Portik-Hegyi Kelemen szentmisén a marosludasi templomban. Új megközelítést kíván a vegyes nyelvi környezet
Fotó: Orbán Orsolya
Portik-Hegyi Kelemen plébános vendégeiként érkeztünk Marosludasra, hogy a Keskeny út egyházi sorozat újabb részében bemutassuk a Maros megyei kisváros római katolikus szórványgyülekezetét. A szokványos vasárnaphoz képest népes részvétellel zajló szentmise azt jelezte, hogy sokan érkeznek lelkileg feltöltődni az előttük álló hétre. A marosludasi lelkésszel és néhány gyülekezeti taggal az egyházközség és a helyi katolikus közösség mindennapjairól, kihívásairól és örömeiről beszélgettünk.
2025. augusztus 10., 07:572025. augusztus 10., 07:57
2025. szeptember 14., 18:172025. szeptember 14., 18:17
A Maros két partján fekvő Marosludas a rendszerváltás óta fogyatkozó erdélyi kisvárosok csendes életét éli. Az ipari létesítmények felszámolása és átalakulása következtében az aktív lakosság jelentős része elköltözött. Az elmúlt 35 évben a helyi magyarság létszáma is drámaian csökkent: a 2021-es népszámlálás szerint a városban mindössze 2784 magyar él – ez 70 százalékkal kevesebb, mint az 1992-es adat. Mivel a román lakosság száma is visszaesett,
A többségében református marosludasi magyarság körében egy erős római katolikus közösség is működik, amelynek két temploma van: a város központjában áll az 1906-ban épült Mária, Magyarok Nagyasszonya-templom, míg a közigazgatásilag Marosludashoz tartozó Andrássytelepen 2009-ben szenteltek fel egy új templomot. Portik-Hegyi Kelemen plébános mindkét gyülekezetben szolgál.
A Keskeny út című videós riportsorozatunk augusztusi állomásaként a marosludasi főtemplomban vettünk részt szentmisén, ahol örömmel tapasztaltuk, hogy egy átlagos vasárnapon is szinte megtelik a templom. Idősek és fiatalok egyaránt jelen voltak, még úgy is, hogy sok helyi fiatal és középkorú családtag külföldön, nyugat-európai országokban dolgozik, és többnyire csak a nagyobb ünnepekre tér haza.
A szentmise után a főesperes-plébánossal beszélgettünk a gyülekezetről, annak történetéről és a fiatalokkal végzett munkáról – nem sokkal korábban tért haza egy gyermektáborból.
Az egyházközség magját az idősebb gyülekezeti tagok adják
Fotó: Orbán Orsolya
Mezőszengyel egykori szép temploma mára szinte kiürült: mindössze ötven hívét látják el Marosludasról. A plébános elmondta, hogy az iparosítás idején Mezőszengyelről is sok magyar költözött Marosludasra, ahogy más mezőségi településekről és a Székelyföldről is.
A város és környéke ma már a mezőségi szórványvidékhez tartozik. Hét településen élnek római katolikusok, közülük a legtöbben Marosludason. „Híveink közül sokan már nem beszélik a magyar nyelvet. Vannak, akik görögkatolikus ősöktől származnak, de a kommunista rendszerben a római katolikus egyházba jelentkeztek be, és itt maradtak. Gyakori a vegyes házasság is” – foglalja össze a plébános.
Vendéglátónk tapasztalata szerint ahol az édesanya román, a gyerekek többnyire nem, vagy csak alig tanulnak magyarul, de számukra román nyelven is tartanak hitoktatást.
A szórványhelyzet ellenére a plébános szerint nincs nemzetiségi feszültség a románok, magyarok és romák között. Jó ökumenikus kapcsolatot ápolnak a reformátusokkal, bár az ortodoxok kevésbé nyitottak – elsősorban felsőbb egyházi irányításuk miatt. A görögkatolikus lelkészekkel és hívekkel viszont szoros a kapcsolat: „Érezzük, tapasztaljuk az összetartozást velük, még ha a nyelv el is választ” – mondja Portik-Hegyi Kelemen.
Sokan érkeztek a vasárnapi misére
Fotó: Orbán Orsolya
A gyergyószéki származású plébános számára a szórványlét ismerős kihívás. Örömmel tapasztalta, hogy híveinek mintegy harmada székelyföldi gyökerű. „Kellemes meglepetés volt, amikor kiderült, hogy a gondnok a szülőfalumból való, ráadásul a fia a kántor – egy utcából származunk Gyergyóremetéről” – meséli.
A szekularizáció azonban Marosludast sem kerüli el. A plébános szerint a mai lelkipásztori munka más megközelítést kíván: főként a fiatalokat és a fiatal házasokat kell új módon megszólítani. A templomba járó gyerekek többnyire olyan családokból származnak, ahol a szülők is aktív hitéletet élnek. Idén 12 elsőáldozó volt, közülük hatan magyar, a többiek román tannyelvű iskolába járnak, és jórészt vegyes házasságból érkeztek.
„A gyerekek plébániai hitoktatása itt egészen más kell legyen, mint Székelyföldön, és más, mint 30–40 évvel ezelőtt, amikor papi szolgálatomat elkezdtem. Ahogy az iskolai oktatás változott, nekünk is alkalmazkodnunk kell” – mondja. A gyerekfoglalkozások hétvégente teával, keksszel, beszélgetésekkel kezdődnek, majd a fiatalokat fokozatosan bevonják a liturgikus életbe. A közösségformálás és a liturgiára nevelés a fő cél: „Az a csúcs, amikor megtapasztaljuk, hogy a fiatalok önként, örömmel jönnek a szentmisére – de ehhez sok munka és türelem kell” – mutat rá a plébános.
Portik-Hegyi Kelemen aranyos-tordai főesperes, marosludasi plébános a vendéglátónk
Fotó: Orbán Orsolya
A gyülekezet életében fontos szerepet töltenek be a fiataloknak szervezett táborok. A 8–13 éveseknek és a nagyobbaknak külön rendeznek programokat. A plébános már Gyergyószentmiklóson is nagy tapasztalatot szerzett a táborszervezésben, így Marosludason is folytatta a hagyományt: a két közösségből összesen 70–80 gyerek vesz részt a nyári együttléteken.
Marosludasról református és adventista gyermekek is bekapcsolódnak a táborokba, a programok pedig minden felekezet számára nyitottak.
A jövővel kapcsolatban a plébános hangsúlyozza: „Ha komolyan vesszük Krisztus tanítását és küldetését, nem csak a saját nemzetiségünkhöz szólunk, hanem mindenkihez. Ehhez olyan liturgiákra és képzésre van szükség, amelyek segítik, hogy más nyelvűek is bekapcsolódhassanak.” Marosludason sokszor románul – vagy vegyesen – kell esketést, keresztelőt, temetést tartania. Bár kezdetben nehéz volt, ma már szívesen vállalja ezt a szolgálatot is.
A gyerekeket bevonják a gyülekezet liturgikus életébe
Fotó: Orbán Orsolya
A templomból kijövet több hívővel is szóba elegyedtünk.
Gogolák Erzsébet, egy bukovinai gyökerű, nagy katolikus család tagja elmondta: szülők, gyerekek, unokák, dédunokák együtt igyekeznek részt venni a vasárnapi szentmisén, hogy „egy hétre feltöltődjenek”.
Sok más marosludasi családhoz hasonlóan fia külföldön él, lánya viszont helyben dolgozik.
Pál Attila kántor gyergyói származású szülők gyermeke, felesége háromszéki. Három gyermek édesapja, főállásban a sürgősségi osztályon dolgozik ápolóként.
Ez számunkra a lelki feltöltődés” – fogalmaz. Szenvedélye az orgonajáték, amellyel különösen kötődik a gyülekezethez.
Pál Attila kántor gyerekkorától elköteleződött a gyülekezetben
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya
A 15. századi, erdélyi parasztfelkelés vezérének, Budai Nagy Antal kisnemesnek a földjén járunk, a Kolozsvári-dombság elszórványosodott falvaiban. Több településen már nincs magyar, ahol viszont megmaradtunk, oda újabb magyar családok is költöznek.
Az aranyosszéki Kövenden készült Keskeny út című, nemrég indult egyházi sorozatunk újabb videós riportja. Kövend unitárius gyülekezete az utóbbi hat esztendőben újjászületett a fiatal lelkésznő, Farkas Izolda áldozatos munkájának köszönhetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!