Portik-Hegyi Kelemen szentmisén a marosludasi templomban. Új megközelítést kíván a vegyes nyelvi környezet
Fotó: Orbán Orsolya
Portik-Hegyi Kelemen plébános vendégeiként érkeztünk Marosludasra, hogy a Keskeny út egyházi sorozat újabb részében bemutassuk a Maros megyei kisváros római katolikus szórványgyülekezetét. A szokványos vasárnaphoz képest népes részvétellel zajló szentmise azt jelezte, hogy sokan érkeznek lelkileg feltöltődni az előttük álló hétre. A marosludasi lelkésszel és néhány gyülekezeti taggal az egyházközség és a helyi katolikus közösség mindennapjairól, kihívásairól és örömeiről beszélgettünk.
2025. augusztus 10., 07:572025. augusztus 10., 07:57
2025. szeptember 14., 18:172025. szeptember 14., 18:17
A Maros két partján fekvő Marosludas a rendszerváltás óta fogyatkozó erdélyi kisvárosok csendes életét éli. Az ipari létesítmények felszámolása és átalakulása következtében az aktív lakosság jelentős része elköltözött. Az elmúlt 35 évben a helyi magyarság létszáma is drámaian csökkent: a 2021-es népszámlálás szerint a városban mindössze 2784 magyar él – ez 70 százalékkal kevesebb, mint az 1992-es adat. Mivel a román lakosság száma is visszaesett,
A többségében református marosludasi magyarság körében egy erős római katolikus közösség is működik, amelynek két temploma van: a város központjában áll az 1906-ban épült Mária, Magyarok Nagyasszonya-templom, míg a közigazgatásilag Marosludashoz tartozó Andrássytelepen 2009-ben szenteltek fel egy új templomot. Portik-Hegyi Kelemen plébános mindkét gyülekezetben szolgál.
A Keskeny út című videós riportsorozatunk augusztusi állomásaként a marosludasi főtemplomban vettünk részt szentmisén, ahol örömmel tapasztaltuk, hogy egy átlagos vasárnapon is szinte megtelik a templom. Idősek és fiatalok egyaránt jelen voltak, még úgy is, hogy sok helyi fiatal és középkorú családtag külföldön, nyugat-európai országokban dolgozik, és többnyire csak a nagyobb ünnepekre tér haza.
A szentmise után a főesperes-plébánossal beszélgettünk a gyülekezetről, annak történetéről és a fiatalokkal végzett munkáról – nem sokkal korábban tért haza egy gyermektáborból.
Az egyházközség magját az idősebb gyülekezeti tagok adják
Fotó: Orbán Orsolya
Mezőszengyel egykori szép temploma mára szinte kiürült: mindössze ötven hívét látják el Marosludasról. A plébános elmondta, hogy az iparosítás idején Mezőszengyelről is sok magyar költözött Marosludasra, ahogy más mezőségi településekről és a Székelyföldről is.
A város és környéke ma már a mezőségi szórványvidékhez tartozik. Hét településen élnek római katolikusok, közülük a legtöbben Marosludason. „Híveink közül sokan már nem beszélik a magyar nyelvet. Vannak, akik görögkatolikus ősöktől származnak, de a kommunista rendszerben a római katolikus egyházba jelentkeztek be, és itt maradtak. Gyakori a vegyes házasság is” – foglalja össze a plébános.
Vendéglátónk tapasztalata szerint ahol az édesanya román, a gyerekek többnyire nem, vagy csak alig tanulnak magyarul, de számukra román nyelven is tartanak hitoktatást.
A szórványhelyzet ellenére a plébános szerint nincs nemzetiségi feszültség a románok, magyarok és romák között. Jó ökumenikus kapcsolatot ápolnak a reformátusokkal, bár az ortodoxok kevésbé nyitottak – elsősorban felsőbb egyházi irányításuk miatt. A görögkatolikus lelkészekkel és hívekkel viszont szoros a kapcsolat: „Érezzük, tapasztaljuk az összetartozást velük, még ha a nyelv el is választ” – mondja Portik-Hegyi Kelemen.
Sokan érkeztek a vasárnapi misére
Fotó: Orbán Orsolya
A gyergyószéki származású plébános számára a szórványlét ismerős kihívás. Örömmel tapasztalta, hogy híveinek mintegy harmada székelyföldi gyökerű. „Kellemes meglepetés volt, amikor kiderült, hogy a gondnok a szülőfalumból való, ráadásul a fia a kántor – egy utcából származunk Gyergyóremetéről” – meséli.
A szekularizáció azonban Marosludast sem kerüli el. A plébános szerint a mai lelkipásztori munka más megközelítést kíván: főként a fiatalokat és a fiatal házasokat kell új módon megszólítani. A templomba járó gyerekek többnyire olyan családokból származnak, ahol a szülők is aktív hitéletet élnek. Idén 12 elsőáldozó volt, közülük hatan magyar, a többiek román tannyelvű iskolába járnak, és jórészt vegyes házasságból érkeztek.
„A gyerekek plébániai hitoktatása itt egészen más kell legyen, mint Székelyföldön, és más, mint 30–40 évvel ezelőtt, amikor papi szolgálatomat elkezdtem. Ahogy az iskolai oktatás változott, nekünk is alkalmazkodnunk kell” – mondja. A gyerekfoglalkozások hétvégente teával, keksszel, beszélgetésekkel kezdődnek, majd a fiatalokat fokozatosan bevonják a liturgikus életbe. A közösségformálás és a liturgiára nevelés a fő cél: „Az a csúcs, amikor megtapasztaljuk, hogy a fiatalok önként, örömmel jönnek a szentmisére – de ehhez sok munka és türelem kell” – mutat rá a plébános.
Portik-Hegyi Kelemen aranyos-tordai főesperes, marosludasi plébános a vendéglátónk
Fotó: Orbán Orsolya
A gyülekezet életében fontos szerepet töltenek be a fiataloknak szervezett táborok. A 8–13 éveseknek és a nagyobbaknak külön rendeznek programokat. A plébános már Gyergyószentmiklóson is nagy tapasztalatot szerzett a táborszervezésben, így Marosludason is folytatta a hagyományt: a két közösségből összesen 70–80 gyerek vesz részt a nyári együttléteken.
Marosludasról református és adventista gyermekek is bekapcsolódnak a táborokba, a programok pedig minden felekezet számára nyitottak.
A jövővel kapcsolatban a plébános hangsúlyozza: „Ha komolyan vesszük Krisztus tanítását és küldetését, nem csak a saját nemzetiségünkhöz szólunk, hanem mindenkihez. Ehhez olyan liturgiákra és képzésre van szükség, amelyek segítik, hogy más nyelvűek is bekapcsolódhassanak.” Marosludason sokszor románul – vagy vegyesen – kell esketést, keresztelőt, temetést tartania. Bár kezdetben nehéz volt, ma már szívesen vállalja ezt a szolgálatot is.
A gyerekeket bevonják a gyülekezet liturgikus életébe
Fotó: Orbán Orsolya
A templomból kijövet több hívővel is szóba elegyedtünk.
Gogolák Erzsébet, egy bukovinai gyökerű, nagy katolikus család tagja elmondta: szülők, gyerekek, unokák, dédunokák együtt igyekeznek részt venni a vasárnapi szentmisén, hogy „egy hétre feltöltődjenek”.
Sok más marosludasi családhoz hasonlóan fia külföldön él, lánya viszont helyben dolgozik.
Pál Attila kántor gyergyói származású szülők gyermeke, felesége háromszéki. Három gyermek édesapja, főállásban a sürgősségi osztályon dolgozik ápolóként.
Ez számunkra a lelki feltöltődés” – fogalmaz. Szenvedélye az orgonajáték, amellyel különösen kötődik a gyülekezethez.
Pál Attila kántor gyerekkorától elköteleződött a gyülekezetben
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
A 15. századi, erdélyi parasztfelkelés vezérének, Budai Nagy Antal kisnemesnek a földjén járunk, a Kolozsvári-dombság elszórványosodott falvaiban. Több településen már nincs magyar, ahol viszont megmaradtunk, oda újabb magyar családok is költöznek.
Az aranyosszéki Kövenden készült Keskeny út című, nemrég indult egyházi sorozatunk újabb videós riportja. Kövend unitárius gyülekezete az utóbbi hat esztendőben újjászületett a fiatal lelkésznő, Farkas Izolda áldozatos munkájának köszönhetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!