Portik-Hegyi Kelemen szentmisén a marosludasi templomban. Új megközelítést kíván a vegyes nyelvi környezet
Fotó: Orbán Orsolya
Portik-Hegyi Kelemen plébános vendégeiként érkeztünk Marosludasra, hogy a Keskeny út egyházi sorozat újabb részében bemutassuk a Maros megyei kisváros római katolikus szórványgyülekezetét. A szokványos vasárnaphoz képest népes részvétellel zajló szentmise azt jelezte, hogy sokan érkeznek lelkileg feltöltődni az előttük álló hétre. A marosludasi lelkésszel és néhány gyülekezeti taggal az egyházközség és a helyi katolikus közösség mindennapjairól, kihívásairól és örömeiről beszélgettünk.
2025. augusztus 10., 07:572025. augusztus 10., 07:57
2025. szeptember 14., 18:172025. szeptember 14., 18:17
A Maros két partján fekvő Marosludas a rendszerváltás óta fogyatkozó erdélyi kisvárosok csendes életét éli. Az ipari létesítmények felszámolása és átalakulása következtében az aktív lakosság jelentős része elköltözött. Az elmúlt 35 évben a helyi magyarság létszáma is drámaian csökkent: a 2021-es népszámlálás szerint a városban mindössze 2784 magyar él – ez 70 százalékkal kevesebb, mint az 1992-es adat. Mivel a román lakosság száma is visszaesett,
A többségében református marosludasi magyarság körében egy erős római katolikus közösség is működik, amelynek két temploma van: a város központjában áll az 1906-ban épült Mária, Magyarok Nagyasszonya-templom, míg a közigazgatásilag Marosludashoz tartozó Andrássytelepen 2009-ben szenteltek fel egy új templomot. Portik-Hegyi Kelemen plébános mindkét gyülekezetben szolgál.
A Keskeny út című videós riportsorozatunk augusztusi állomásaként a marosludasi főtemplomban vettünk részt szentmisén, ahol örömmel tapasztaltuk, hogy egy átlagos vasárnapon is szinte megtelik a templom. Idősek és fiatalok egyaránt jelen voltak, még úgy is, hogy sok helyi fiatal és középkorú családtag külföldön, nyugat-európai országokban dolgozik, és többnyire csak a nagyobb ünnepekre tér haza.
A szentmise után a főesperes-plébánossal beszélgettünk a gyülekezetről, annak történetéről és a fiatalokkal végzett munkáról – nem sokkal korábban tért haza egy gyermektáborból.
Az egyházközség magját az idősebb gyülekezeti tagok adják
Fotó: Orbán Orsolya
Mezőszengyel egykori szép temploma mára szinte kiürült: mindössze ötven hívét látják el Marosludasról. A plébános elmondta, hogy az iparosítás idején Mezőszengyelről is sok magyar költözött Marosludasra, ahogy más mezőségi településekről és a Székelyföldről is.
A város és környéke ma már a mezőségi szórványvidékhez tartozik. Hét településen élnek római katolikusok, közülük a legtöbben Marosludason. „Híveink közül sokan már nem beszélik a magyar nyelvet. Vannak, akik görögkatolikus ősöktől származnak, de a kommunista rendszerben a római katolikus egyházba jelentkeztek be, és itt maradtak. Gyakori a vegyes házasság is” – foglalja össze a plébános.
Vendéglátónk tapasztalata szerint ahol az édesanya román, a gyerekek többnyire nem, vagy csak alig tanulnak magyarul, de számukra román nyelven is tartanak hitoktatást.
A szórványhelyzet ellenére a plébános szerint nincs nemzetiségi feszültség a románok, magyarok és romák között. Jó ökumenikus kapcsolatot ápolnak a reformátusokkal, bár az ortodoxok kevésbé nyitottak – elsősorban felsőbb egyházi irányításuk miatt. A görögkatolikus lelkészekkel és hívekkel viszont szoros a kapcsolat: „Érezzük, tapasztaljuk az összetartozást velük, még ha a nyelv el is választ” – mondja Portik-Hegyi Kelemen.
Sokan érkeztek a vasárnapi misére
Fotó: Orbán Orsolya
A gyergyószéki származású plébános számára a szórványlét ismerős kihívás. Örömmel tapasztalta, hogy híveinek mintegy harmada székelyföldi gyökerű. „Kellemes meglepetés volt, amikor kiderült, hogy a gondnok a szülőfalumból való, ráadásul a fia a kántor – egy utcából származunk Gyergyóremetéről” – meséli.
A szekularizáció azonban Marosludast sem kerüli el. A plébános szerint a mai lelkipásztori munka más megközelítést kíván: főként a fiatalokat és a fiatal házasokat kell új módon megszólítani. A templomba járó gyerekek többnyire olyan családokból származnak, ahol a szülők is aktív hitéletet élnek. Idén 12 elsőáldozó volt, közülük hatan magyar, a többiek román tannyelvű iskolába járnak, és jórészt vegyes házasságból érkeztek.
„A gyerekek plébániai hitoktatása itt egészen más kell legyen, mint Székelyföldön, és más, mint 30–40 évvel ezelőtt, amikor papi szolgálatomat elkezdtem. Ahogy az iskolai oktatás változott, nekünk is alkalmazkodnunk kell” – mondja. A gyerekfoglalkozások hétvégente teával, keksszel, beszélgetésekkel kezdődnek, majd a fiatalokat fokozatosan bevonják a liturgikus életbe. A közösségformálás és a liturgiára nevelés a fő cél: „Az a csúcs, amikor megtapasztaljuk, hogy a fiatalok önként, örömmel jönnek a szentmisére – de ehhez sok munka és türelem kell” – mutat rá a plébános.
Portik-Hegyi Kelemen aranyos-tordai főesperes, marosludasi plébános a vendéglátónk
Fotó: Orbán Orsolya
A gyülekezet életében fontos szerepet töltenek be a fiataloknak szervezett táborok. A 8–13 éveseknek és a nagyobbaknak külön rendeznek programokat. A plébános már Gyergyószentmiklóson is nagy tapasztalatot szerzett a táborszervezésben, így Marosludason is folytatta a hagyományt: a két közösségből összesen 70–80 gyerek vesz részt a nyári együttléteken.
Marosludasról református és adventista gyermekek is bekapcsolódnak a táborokba, a programok pedig minden felekezet számára nyitottak.
A jövővel kapcsolatban a plébános hangsúlyozza: „Ha komolyan vesszük Krisztus tanítását és küldetését, nem csak a saját nemzetiségünkhöz szólunk, hanem mindenkihez. Ehhez olyan liturgiákra és képzésre van szükség, amelyek segítik, hogy más nyelvűek is bekapcsolódhassanak.” Marosludason sokszor románul – vagy vegyesen – kell esketést, keresztelőt, temetést tartania. Bár kezdetben nehéz volt, ma már szívesen vállalja ezt a szolgálatot is.
A gyerekeket bevonják a gyülekezet liturgikus életébe
Fotó: Orbán Orsolya
A templomból kijövet több hívővel is szóba elegyedtünk.
Gogolák Erzsébet, egy bukovinai gyökerű, nagy katolikus család tagja elmondta: szülők, gyerekek, unokák, dédunokák együtt igyekeznek részt venni a vasárnapi szentmisén, hogy „egy hétre feltöltődjenek”.
Sok más marosludasi családhoz hasonlóan fia külföldön él, lánya viszont helyben dolgozik.
Pál Attila kántor gyergyói származású szülők gyermeke, felesége háromszéki. Három gyermek édesapja, főállásban a sürgősségi osztályon dolgozik ápolóként.
Ez számunkra a lelki feltöltődés” – fogalmaz. Szenvedélye az orgonajáték, amellyel különösen kötődik a gyülekezethez.
Pál Attila kántor gyerekkorától elköteleződött a gyülekezetben
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
A 15. századi, erdélyi parasztfelkelés vezérének, Budai Nagy Antal kisnemesnek a földjén járunk, a Kolozsvári-dombság elszórványosodott falvaiban. Több településen már nincs magyar, ahol viszont megmaradtunk, oda újabb magyar családok is költöznek.
Az aranyosszéki Kövenden készült Keskeny út című, nemrég indult egyházi sorozatunk újabb videós riportja. Kövend unitárius gyülekezete az utóbbi hat esztendőben újjászületett a fiatal lelkésznő, Farkas Izolda áldozatos munkájának köszönhetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!