Harsányi László erdődi plébános szerint mindenkinek szüksége van a szeretetre
Fotó: Makkay József
A Szatmár megyei Erdőd közel ezerfős, többségében római katolikus vallású magyar és sváb közösségének plébánosa, Harsányi László 2013-tól szolgál a partiumi városkában. Becslések szerint az 1500-2000 fős roma közösség többsége szintén magyarul beszél, a népszámlálás során a kérdezőbiztosok azonban román nemzetiségűnek írták be őket. A cigánymisszióval is foglalkozó római katolikus lelkésszel arról beszélgettünk, ki hogyan készül karácsonyra.
2023. december 24., 17:512023. december 24., 17:51
2023. december 25., 16:382023. december 25., 16:38
– Mennyire fontosak a mai ember ember számára az egyházi ünnepek és az ehhez kapcsolódó hagyományok?
– Különbség van falu és város között. A falvainkban élő emberek jobban ragaszkodnak gyökereikhez. Akik városra költöztek, jórészt elszakadtak a gyökerektől. Falun még nézik az emberek egymás életét, és kicsit furcsán viszonyulnak ahhoz, akinek nincs megszentelve a vasárnapja.
– Erdődön milyen a templomlátogatottság?
– A mintegy 750 római katolikusból kétszáz körüli az a mag, amely rendszeresen eljár, de ünnepeken természetesen sokkal nagyobb, legalább a duplája. A konavírus-járvány előtt többen jöttek, a Covid miatt 15-20 százaléknyi ember lemorzsolódott, sokan kényelemből rákaptak az online-közvetítésekre. Nagyon furcsa időszak volt, amikor egyedül miséztem, kamera előtt. Senki nem kívánja vissza! Ünnepeken – karácsony táján is –, a kivándorolt svábok közül sokan hazatérnek Németországból és ilyenkor megtelik a templom.
Templombelső. Ünnepeken a gyülekezet nagyobb része eljön a szentmisére
Fotó: Makkay József
– Mekkora érvágás Erdőd számára a svábok tömeges kivándorlása?
– Az elvándorlás a Ceaușescu-rendszerben indult el, és a rendszerváltás után folytatódott. Amikor elmentek, az eladó házak zömét betelepülő románok vásárolták meg. A kilencvenes években kaptunk egy román polgármestert, aki minden erejével azon dolgozott, hogy Erdődön minél népesebb román közösség alakuljon ki. Ebben viszont a sváb közösség is hibás. Ahhoz, hogy a Német Demokrata Fórum eredményes tevékenységet folytathasson, fel kellene élesztenie a sváb hagyományőrzést. Hogy a gyerekek, a fiatalok ideszokjanak a parókia melletti német fórum székházába.
– Januárban emlékeznek meg a svábok 1945-ös elhurcolásáról. Mekkora trauma volt a 78 évvel ezelőtti deportálás?
– 1945. január 6-án, a vízkeresztkor szervezett bálból 275 sváb férfit és fiatalembert hurcoltak el a szovjet katonák Donyeckbe. A körbekerített épületben az előre elkészített névsor alapján azonosították őket. A névsort az akkori román jegyző, Augustin Mircea készítette el, ő szolgáltatta ki a sváb férfiakat a szovjet hadseregnek. Egy magyargyülölő román hivatalnok volt, aki az utcán is rászólt az emberre, ha magyarul beszélt.
Mindez jól mutatja, milyen lelkületű politikusok vezették, illetve vezetik Erdődöt. A elhurcolt sváb férfiakból százan haltak meg, a többiek évek múltán tértek haza. Minden január harmadik vasárnapján a deportáltakra emlékezünk. Az ünnepség a templomban kezdődik, és a szentmise után a temetőben koszorúzunk.
Fotó: Makkay József
– A szászokkal ellentétben a svábok magyar identitású emberek. Ezt hogyan élik meg Erdődön?
– Többen német nemzetiségűnek vallják magukat, valójában otthon és a templomban is magyarul beszélnek. Amikor a megyéspüspököm 2013-ban Erdődre helyezett, az elődöm a német misét már kivezette. Ami korábban is azt jelentette, hogy a német nyelvű szöveget kivetítették, de a mise magyarul folyt. Miután az erdődi svábok nem beszélnek németül, sok értelme nem volt. Ha szükség lenne rá, én is tartanék német misét.
– Hogyan lehetne a sváb identitást megerősíteni?
– Azt látom, hogy végre valami beindult, a hagyományőrzés és ápolás terén a német fórum új stratégiát követ. Remélem, lesz foganatja. Az erdődi egy nagyon szorgalmas, munkaszerető közösség. Pusztadaróci születésű plébánosként nagyon jól érzem magam közöttük.
A római katolikus plébánia épülete Erdődön
Fotó: Makkay József
– A magyarul beszélő cigányság Erdődön viszont létszámban túlnőtte a magyar és a sváb közösséget. Plébánosként milyen a kapcsolata a romákkal?
– Jól ismerem őket, mert vallásoktatóként a gyerekeiket én tanítom a helyi iskolában. A nyolcosztályos iskola magyar tagozatának többsége roma gyerekekből áll. Osztályonként egy-két magyar gyerek maradt, a többieket a szülők beviszik Szatmérnémeti magyar iskoláiba.
Nyilván ez a roma közösség hibája is, de ha erre a hivatalosságok rátesznek egy lapáttal, olyan népességösszetételt tudnak kihozni, amilyent akarnak. A magyar nylevű településjelző tábla is hiányzik...
A messziről látszó erdődi római katolikus templom
Fotó: Makkay József
– A római katolikus egyháznak sincs sok tagja a cigányság soraiból...
– A romák jelentős része a Dávid sátora nevű szekta tagjai, amely a cigányság körében működik. Különbséget kell tenni a tősgyökeres erdődi cigányság és a betelepedettek között. Nagyjából tudom, ki hova tartozik. Volt már több egyeztetésem a pásztorukkal, hogy fogadjuk el egymás szomszédságát, ne legyen állandó átjárás a két egyház között.
akik az iskola után itt ebédelnek, és délután pedagógusok foglalkoznak velük. Az iskolában a magyar cigánygyerekeket én oktatom vallásból, a hetedikeseknek és nyolcadikosoknak történelmet tanítok. Nem csak a gyerekekkel, hanem a szülőkkel is jó kapcsolat alakult ki.
– Ön az egyházmegye rómapasztorációs testületében is tevékenykedik. Mennyire nehéz ez a feladat Erdődön?
– Évek óta keresem a helyi cigánysággal a kapcsolatot. Azt is bevállalom, hogy elmegyek közéjük misézni, mert ők nem jönnek el tíz órára a templomba. Azt mondtam, ne rajtam múljon. Mindig hosszasan elbeszélgetünk, tartanak hozzám, szeretnek. Vannak papkollégáim, akik idegenkednek a cigánypasztorációtól, de én örömmel végzem. Látom az iskolában a cigánygyerekeket, hogy mennyire rá vannak szorulva a szeretetre, amit otthon nem kapnak meg.
Átfogják a derekam, megölelnek, amikor bemegyek az osztályba. Hamar megérzik, ha szeretik őket.
Fotó: Makkay József
– Milyen manapság a sváb-cigány kapcsolat Erdődön?
– Van egyféle idegenkedés, bizalmatlanság, de ez elsősorban a betelepülő cigányság miatt alakult ki. Amikor csak a tősgyökeres, itt született cigányok éltek Erdődön, a viszony normális volt. Kölcsönkértek a sváboktól, aztán megadták, vagy ledolgozták. A régi cigányság soraiból kerültek ki a helyi zenészek is, akik a mulatságokhoz szolgáltatták a muzsikát. Manapság már alig van belőlük.
Egy réteg a segélyekből él, de nem tud belőle megélni, ezért a gyerekeik is szenvednek miatta. Ők azok, akik nem tudnak vagy nem is akarnak ebből az ördögi körből kitörni.
– Hogyan készülnek Erdődön a karácsonyra?
– Lelkileg próbálom felkészíteni az embereket. A karácsonyt jobban szeretik, mint a húsvétot, mert családiasabb ünnep. Sajnos, ez is elment egy irányba, ami nagyon zavar. Amikor gyerek voltam, karácsony este, vagy azelőtt este, vagy reggel diszítettük fel a karácsonyfát. Ahogy belépünk az adventi szent időbe, ma már fények pompáznak, díszek csillognak-villognak. Jézus nem volt koraszülött! Mindennek megvan a maga ideje.
Advent kezdetétől a jászolig hosszú út vezet. Nekünk ezzel kell foglalkozni, nem a külsőségekkel.
Az erdődi cigányság jelentős része a Dávid sátra nevű neoprotestáns egyház tagja
Fotó: Makkay József
– Átérzi ezt a mai ember?
– A templom szentségében kell átérezzük, hogy Jézus megszületett. Isten értünk küldte el a Fiát, a mi szívünkben kell megszülessen. Jó lenne, ha ezt az emberek átéreznék. Erre próbálom lelkileg felkészíteni őket. És nem csak most, hanem évközben mindig. Ne azt érezzék, hogy megvolt, ezt a szentmisét is letudtuk.
– Kik érzékenyebbek az üzenetre?
– Egyértelműen az idősebb nemzedék. A fiatalok másként viszonyulnak, az ők körükben sokkal nagyobb az elvallástalanodás. Ezt a szülők negatív példája idézi elő, másrészt sokukban olyan tévhit él, hogy a bérmálással megszűnnek az egyházzal szembeni kötelezettségeik. Valójában a bérmálással kezdődik a nagykorú keresztény élet.
– Miközben beszélgetünk, az udvaron cigány fiatalok gyülekeznek. Szombatoként is eljárnak vallásórára a parókiára?
– Amikor püspök úr idehelyezett, és szembesültem az új kihívásokkal – láttam, hogy a cigánypasztoráció mennyire idegfeszítő munkát igényel –, többször átmentem a templomba, és az oltárszentség előtt imádkozva, megkérdeztem az Urat, mi a szándéka velem? Megkaptam tőle a választ, ami eligazított és kiteljesítette a munkám.
Ebből a szeretetből senkit nem lehet kizárni. Megértette velem az Úr, hogy nekem ez a feladatom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!