A Duna Napok tavalyi megnyitója Torockón, a Duna Ház előtt
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Duna Napokat Torockón a Duna Médiaszolgáltató. Az utóbbi években háromnapos rendezvénysorozattá gyarapodott kulturális esemény iránt az egész Kárpát-medencéből érdeklődnek a résztvevők, az idei esemény is igen gazdag programmal várja a helyieket, és a Fehér megyei faluba érkező vendégeket. Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója az Erdélyi Naplónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy olyan ünnepet szeretnének, ahol képletesen szólva a nagy magyar „család” minden tagja élményekkel, emlékekkel gazdagodik.
2025. május 28., 15:512025. május 28., 15:51
2025. május 28., 15:542025. május 28., 15:54
– A tízéves évforduló kapcsán tavaly arra kérték a torockóiakat, hogy osszák meg a Duna Házzal kapcsolatos élményeiket, gondolataikat. Mit jelent a helyi közösség számára ez a kulturális intézmény? Hogyan tekint vissza a Duna Ház 11 éves történetére?
– Több mint tíz évvel ezelőtt egy romos épület állt Torockó főterén: Czupor Ferenc egykori bányatulajdonos háza még abban az állapotban is inspiráló volt, és amikor eladásra kínálták, a Duna Médiaszolgáltató élt a lehetőséggel. Megmentettük, felújítottuk és 2014. óta gazdag programmal várjuk a helyi és távolabb élő magyarságot.
Köszönjük a dicséretet, hálásak vagyunk Torockónak, hogy befogadtak, és velünk együtt alakítják a Ház életét.
– A Duna Napokat minden évben a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezik meg. A 105 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés emlékezete mennyire tükröződik az idei kulturális kínálatban?
– Egy torockói asszony fogalmazta meg gyönyörűen, hogy az összetartozás egy virág, amelynek közepe az anyaország, a szirmai pedig a szétszakított országrészek magyarsága – a virág szirmok nélkül azonban semmi nem lenne. A Duna Napok a szirmokat kapcsolja össze, bemutatva a magyarság gazdag épített és szellemi örökségét: a programok során muzsikusok, táncosok, mesterségek tudói, színművészek és képzőművészek érkeznek a Kárpát-medence minden szegletéből.
de rendezünk fotókiállítást a templomkertben, futóversenyt és főzőversenyt, kalandjátékokat, mesterségbemutatót is. Bővebben a www.dunanapok.com oldalon olvashatók a programjaink.
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója szerint a torckói Duna Napok felejthetetlen élmény mindenkinek, álljon a színpadon vagy a nézőtéren
Fotó: MTI/Molnár Edvárd
– A Duna Napok egy Kárpát-medencei nemzeti fesztivállá nőttek ki magát, köszönhetően a közmédia népszerűsítő műsorainak. Milyen visszajelzéseket kapnak a Kárpát-medence más vidékeiről: a nézők részéről mekkora az igény egy ilyen össznemzeti kulturális eseményre?
– Nem törekszünk arra, hogy a szó klasszikus értelmében fesztivál legyünk – sokkal inkább egy olyan ünnepet szeretnénk, ahol képletesen szólva a nagy magyar „család” minden tagja élményekkel, emlékekkel gazdagodik. A cél az, hogy az ősi magyar örökség, a hagyomány és kultúra találkozzon a modern világ emberével, hogy fedezzük fel együtt újra, micsoda kincsek birtokában vagyunk. És milyen jó átélni azt, amikor sok ezer ember messze az óhazától ugyanazon a nyelven énekel, és közben ugyan azt érzi – ez nagyon erős összekötő kapocs tud lenni.
– Mennyire jönnek turisták, résztvevők a Kárpát-medence különböző tájairól a Duna Napokra? Igazi Kárpát-medencei találkozónak számít a háromnapos torockói esemény?
– Büszkén állíthatom, hogy ez már a harmadik alkalom lesz, hogy a Duna Napok háromnapos rendezvénysorozattá gyarapodott, és ez a sikerének köszönhető: péntek délutántól vasárnap délig birtokba vesszük Torockót, beköltözünk mindenhova, ahol jó szívvel fogadnak bennünket.
A torockói Duna Napok mindenkit szeretettel vár, aki érdeklődik a magyar örökség iránt, érkezzék bárhonnan a világból. Ez egy nonprofit rendezvény, tehát nincs belépődíj, mert az összetartozás élménye mindenkié.
– Hogyan látja a közmédia szerepét a határon túli magyarság és az anyaország közötti kapcsolatokban? Mennyire tud hatékonyan közvetíteni, illetve megmaradt-e az a varázsa, ami az indulás utáni években a Duna televíziónak volt az erdélyi nézők körében?
– A közmédia egyik legfontosabb feladata, hogy őrizze a külhoni magyarság szellemi örökségét, bemutassa kulturális, történelmi értékeit és megismertesse azt a világ bármely táján élő nemzettársakkal. Manapság, amikor nehéz megkülönböztetni a talmi csillogást az értékestől, ömlik ránk az információ, szétszakadnak a klasszikus közösségek, kell a kapaszkodó. A magyar közmédia hivatásának és felelősségének megfelelve arra törekszik, hogy a Duna Napokon – ha csak képletesen is, de – mind a 15 millió magyar megfoghassa egymás kezét.
– Idei programkínálatukban a legkisebbektől az idősebb generációig megpróbálnak mindenkit megszólítani. Mennyire nehéz egy ilyen sokszínű rendezvény tető alá hozni? Kik a segítőik, kikből áll a szervezőgárda?
– A programokat a Duna Médiaszolgáltató lelkes munkatársai szervezik sok-sok közreműködő segítségével – köszönet érte mindenkinek. A Duna Napok megrendezése nagy kihívás, de nagy öröm is: a fellépőket sem kell győzködni, szinte mindenki első szóra vállalja a felkérést. Felejthetetlen élmény mindenkinek, álljon a színpadon vagy a nézőtéren.
– Mit tart a legszebbnek, legvonzóbbnak a háromnapos felhozatalból?
– Számomra legkedvesebb esemény idén Korniss Péter fotográfus, a Nemzet Művésze kiállítása az unitárius templomkertben: Korniss a hetvenes évektől fotózta az erdélyi táncházak, mulatságok világát, egy olyan kort örökített meg, amiből mára már alig maradt valami. Gyönyörűséges fényképek egy fájdalmasan hiányzó világról…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!