Harsányi László erdődi plébános szerint mindenkinek szüksége van a szeretetre
Fotó: Makkay József
A Szatmár megyei Erdőd közel ezerfős, többségében római katolikus vallású magyar és sváb közösségének plébánosa, Harsányi László 2013-tól szolgál a partiumi városkában. Becslések szerint az 1500-2000 fős roma közösség többsége szintén magyarul beszél, a népszámlálás során a kérdezőbiztosok azonban román nemzetiségűnek írták be őket. A cigánymisszióval is foglalkozó római katolikus lelkésszel arról beszélgettünk, ki hogyan készül karácsonyra.
2023. december 24., 17:512023. december 24., 17:51
2023. december 25., 16:382023. december 25., 16:38
– Mennyire fontosak a mai ember ember számára az egyházi ünnepek és az ehhez kapcsolódó hagyományok?
– Különbség van falu és város között. A falvainkban élő emberek jobban ragaszkodnak gyökereikhez. Akik városra költöztek, jórészt elszakadtak a gyökerektől. Falun még nézik az emberek egymás életét, és kicsit furcsán viszonyulnak ahhoz, akinek nincs megszentelve a vasárnapja.
– Erdődön milyen a templomlátogatottság?
– A mintegy 750 római katolikusból kétszáz körüli az a mag, amely rendszeresen eljár, de ünnepeken természetesen sokkal nagyobb, legalább a duplája. A konavírus-járvány előtt többen jöttek, a Covid miatt 15-20 százaléknyi ember lemorzsolódott, sokan kényelemből rákaptak az online-közvetítésekre. Nagyon furcsa időszak volt, amikor egyedül miséztem, kamera előtt. Senki nem kívánja vissza! Ünnepeken – karácsony táján is –, a kivándorolt svábok közül sokan hazatérnek Németországból és ilyenkor megtelik a templom.
Templombelső. Ünnepeken a gyülekezet nagyobb része eljön a szentmisére
Fotó: Makkay József
– Mekkora érvágás Erdőd számára a svábok tömeges kivándorlása?
– Az elvándorlás a Ceaușescu-rendszerben indult el, és a rendszerváltás után folytatódott. Amikor elmentek, az eladó házak zömét betelepülő románok vásárolták meg. A kilencvenes években kaptunk egy román polgármestert, aki minden erejével azon dolgozott, hogy Erdődön minél népesebb román közösség alakuljon ki. Ebben viszont a sváb közösség is hibás. Ahhoz, hogy a Német Demokrata Fórum eredményes tevékenységet folytathasson, fel kellene élesztenie a sváb hagyományőrzést. Hogy a gyerekek, a fiatalok ideszokjanak a parókia melletti német fórum székházába.
– Januárban emlékeznek meg a svábok 1945-ös elhurcolásáról. Mekkora trauma volt a 78 évvel ezelőtti deportálás?
– 1945. január 6-án, a vízkeresztkor szervezett bálból 275 sváb férfit és fiatalembert hurcoltak el a szovjet katonák Donyeckbe. A körbekerített épületben az előre elkészített névsor alapján azonosították őket. A névsort az akkori román jegyző, Augustin Mircea készítette el, ő szolgáltatta ki a sváb férfiakat a szovjet hadseregnek. Egy magyargyülölő román hivatalnok volt, aki az utcán is rászólt az emberre, ha magyarul beszélt.
Mindez jól mutatja, milyen lelkületű politikusok vezették, illetve vezetik Erdődöt. A elhurcolt sváb férfiakból százan haltak meg, a többiek évek múltán tértek haza. Minden január harmadik vasárnapján a deportáltakra emlékezünk. Az ünnepség a templomban kezdődik, és a szentmise után a temetőben koszorúzunk.
Fotó: Makkay József
– A szászokkal ellentétben a svábok magyar identitású emberek. Ezt hogyan élik meg Erdődön?
– Többen német nemzetiségűnek vallják magukat, valójában otthon és a templomban is magyarul beszélnek. Amikor a megyéspüspököm 2013-ban Erdődre helyezett, az elődöm a német misét már kivezette. Ami korábban is azt jelentette, hogy a német nyelvű szöveget kivetítették, de a mise magyarul folyt. Miután az erdődi svábok nem beszélnek németül, sok értelme nem volt. Ha szükség lenne rá, én is tartanék német misét.
– Hogyan lehetne a sváb identitást megerősíteni?
– Azt látom, hogy végre valami beindult, a hagyományőrzés és ápolás terén a német fórum új stratégiát követ. Remélem, lesz foganatja. Az erdődi egy nagyon szorgalmas, munkaszerető közösség. Pusztadaróci születésű plébánosként nagyon jól érzem magam közöttük.
A római katolikus plébánia épülete Erdődön
Fotó: Makkay József
– A magyarul beszélő cigányság Erdődön viszont létszámban túlnőtte a magyar és a sváb közösséget. Plébánosként milyen a kapcsolata a romákkal?
– Jól ismerem őket, mert vallásoktatóként a gyerekeiket én tanítom a helyi iskolában. A nyolcosztályos iskola magyar tagozatának többsége roma gyerekekből áll. Osztályonként egy-két magyar gyerek maradt, a többieket a szülők beviszik Szatmérnémeti magyar iskoláiba.
Nyilván ez a roma közösség hibája is, de ha erre a hivatalosságok rátesznek egy lapáttal, olyan népességösszetételt tudnak kihozni, amilyent akarnak. A magyar nylevű településjelző tábla is hiányzik...
A messziről látszó erdődi római katolikus templom
Fotó: Makkay József
– A római katolikus egyháznak sincs sok tagja a cigányság soraiból...
– A romák jelentős része a Dávid sátora nevű szekta tagjai, amely a cigányság körében működik. Különbséget kell tenni a tősgyökeres erdődi cigányság és a betelepedettek között. Nagyjából tudom, ki hova tartozik. Volt már több egyeztetésem a pásztorukkal, hogy fogadjuk el egymás szomszédságát, ne legyen állandó átjárás a két egyház között.
akik az iskola után itt ebédelnek, és délután pedagógusok foglalkoznak velük. Az iskolában a magyar cigánygyerekeket én oktatom vallásból, a hetedikeseknek és nyolcadikosoknak történelmet tanítok. Nem csak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel is jó kapcsolat alakult ki.
– Ön az egyházmegye rómapasztorációs testületében is tevékenykedik. Mennyire nehéz ez a feladat Erdődön?
– Évek óta keresem a helyi cigánysággal a kapcsolatot. Azt is bevállalom, hogy elmegyek közéjük misézni, mert ők nem jönnek el tíz órára a templomba. Azt mondtam, ne rajtam múljon. Mindig hosszasan elbeszélgetünk, tartanak hozzám, szeretnek. Vannak papkollégáim, akik idegenkednek a cigánypasztorációtól, de én örömmel végzem. Látom az iskolában a cigánygyerekeket, hogy mennyire rá vannak szorulva a szeretetre, amit otthon nem kapnak meg.
Átfogják a derekam, megölelnek, amikor bemegyek az osztályba. Hamar megérzik, ha szeretik őket.
Fotó: Makkay József
– Milyen manapság a sváb-cigány kapcsolat Erdődön?
– Van egyféle idegenkedés, bizalmatlanság, de ez elsősorban a betelepülő cigányság miatt alakult ki. Amikor csak a tősgyökeres, itt született cigányok éltek Erdődön, a viszony normális volt. Kölcsönkértek a sváboktól, aztán megadták, vagy ledolgozták. A régi cigányság soraiból kerültek ki a helyi zenészek is, akik a mulatságokhoz szolgáltatták a muzsikát. Manapság már alig van belőlük.
Egy réteg a segélyekből él, de nem tud belőle megélni, ezért a gyerekeik is szenvednek miatta. Ők azok, akik nem tudnak vagy nem is akarnak ebből az ördögi körből kitörni.
– Hogyan készülnek Erdődön a karácsonyra?
– Lelkileg próbálom felkészíteni az embereket. A karácsonyt jobban szeretik, mint a húsvétot, mert családiasabb ünnep. Sajnos, ez is elment egy irányba, ami nagyon zavar. Amikor gyerek voltam, karácsony este, vagy azelőtt este, vagy reggel diszítettük fel a karácsonyfát. Ahogy belépünk az adventi szent időbe, ma már fények pompáznak, díszek csillognak-villognak. Jézus nem volt koraszülött! Mindennek megvan a maga ideje.
Advent kezdetétől a jászolig hosszú út vezet. Nekünk ezzel kell foglalkozni, nem a külsőségekkel.
Az erdődi cigányság jelentős része a Dávid sátra nevű neoprotestáns egyház tagja
Fotó: Makkay József
– Átérzi ezt a mai ember?
– A templom szentségében kell átérezzük, hogy Jézus megszületett. Isten értünk küldte el a Fiát, a mi szívünkben kell megszülessen. Jó lenne, ha ezt az emberek átéreznék. Erre próbálom lelkileg felkészíteni őket. És nem csak most, hanem évközben mindig. Ne azt érezzék, hogy megvolt, ezt a szentmisét is letudtuk.
– Kik érzékenyebbek az üzenetre?
– Egyértelműen az idősebb nemzedék. A fiatalok másként viszonyulnak, az ők körükben sokkal nagyobb az elvallástalanodás. Ezt a szülők negatív példája idézi elő, másrészt sokukban olyan tévhit él, hogy a bérmálással megszűnnek az egyházzal szembeni kötelezettségeik. Valójában a bérmálással kezdődik a nagykorú keresztény élet.
– Miközben beszélgetünk, az udvaron cigány fiatalok gyülekeznek. Szombatoként is eljárnak vallásórára a parókiára?
– Amikor püspök úr idehelyezett, és szembesültem az új kihívásokkal – láttam, hogy a cigánypasztoráció mennyire idegfeszítő munkát igényel –, többször átmentem a templomba, és az oltárszentség előtt imádkozva, megkérdeztem az Urat, mi a szándéka velem? Megkaptam tőle a választ, ami eligazított és kiteljesítette a munkám.
Ebből a szeretetből senkit nem lehet kizárni. Megértette velem az Úr, hogy nekem ez a feladatom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!