A lett parlament épülete Rigában, ahol a Lett Orosz Unió a legerősebb ellenzéki párt
Fotó: Wikipédia
Október elején parlamenti választásokat tartanak Lettországban. A balti állam a nyugati–orosz politikai-biztonsági konfliktus frontvonalán fekszik, és kritikus a kapcsolata Oroszországgal. Normunds Grostiņšszal, a lettországi Középpárt elnökével az országban élő és a lakosság egyharmadát kitevő orosz kisebbség helyzetéről beszélgettünk.
2022. szeptember 10., 21:232022. szeptember 10., 21:23
– Melyek az ön által vezetett Középpárt legfontosabb politikai céljai?
– A párt idén nem nyújtott be saját listát a választásokra, jelöltjeink felkerültek a Lett Orosz Unió párt listájára, amely nagy valószínűséggel átlépi az 5 százalékos küszöböt. A választások október 1-jén lesznek. A Középpárt keresztény, balközép formáció.
Célkitűzéseink között szerepel több forrás biztosítása az egészségügyi rendszer és az oktatás számára, és kevesebb kiadás a katonaságra.
– Egy orosz kisebbségi párttal együttműködve meg lehet-e védeni a lett érdekeket?
– Igen, mivel az orosz párt a legnagyobb ellenzéki párt ma Lettországban. Programunk hasonló, így a komoly ellenzék a legerősebbek köré gyűlik. Természetesen a kormány a megosztott és gyenge ellenzéket részesíti előnyben az egységes és erős ellenzék helyett.
Normunds Grostiņš, a lettországi Középpárt elnöke országa semlegességét követeli az orosz-ukrán konfliktusban
Fotó: Facebook/Normunds Grostiņš
– Az orosz kisebbségnek adottak az alapvető emberi és állampolgári jogai Lettországban?
– A lakosság mintegy tíz százalékát fosztják meg Lettországban a politikai jogaitól. A lettországi jogban „nem állampolgárok” vagy külföldiek azok a személyek, akik nem Lettország vagy más ország állampolgárai, de a lett törvénynek megfelelően itt élnek. Ez a volt Szovjetunió azon állampolgárainak státusa, akik nem rendelkeznek sem lett, sem más ország állampolgárságával, de tartósan itt élnek az országban. Nekik joguk van a lett kormány által kiállított „nem állampolgári útlevélhez”, valamint egyéb különleges jogokhoz. Körülbelül kétharmaduk orosz nemzetiségű, de vannak fehéroroszok, ukránok, lengyelek és litvánok is.
– Milyen hátrányokkal jár ez a státus a lett nemzetiségű, lett állampolgárokhoz képest?
– A lakosságnak ez a része bizonyos szakmákban nem dolgozhat: például tűzoltók vagy ügyvédek nem lehetnek.
Ennek ellenére a lett hadsereg a leginkább orosz ajkú hadsereg a NATO-ban. A választások középpontjában azonban nem a kisebbségi jogok állnak, hanem a szankciók, a társadalom- és gazdaságpolitika. Ezek a problémák mindenkit érintenek.
– A mindennapokban mennyire érződik a diszkrimináció?
– Nem érződik, mert a lakosság nagy része mindkét nyelven beszél, lettül és oroszul egyaránt. Az orosz ajkú népesség közben növekszik: eddig 35 ezer ukrán menekült vándorolt be Lettországba, akik többnyire oroszul beszélnek. Az ország összlakossága 1,8 millió.
– Az orosz–ukrán háború kérdésében milyen álláspontot képvisel a lettországi orosz kisebbség?
– Lettországban az Oroszországnak nyújtott bármilyen támogatás ma bűncselekménynek minősül, ezért erről a kérdésről nincsenek megbízható adatok.
amiért akár 7 év börtönt is kaphat. Több mint 50 személy – többségük orosz – ellen emeltek vádat az ukrán háborúval összefüggésben, néhány aktivista már börtönben van.
– Elképzelhető, hogy ha az oroszok ugyanolyan jogokat kapnának, mint a lettek, lojálisabbak lennének Lettországhoz?
– Határozottan állíthatom, hogy igen. A lakosság egyharmadának elidegenítése és diszkriminációja sok negatívumot hozott a politikában és a gazdaságban egyaránt. A szomszédos Észtországhoz és Litvániához képest Lettország jelenleg kevésbé fejlett.
Normunds Grostiņš
A Lett Jövőkutatási Intézet igazgatótanácsának elnöke 2000-től. A 2003-ban megtartott európai uniós csatlakozási népszavazás kampányában az euroszkeptikusok vezetője volt Lettországban. A lettországi Középpárt elnöke és az Európai Keresztény Koalíció főtitkára. Négy könyv és sok más publikáció szerzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!