Kövend megújuló aranyosszéki öröksége – riport egy pezsgő unitárius gyülekezetről (VIDEÓ)

Idén áprilisban, amikor a Keskeny út című videós egyházi riportsorozatunk újabb állomásához kerestem helyszínt és témát, Kövendre, és Farkas Izoldára gondoltam:

A tágas udvaron nyaranta gyerektáborokat szerveznek, illetve a telek felső része az úgynevezett Tündérkert. Nevét a Kárpát-medencei Tündérkert-mozgalomról kapta, ami a hagyományos gyümölcsfajták megőrzését és ápolását tűzte ki célul. 2019-ben kapcsolódtak ehhez, amikor a falu írásos említésének 800. évfordulóját ünnepelte a helyi közösség. Töprengtek, hogy a jeles dátumnak mivel állítsanak maradandó emléket:

Fikker János lelkipásztor emlékezete

A lelkészasszonnyal megnézzük a templomot, közben elhaladunk a felújított kultúrotthon előtt, ahol gyerekzsivaj fogad: az iskolai zöld hét keretében több Kolozs megyei elemis osztály vendégeskedik Kövenden. Az épületet a falu 20. századi neves lelkipásztora, Fikker János szolgálati idején építették az 1930-as években. Balázs Ferenc kortársaként ő honosította meg Kövenden a tej- és a biztosítási szövetkezetet, ami helyi sikertörténetté vált, mígnem a kommunista rendszer felszámolta. Fikker elmenekült ugyan Romániából – ahol távollétében börtönbüntetésre ítélték –, de a kommunizmus vasökle Magyarországon is rátalált: internálótábort, illetve hosszú börtönéveket kellett letöltenie igaztalan vádak miatt.

A lelkészasszony szerint

A napjainkban 410 tagot számláló kövendi unitárius gyülekezet temploma felújításra szorul. A tetőzetet sikerült pályázati forrásból, és sok közmunkával kicserélni. Mivel középkori műemléktemplomról van szó, nagyon alapos és méregdrága dokumentációt igényel a felújításhoz szükséges pályázat leadása. A Pákei Lajos tervei alapján az 1900-as évek elején felújított kövendi templom megérett az újabb nagy munkálatokra, a lelkészasszony szerint ez a gyülekezet nagy terve a következő időszakra.

Közben megcsodálom a templom értékes festett mennyezetét, ami szintén több száz éves: bő száz évvel ezelőtt, 1911-ben egy festőművész olyan remekül újította fel, hogy a szemlélő nehezen telik be a népi elemeket tartalmazó festett fa színárnyalataival.

Megpezsdült gyülekezeti élet

Visszamegyünk az imaterembe elkészíteni a videón rögzített beszélgetést: ez egy olyan miliő, ahol szívesen ül vendéglátó és vendég egyaránt. Amikor az elmúlt hat esztendő lelkészi tapasztalatairól kérdezem, Farkas Izolda úgy fogalmaz, ez az időszak mind szakmailag, mind emberileg megerősödést hozott a hitében.

,,Látva azokat az egyházközségi tagokat, akik lelki élményre vágynak, még inkább megerősítette hivatástudatomat, hogy van értelme. Van ennek a munkának egy olyan csodája, ami nem mindig az épületekben látszik, hanem az emberek arcán” – magyarázza a lelkipásztor.

Az építkezésekről, a felújításokról szólva, a lelkészasszony szerint az emberek visszataláltak ahhoz a belső motivációhoz, ami eleiket az építésre ösztönözte, őket pedig a fenntartásra készteti. ,,A mi feladatunk az, hogy amit megörököltünk, amit itt hagytak számunkra, azt megvédjük, megóvjuk, és munkánk által meghosszabbítsuk az élettartamát” – mutat rá a gyülekezet lelkipásztora. Mindez olyan körülmények között történik, hogy az utóbbi harminc esztendőben nem csak Kövend, hanem egész Erdély megváltozott, az embereknek egyre zsúfoltabb és kötöttebb a programja, amiben kevesebb helyet kap az egyházi élet.

A lelkészasszony szerint a jövő záloga a megtartó erőt jelentő összefogás.

Templom és iskola, kéz a kézben

Megkerestem Szabó Enikő kövendi tanítónőt is, aki egyben a gyülekezet jegyzője. Iskoláját éppen felújítják, így a sportpálya mellett üzemelő épületbe berendezett osztályteremben beszélgetünk. A 30 éve pedagógusként dolgozó tanítónő másodmagával oktat az aranyosszéki faluban. A többi településhez hasonlóan itt is csökkent a gyereklétszám, de vendéglátónk bizakodó, hogy az új, modern iskola a jövő tanévtől nagyobb vonzerőt jelent majd.

A gyülekezeti kebli tanács tagjaként hangsúlyozza, hogy az a közösség erős, ahol van önszerveződés: ,,Ha az egyház képviselői és a pedagógus együtt tudnak dolgozni, az a közösséget lendíti előre. Együtt dolgozva támogatjuk egymás ötleteit. Ha egyházi rendezvény van, pedagógusként ott vagyok, kiveszem a részem, besegítek. Ugyanúgy, ha nekem van szükségem segítségre, akkor partnerek vagyunk, és a közösségünket szolgáljuk szeretetben”.

Kövend jövőjével kapcsolatban Szabó Enikő abban lát veszélyt, hogy Torda közelsége miatt egyre több a más vidékről származó beköltöző, akik jelenlétükkel megbontják a közösség összetételét. ,,Abban látnék potenciált, hogy a helybélieknek legyen előnyük ház- és telekvásárláskor. Olyan emberek letelepedése jönne jól, akiknek valamilyen kapcsolatuk van a vidékkel” – érvel a pedagógus, aki előrelépésnek tartja, hogy a várfalvi önkormányzatban kövendi az új alpolgármester, így a falu több figyelmet kap.