A lett parlament épülete Rigában, ahol a Lett Orosz Unió a legerősebb ellenzéki párt
Fotó: Wikipédia
Október elején parlamenti választásokat tartanak Lettországban. A balti állam a nyugati–orosz politikai-biztonsági konfliktus frontvonalán fekszik, és kritikus a kapcsolata Oroszországgal. Normunds Grostiņšszal, a lettországi Középpárt elnökével az országban élő és a lakosság egyharmadát kitevő orosz kisebbség helyzetéről beszélgettünk.
2022. szeptember 10., 21:232022. szeptember 10., 21:23
– Melyek az ön által vezetett Középpárt legfontosabb politikai céljai?
– A párt idén nem nyújtott be saját listát a választásokra, jelöltjeink felkerültek a Lett Orosz Unió párt listájára, amely nagy valószínűséggel átlépi az 5 százalékos küszöböt. A választások október 1-jén lesznek. A Középpárt keresztény, balközép formáció.
Célkitűzéseink között szerepel több forrás biztosítása az egészségügyi rendszer és az oktatás számára, és kevesebb kiadás a katonaságra.
– Egy orosz kisebbségi párttal együttműködve meg lehet-e védeni a lett érdekeket?
– Igen, mivel az orosz párt a legnagyobb ellenzéki párt ma Lettországban. Programunk hasonló, így a komoly ellenzék a legerősebbek köré gyűlik. Természetesen a kormány a megosztott és gyenge ellenzéket részesíti előnyben az egységes és erős ellenzék helyett.
Normunds Grostiņš, a lettországi Középpárt elnöke országa semlegességét követeli az orosz-ukrán konfliktusban
Fotó: Facebook/Normunds Grostiņš
– Az orosz kisebbségnek adottak az alapvető emberi és állampolgári jogai Lettországban?
– A lakosság mintegy tíz százalékát fosztják meg Lettországban a politikai jogaitól. A lettországi jogban „nem állampolgárok” vagy külföldiek azok a személyek, akik nem Lettország vagy más ország állampolgárai, de a lett törvénynek megfelelően itt élnek. Ez a volt Szovjetunió azon állampolgárainak státusa, akik nem rendelkeznek sem lett, sem más ország állampolgárságával, de tartósan itt élnek az országban. Nekik joguk van a lett kormány által kiállított „nem állampolgári útlevélhez”, valamint egyéb különleges jogokhoz. Körülbelül kétharmaduk orosz nemzetiségű, de vannak fehéroroszok, ukránok, lengyelek és litvánok is.
– Milyen hátrányokkal jár ez a státus a lett nemzetiségű, lett állampolgárokhoz képest?
– A lakosságnak ez a része bizonyos szakmákban nem dolgozhat: például tűzoltók vagy ügyvédek nem lehetnek.
Ennek ellenére a lett hadsereg a leginkább orosz ajkú hadsereg a NATO-ban. A választások középpontjában azonban nem a kisebbségi jogok állnak, hanem a szankciók, a társadalom- és gazdaságpolitika. Ezek a problémák mindenkit érintenek.
– A mindennapokban mennyire érződik a diszkrimináció?
– Nem érződik, mert a lakosság nagy része mindkét nyelven beszél, lettül és oroszul egyaránt. Az orosz ajkú népesség közben növekszik: eddig 35 ezer ukrán menekült vándorolt be Lettországba, akik többnyire oroszul beszélnek. Az ország összlakossága 1,8 millió.
– Az orosz–ukrán háború kérdésében milyen álláspontot képvisel a lettországi orosz kisebbség?
– Lettországban az Oroszországnak nyújtott bármilyen támogatás ma bűncselekménynek minősül, ezért erről a kérdésről nincsenek megbízható adatok.
amiért akár 7 év börtönt is kaphat. Több mint 50 személy – többségük orosz – ellen emeltek vádat az ukrán háborúval összefüggésben, néhány aktivista már börtönben van.
– Elképzelhető, hogy ha az oroszok ugyanolyan jogokat kapnának, mint a lettek, lojálisabbak lennének Lettországhoz?
– Határozottan állíthatom, hogy igen. A lakosság egyharmadának elidegenítése és diszkriminációja sok negatívumot hozott a politikában és a gazdaságban egyaránt. A szomszédos Észtországhoz és Litvániához képest Lettország jelenleg kevésbé fejlett.
Normunds Grostiņš
A Lett Jövőkutatási Intézet igazgatótanácsának elnöke 2000-től. A 2003-ban megtartott európai uniós csatlakozási népszavazás kampányában az euroszkeptikusok vezetője volt Lettországban. A lettországi Középpárt elnöke és az Európai Keresztény Koalíció főtitkára. Négy könyv és sok más publikáció szerzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!