
Kató Béla református püspök bízik abban, hogy Magyarországon is jobbra fordul a helyzet
Fotó: Kiss Gábor
Két hónapos bezártságot követően ismét lehet szabadtéri istentiszteleteket tartani. Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét a pünkösdre való készülődésről és a gyülekezetek lelki állapotáról kérdeztük.
2020. május 22., 11:002020. május 22., 11:00
2020. május 22., 11:042020. május 22., 11:04
– A pünkösd előtti bűnbánati hétre lazultak a hatósági tiltások, lehet szabadtéri istentiszteleteket tartani. Az egyházkerület gyülekezeteiben hogyan készülnek az ünnepre?
– Több mint száz gyülekezetből küldtek képeket a vasárnapi istentiszteletekről, ahol a szabályok betartásával, a szabad ég alatt gyűltek össze híveink. A jó idő sok fele kedvezett az alkalomnak, amit nagyon vártak.
Az egyházkerület műanyag poharakat rendelt a gyülekezetek számára, amit a napokban osztunk szét. A lelkipásztor elé járulva, a hívek kis pohárkákba kapják a bort, és elveszik a kenyeret.
– A későbbi egyházi ünnepekre is megmaradnak a szigorú szabályok?
– Mostani döntésünk a járvány idejére szól, a jelenlegi szigorú hatósági előírásokhoz alkalmazkodunk. Sem a zsinat, sem gyülekezeteink nem határoztak arról, hogy az úrvacsoraosztásra később is így kerülne sor. A szükségállapot utáni időszakban az egyház is visszatér a korábban bevett gyakorlatokhoz.
– Trianon évfordulójára több civil szervezet kéri a Kárpát-medencei történelmi magyar egyházakat, hogy június 4-én, a száz évvel ezelőtt aláírt békediktátum időpontjában, délután fél ötkor harangozzanak. Gyülekezeteik vállalják?
– Mivel közösségi megemlékezések nem nagyon lehetnek, erre hivatalosan nem készültünk. A presbitériumok és a gyülekezetek dolga, hogy arról döntsenek, milyen alkalomból húzzák meg a harangokat. Nálunk, reformátusoknál nem avatkozunk be a gyülekezeti élet rendjébe. Mindenkinek adva van az emlékezés lehetősége.
– Milyen visszajelzések érkeztek az elmúlt két hónap során a gyülekezetekből? Az emberek hogyan vészelték át a hosszú bezártságot?
– Az erdélyi történelmi magyar egyházak gyülekezeteiben lelkészekből és szociológusokból álló csapat készített erről felmérést, most van folyamatban az adatok feldolgozása. Lelkészeink a legtöbb helyen nagyon találékonyak voltak, hamar át tudtak állni az online istentiszteletre. Kezdettől fogva mindenkit arra biztattunk, hogy a világi hatóságok által előírt szigorú szabályokat tartsuk be. Református gyülekezeteinkben nem is voltak ezzel kapcsolatban gondok, közösségeinkben a járvány nem volt nagyon elterjedve. Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteiben 16 személy hunyt el a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható egészségügyi okok miatt.
– Mennyire viseli meg anyagilag az egyházat a járványidőszak?
– Az említett felmérésben ezt is vizsgáljuk, hogy pontosabb képet kapjunk a járvány okozta gazdasági következményekről.
mert tartalékaik elfogytak. Időben jött az enyhítés, így hamarosan kiderül, hogy pünkösdre mennyit tudnak az anyagiakból pótolni.
– Az egyházkerületben sok templom és más egyházi épület felújítási munkálatai folynak. A járványhelyzet miatt van-e leállás?
– Az építőipart nálunk kevésbé befolyásolta a koronavírus-járvány. Lelkészeink visszajelzései szerint nem álltak le a felújítási munkálatok, az építkezések. Ahol biztosítva volt a finanszírozás, és leszerződött kivitelezők dolgoztak, ott a betervezett ütemben haladnak a dolgok.
– Szórványvidéken kiemelten sok templomot javítanak. Mennyire lehet a mostani befektetésekkel megóvni a rohamos léptekben fogyatkozó gyülekezeteket?
– Mi az élő gyülekezetekért vagyunk, és ezek felkarolásában gondolkodunk. Az egyházkerületnek műemlékvédelmi programja is van, de a felújítások,
Épületeket emberek nélkül megtartani nem lehet, de értelmetlen is volna.
– A történelmi magyar egyházak az utóbbi években igen jelentős anyagi támogatást kaptak a magyar kormánytól. Az új helyzetben hogyan folytatódnak az elkezdett programok?
– Egyelőre mindenki kivár, mivel senki nem tudja pontosan meghatározni a holnapot. Orbán Viktor miniszterelnök úr gyakran hangoztatta – és gondolom, ez továbbra is így lesz –, hogy amennyiben az anyaország sorsa anyagilag jóra fordul, abból a határon túli magyar közösségek is mindig részesülnek. Meg kell értenünk, ha szükséghelyzet van. Egyelőre nem tudjuk, mi fog történni.
– Pünkösd sok ember számára kissé elvont fogalom, mert nehezebben érti meg, mint karácsony vagy húsvét ünnepét. Hogyan tudná a Szentlélek kiárasztásának üzenetet tömören megfogalmazni?
– Nem akarok profanizálni, de Isten Szentlelke is úgy van jelen a világban, hogy nem látjuk, akárcsak a koronavírust, amelyik létezik, és átformálja az embert. Isten Szentlelkének hiányát mindannyian érezzük, jelenléte pedig életünket formálja.
Megjelenik a biztonság. Olyan tények ezek, amelyeket nem kell magyarázni. Isten közelségét, ittlétét éppen pünkösd ünnepe mutatja legjobban. Egyházi ünnepeink közül pünkösd az, amikor igazából megtapasztalhatjuk a láthatatlan, de mégis nagyon valóságos Istenhitünket.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!