A lett parlament épülete Rigában, ahol a Lett Orosz Unió a legerősebb ellenzéki párt
Fotó: Wikipédia
Október elején parlamenti választásokat tartanak Lettországban. A balti állam a nyugati–orosz politikai-biztonsági konfliktus frontvonalán fekszik, és kritikus a kapcsolata Oroszországgal. Normunds Grostiņšszal, a lettországi Középpárt elnökével az országban élő és a lakosság egyharmadát kitevő orosz kisebbség helyzetéről beszélgettünk.
2022. szeptember 10., 21:232022. szeptember 10., 21:23
– Melyek az ön által vezetett Középpárt legfontosabb politikai céljai?
– A párt idén nem nyújtott be saját listát a választásokra, jelöltjeink felkerültek a Lett Orosz Unió párt listájára, amely nagy valószínűséggel átlépi az 5 százalékos küszöböt. A választások október 1-jén lesznek. A Középpárt keresztény, balközép formáció.
Célkitűzéseink között szerepel több forrás biztosítása az egészségügyi rendszer és az oktatás számára, és kevesebb kiadás a katonaságra.
– Egy orosz kisebbségi párttal együttműködve meg lehet-e védeni a lett érdekeket?
– Igen, mivel az orosz párt a legnagyobb ellenzéki párt ma Lettországban. Programunk hasonló, így a komoly ellenzék a legerősebbek köré gyűlik. Természetesen a kormány a megosztott és gyenge ellenzéket részesíti előnyben az egységes és erős ellenzék helyett.
Normunds Grostiņš, a lettországi Középpárt elnöke országa semlegességét követeli az orosz-ukrán konfliktusban
Fotó: Facebook/Normunds Grostiņš
– Az orosz kisebbségnek adottak az alapvető emberi és állampolgári jogai Lettországban?
– A lakosság mintegy tíz százalékát fosztják meg Lettországban a politikai jogaitól. A lettországi jogban „nem állampolgárok” vagy külföldiek azok a személyek, akik nem Lettország vagy más ország állampolgárai, de a lett törvénynek megfelelően itt élnek. Ez a volt Szovjetunió azon állampolgárainak státusa, akik nem rendelkeznek sem lett, sem más ország állampolgárságával, de tartósan itt élnek az országban. Nekik joguk van a lett kormány által kiállított „nem állampolgári útlevélhez”, valamint egyéb különleges jogokhoz. Körülbelül kétharmaduk orosz nemzetiségű, de vannak fehéroroszok, ukránok, lengyelek és litvánok is.
– Milyen hátrányokkal jár ez a státus a lett nemzetiségű, lett állampolgárokhoz képest?
– A lakosságnak ez a része bizonyos szakmákban nem dolgozhat: például tűzoltók vagy ügyvédek nem lehetnek.
Ennek ellenére a lett hadsereg a leginkább orosz ajkú hadsereg a NATO-ban. A választások középpontjában azonban nem a kisebbségi jogok állnak, hanem a szankciók, a társadalom- és gazdaságpolitika. Ezek a problémák mindenkit érintenek.
– A mindennapokban mennyire érződik a diszkrimináció?
– Nem érződik, mert a lakosság nagy része mindkét nyelven beszél, lettül és oroszul egyaránt. Az orosz ajkú népesség közben növekszik: eddig 35 ezer ukrán menekült vándorolt be Lettországba, akik többnyire oroszul beszélnek. Az ország összlakossága 1,8 millió.
– Az orosz–ukrán háború kérdésében milyen álláspontot képvisel a lettországi orosz kisebbség?
– Lettországban az Oroszországnak nyújtott bármilyen támogatás ma bűncselekménynek minősül, ezért erről a kérdésről nincsenek megbízható adatok.
amiért akár 7 év börtönt is kaphat. Több mint 50 személy – többségük orosz – ellen emeltek vádat az ukrán háborúval összefüggésben, néhány aktivista már börtönben van.
– Elképzelhető, hogy ha az oroszok ugyanolyan jogokat kapnának, mint a lettek, lojálisabbak lennének Lettországhoz?
– Határozottan állíthatom, hogy igen. A lakosság egyharmadának elidegenítése és diszkriminációja sok negatívumot hozott a politikában és a gazdaságban egyaránt. A szomszédos Észtországhoz és Litvániához képest Lettország jelenleg kevésbé fejlett.
Normunds Grostiņš
A Lett Jövőkutatási Intézet igazgatótanácsának elnöke 2000-től. A 2003-ban megtartott európai uniós csatlakozási népszavazás kampányában az euroszkeptikusok vezetője volt Lettországban. A lettországi Középpárt elnöke és az Európai Keresztény Koalíció főtitkára. Négy könyv és sok más publikáció szerzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!