Hirdetés

Izgalmas lehetőségek a Bánffy-kastélyban

Barock. Bonchidai Bánffy Kastély Napokat szervez a Transsylvania Trust alapítvány június 11–12-én. Berki Tímea, az alapítvány programigazgatója szerint a fesztivál mára a bonchidai kastély védjegyévé vált. A Bánffy-kastély felújítási munkálataival párhuzamosan egyre több rendezvény helyszíne Bonchida, nyaranta filmeket vetít itt a TIFF, az Electric Castle fesztivál és a Bánffy-kastély neve is összefonódott. A Bonchidához kötődő rendezvények révén a település egyre inkább felkerült Európa turisztikai térképére, de a kastélyt számos olyan turista is meglátogatja, aki Bánffy Miklós Erdély-trilógiájával a kezében keresi fel olvasmányélményei színhelyét.

Demeter Zsuzsa

2016. június 02., 19:482016. június 02., 19:48

2016. június 03., 08:272016. június 03., 08:27


– Június 11–12-én kerül sor a bonchidai Bánffy-kastélyban a Barock fesztiválra – a fesztivál plakátja, az elnevezéshez hasonlóan régit ötvöz újjal. Az elmúlt években mintha egyre hangsúlyosabb lenne az új, a most...

– A Barock. Bonchidai Bánffy Kastély Napokról beszélünk, amelyet idén 15. alkalommal szervezünk meg. Az idei rendezvény plakátját Kürti Andrea készítette, s egyértelműen a fesztivál családbarát jellegét kívánja hangsúlyozni. A kastélynapoknak immár történelme van, 15 éve szervezzük: 2001-ben még a romok közé hívta meg a fesztivál a vendégeit. Az évek során a koncepció átalakult, 2012 táján adtuk neki a Barock előnevet – egyfajta szójáték ez, a barokk stílus és a rockzene között lavíroz. Lehet, erős egy picit, de mindenképp jelezni akartuk a rendezvény élő jellegét. A barokk pedig a még ma is látható építészeti örökséget jelzi. Ahogy egyre több teret nyertünk a romokból, úgy változott a fesztivál programkínálata is, a felújított tereket is ki tudtuk használni. Az istállóban filmeket vetítünk, a kápolnában bábszínház, klasszikus zenei koncert lesz. Számos kiállításnak is teret tudunk adni, idén többek között Vásárhelyi Antal magyarországi rézkarcoló hozza el Madáchnak Az ember tragédiájából inspirálódott 15 rézkarcát Tizenöt kép tizenöt szín címmel. De itt lesznek a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjai, a nagybányai Képzőművészek Egyesülete is képviseli magát egy kiállítással, illetve a kolozsvári Apáczai Gimnázium diákjai. Vannak állandó partnereink, ilyen az Életfa Családsegítő Egyesület, a cserkészek. Különböző gyerekfoglalkozásokkal várjuk hát június 11–12-én a Kolozsvár környéki családokat, érdeklődőket.

– Melyek a kastélynak azok a terei, amelyeket a látogatók is birtokba vehetnek?

– Ez igen változó, hiszen több épület van. De a legfontosabb, hogy minden épületet sikerült befödni. A konyhaépületet kb. 90 százalékban helyreállítottuk, itt kávézó, étterem, szálláshelységek vannak. A Miklós-épület 50–60 százalékban van helyreállítva, ahol pince, kiállítóterek, konferenciaterem, irodák, szálláshelységek találhatók. A felújítási munkálatok azonban nagyon nehézkesen haladnak, kimondottan restaurálási munkákra nehezen tudunk pályázni. S nem is csak a helyreállítás a célunk, hanem hogy funkciót is találjunk a helyreállított tereknek. Többnyire kulturális, oktatási programokkal pályázunk, ezekbe próbáljuk beilleszteni a felújítási munkálatokat: főként EU-s alapokról beszélhetünk.

– Egyfajta kulturális centrumként működne a kastély? Fenntartható ilyen formában az épület?

– Valóban, a legfontosabb a fenntarthatóság. Kulturális és oktatási központként működne majd a kastély, s elsődleges cél, hogy együttműködjünk a kolozsvári egyetemekkel, akik műhelygyakorlatokra, különböző oktatási programokra igénybe vennék az épületet. Ez már az idén elkezdődik valamilyen szinten, van egy pályázati felhívásunk, amelynek az értékelése hamarosan nyilvános lesz. Ebben az épületnek három terét és folyosóját kellett a pályázóknak újragondolni. Erre építészek, mérnökök, képzőművészek jelentkezhettek, s a nyertes pályázók terveit fogjuk megvalósítani. A tervek szerint a főépületben készül egy olyan lakosztály is, amelyet a Bánffy család számára fogunk fenntartani.

– A bonchidai kastélyban sokféle művészeti ág és generáció megfordul: s nemcsak a generációk különbözőek, hanem etnikailag is vegyesek a kastélyt igénybe vevő fesztiválok.

– Mindig fontos volt számunkra, hogy három nyelven fussanak a programjaink. Az elején próbáltunk saját rendezvényeket szervezni, s ez is az alapvető célunk: rendezvényekkel, élettel megtölteni a történelmi környezetet. Hogy az emberek szeressék, jöjjenek, hogy lássák, ha egy ilyen horderejű épületet meg lehet menteni az enyészettől, akkor talán kedvet kapnak ahhoz, hogy a saját portájukat is rendbe tegyék. A belépés minden rendezvényünkön ingyenes a bonchidaiak számára, az Örökségnapok Gyerekeknek programunkon is a környékbeli gyerekeknek tartunk foglalkozásokat, beszélünk nekik a Bánffy családról, a kastély történetéről, historikus táncokat tanulhatnak. Ugyanebből a célból foglalkozunk Torockóval és Énlakával, hiszen a falvak arculatának megőrzése prioritás számunkra.

– Más rendezvények is beköltöznek a kastély falai közé, évek óta visszatérő vendég az épp most zajló filmfesztivál.

– A TIFF korábban egyestés vetítésre jött a kastélyba, pár éve viszont már egy egész hétvégére kiköltözött a fesztivál. S ami fontos, hogy ők sem csupán vetítésre jönnek, hanem immár van szociális programjuk is, idén 200 árva gyereket hoztak a kastélyhoz, emellett a zsuki iskola diákjai és tanáraik is meghívottjaik voltak. A TIFF mellett állandó partnerünk már a Francia Kulturális Intézet, de az épített örökséggel kapcsolatos konferenciák is rendszeresen a kastélyt választják helyszínként. Az Electric Castle szintén védjegyévé vált már Bonchidának, kiváló fesztiválhelyszínnek bizonyult és világszerte ismerőssé tette a kastélyt.

– A bonchidaiak hogyan viszonyulnak a fesztiválozókhoz?

– Azt hiszem, már megszokták, hogy a kastélyban újra élet van. A turizmusra még nem álltak ugyan át, nagyobb szálláshelyek még mindig nincsenek a faluban. De mindenképp tapasztalható egyfajta elmozdulás: az Electric Castle-fesztivál első évében például mindenki kiült a kapu elé, s bámulta, miféle emberek vonulnak végig a falun, hiszen többen érkeztek, mint ahányan lakják a települést. A következő évben a házak udvarát parkolóhelyként ajánlották fel, majd azt követően a fesztivál idejére elköltöztek otthonról, s a házakat bérbe adták. Mások ideiglenes kocsmát nyitnak, alkalmazkodnak hát az igényekhez.

– Bonchida mennyire került fel Erdély turisztikai térképére?

– Találkoztunk olyan turistákkal, akik a Bánffy-trilógiával a kezükben érkeztek megnézni, hogy is néz ki ma az, amiről olvastak. De része vagyunk több európai hálózatnak, az Europa Nostrának, az Európai Kulturális Központok Hálózatának (ACCR), az Európai Hagyományos Építőmesterségek Hálózatának (FEMP) – emellett szép számmal jönnek a magyarországiak. Az idéntől művészettörténész munkatársunk is van kint állandó jelleggel, aki vezetett sétákat is tart az oda látogatóknak.

– A Bánffy-örökösök mennyire érdeklődnek a kastélyról, tartják a kapcsolatot?

– Bánffy Miklós Katinka nevű lánya soha nem járt a kastélynál, amióta elhagyták azt 1944-ben. És nem is akar jönni, nem akarja látni, milyen állapotban van az épület. De sok információt kaptunk tőle, archív fényképeket – kapcsolatban állunk tehát vele. A lányai viszont napirenden vannak mindennel, az egyik lánya a tavalyi kastélynapokon magyar nyelven mondott megnyitóbeszédet. Őket a nagyapjuk emlékén kívül személyes emlékek nem kötik a kastélyhoz – és azért is látogattak ide, hogy megnézzék, honnan származik az édesanyjuk. Egyre gyakrabban jönnek, érdeklődnek, esetenként rendezvényeket is hoznak, inkább művészeti tevékenységekben érdekeltek. Fontos számukra, mi történik a kastéllyal.

– Van-e olyan átfogó műemlékvédelmi program Erdélyben, ahol kamatoztatni lehetne az alapítvány húszéves szakmai tapasztalatát?

– Személyes és szakmai kapcsolataink is vannak – a Pont csoport kastélystratégiájának is részei vagyunk, számtalan képzést tartottunk a témában a helyi hatóságok képviselőinek, kastélytulajdonosoknak, létezik egy szakértői kör, amely műemlékek helyreállításán dolgozik, elvileg tehát az itt szerzett tapasztalatokra lehet építeni. De fontos az is, hogy az általunk eddig működtetett programjaink, mint például az ácsműhely program, amely – tető lévén a bonchidai kastélyegyüttes feje fölött – okafogyottá vált, ne szűnjön meg, hanem olyan helyreállítási munkák során, kitelepített műhelymunkaként folytatódjék, ahol szükség van még ácsmunkára. Illetve hát az alapítvány programjában szerepel egy Erdély-szintű népiörökség-felmérés: terepmunkákon kutatjuk, milyen épített népi örökség található egy adott településen, s az ennek alapján elkészült szaktanulmánnyal felkeresik szakembereink a polgármesteri hivatalokat, vagy válaszolnak azok megkeresésére, megpróbálva tudatosan odafigyelni az épített örökségre. Valamint arra, hogy milyen funkciót találjunk a felújított örökségnek. Nem elég ugyanis felújítani, ki kell tudni fizetni valamiből például a kastélyok téli fűtéseinek költségeit is.

– Irodalomtörténész is vagy, a 19. század kutatója. Mennyiben lehet az eddigi kutatásokat kamatoztatni a munkádban?

– Elsősorban pályázatírással, rendezvényszervezéssel vagyok elfoglalva, de természetesen inspiráló lehet egy irodalomtörténész számára a kastély története. Az eddigi kutatásokból például kiderült, hogy Mária Terézia a kastély vendége volt, ennek mindenképp pontosabban utána kell nézni, hiszen az ilyen történetekből tematikus sétákat lehet szervezni. És hát igen érdekes Bánffy figurája: a Barock napokon szervezünk egy kerekasztal-beszélgetést Bánffy Miklós és a román kultúra kapcsolatairól. Dávid Gyula – és közvetve a Polis Könyvkiadó mint a Bánffy-életmű kiadója – állandó vendége rendezvényeinknek. De a kastély teret adott mindazoknak a kiállításoknak, amelyek Bánffy életművét tematizálják. De szeretnénk olyan egyetemistáknak szóló fordítóműhelyt szervezni, ahol Bánffy novelláit ültetik át román nyelvre. Szerettük volna elhívni az összes Bánffy-fordítót is, hátha ez is megvalósul valamikor. Azt hiszem, a Bánffy-kutatásnak van egyfajta revival-jellege, a politikus Bánffy is kezd vissza-visszaköszönteni napjaink politikai közbeszédében. A kastélyban megvásárolható az Erdély-trilógia angol nyelvű kiadása, s reméljük, Marius Tabacu lassan befejezi a román fordítást is, s akkor a román közönség is jobban megértheti, mit is keres itt ez a kastély. Ez a legnagyobb hiányosság jelenleg, a román kultúrában nem igazán tudják, ki volt ez a figura. És hát a termelőszövetkezeti korszak is izgalmas lehet, illetve sok esetben filmhelyszín is volt a kastély, ennek is lehetne egy tematikus kiállítást összeállítani. Egyszóval irodalomtörténészként is úgy látom, bőven vannak fehér foltok a kastély körül.

 

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés