A lett parlament épülete Rigában, ahol a Lett Orosz Unió a legerősebb ellenzéki párt
Fotó: Wikipédia
Október elején parlamenti választásokat tartanak Lettországban. A balti állam a nyugati–orosz politikai-biztonsági konfliktus frontvonalán fekszik, és kritikus a kapcsolata Oroszországgal. Normunds Grostiņšszal, a lettországi Középpárt elnökével az országban élő és a lakosság egyharmadát kitevő orosz kisebbség helyzetéről beszélgettünk.
2022. szeptember 10., 21:232022. szeptember 10., 21:23
– Melyek az ön által vezetett Középpárt legfontosabb politikai céljai?
– A párt idén nem nyújtott be saját listát a választásokra, jelöltjeink felkerültek a Lett Orosz Unió párt listájára, amely nagy valószínűséggel átlépi az 5 százalékos küszöböt. A választások október 1-jén lesznek. A Középpárt keresztény, balközép formáció.
Célkitűzéseink között szerepel több forrás biztosítása az egészségügyi rendszer és az oktatás számára, és kevesebb kiadás a katonaságra.
– Egy orosz kisebbségi párttal együttműködve meg lehet-e védeni a lett érdekeket?
– Igen, mivel az orosz párt a legnagyobb ellenzéki párt ma Lettországban. Programunk hasonló, így a komoly ellenzék a legerősebbek köré gyűlik. Természetesen a kormány a megosztott és gyenge ellenzéket részesíti előnyben az egységes és erős ellenzék helyett.
Normunds Grostiņš, a lettországi Középpárt elnöke országa semlegességét követeli az orosz-ukrán konfliktusban
Fotó: Facebook/Normunds Grostiņš
– Az orosz kisebbségnek adottak az alapvető emberi és állampolgári jogai Lettországban?
– A lakosság mintegy tíz százalékát fosztják meg Lettországban a politikai jogaitól. A lettországi jogban „nem állampolgárok” vagy külföldiek azok a személyek, akik nem Lettország vagy más ország állampolgárai, de a lett törvénynek megfelelően itt élnek. Ez a volt Szovjetunió azon állampolgárainak státusa, akik nem rendelkeznek sem lett, sem más ország állampolgárságával, de tartósan itt élnek az országban. Nekik joguk van a lett kormány által kiállított „nem állampolgári útlevélhez”, valamint egyéb különleges jogokhoz. Körülbelül kétharmaduk orosz nemzetiségű, de vannak fehéroroszok, ukránok, lengyelek és litvánok is.
– Milyen hátrányokkal jár ez a státus a lett nemzetiségű, lett állampolgárokhoz képest?
– A lakosságnak ez a része bizonyos szakmákban nem dolgozhat: például tűzoltók vagy ügyvédek nem lehetnek.
Ennek ellenére a lett hadsereg a leginkább orosz ajkú hadsereg a NATO-ban. A választások középpontjában azonban nem a kisebbségi jogok állnak, hanem a szankciók, a társadalom- és gazdaságpolitika. Ezek a problémák mindenkit érintenek.
– A mindennapokban mennyire érződik a diszkrimináció?
– Nem érződik, mert a lakosság nagy része mindkét nyelven beszél, lettül és oroszul egyaránt. Az orosz ajkú népesség közben növekszik: eddig 35 ezer ukrán menekült vándorolt be Lettországba, akik többnyire oroszul beszélnek. Az ország összlakossága 1,8 millió.
– Az orosz–ukrán háború kérdésében milyen álláspontot képvisel a lettországi orosz kisebbség?
– Lettországban az Oroszországnak nyújtott bármilyen támogatás ma bűncselekménynek minősül, ezért erről a kérdésről nincsenek megbízható adatok.
amiért akár 7 év börtönt is kaphat. Több mint 50 személy – többségük orosz – ellen emeltek vádat az ukrán háborúval összefüggésben, néhány aktivista már börtönben van.
– Elképzelhető, hogy ha az oroszok ugyanolyan jogokat kapnának, mint a lettek, lojálisabbak lennének Lettországhoz?
– Határozottan állíthatom, hogy igen. A lakosság egyharmadának elidegenítése és diszkriminációja sok negatívumot hozott a politikában és a gazdaságban egyaránt. A szomszédos Észtországhoz és Litvániához képest Lettország jelenleg kevésbé fejlett.
Normunds Grostiņš
A Lett Jövőkutatási Intézet igazgatótanácsának elnöke 2000-től. A 2003-ban megtartott európai uniós csatlakozási népszavazás kampányában az euroszkeptikusok vezetője volt Lettországban. A lettországi Középpárt elnöke és az Európai Keresztény Koalíció főtitkára. Négy könyv és sok más publikáció szerzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!