A Duna Napok tavalyi megnyitója Torockón, a Duna Ház előtt
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Duna Napokat Torockón a Duna Médiaszolgáltató. Az utóbbi években háromnapos rendezvénysorozattá gyarapodott kulturális esemény iránt az egész Kárpát-medencéből érdeklődnek a résztvevők, az idei esemény is igen gazdag programmal várja a helyieket, és a Fehér megyei faluba érkező vendégeket. Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója az Erdélyi Naplónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy olyan ünnepet szeretnének, ahol képletesen szólva a nagy magyar „család” minden tagja élményekkel, emlékekkel gazdagodik.
2025. május 28., 15:512025. május 28., 15:51
2025. május 28., 15:542025. május 28., 15:54
– A tízéves évforduló kapcsán tavaly arra kérték a torockóiakat, hogy osszák meg a Duna Házzal kapcsolatos élményeiket, gondolataikat. Mit jelent a helyi közösség számára ez a kulturális intézmény? Hogyan tekint vissza a Duna Ház 11 éves történetére?
– Több mint tíz évvel ezelőtt egy romos épület állt Torockó főterén: Czupor Ferenc egykori bányatulajdonos háza még abban az állapotban is inspiráló volt, és amikor eladásra kínálták, a Duna Médiaszolgáltató élt a lehetőséggel. Megmentettük, felújítottuk és 2014. óta gazdag programmal várjuk a helyi és távolabb élő magyarságot.
Köszönjük a dicséretet, hálásak vagyunk Torockónak, hogy befogadtak, és velünk együtt alakítják a Ház életét.
– A Duna Napokat minden évben a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezik meg. A 105 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés emlékezete mennyire tükröződik az idei kulturális kínálatban?
– Egy torockói asszony fogalmazta meg gyönyörűen, hogy az összetartozás egy virág, amelynek közepe az anyaország, a szirmai pedig a szétszakított országrészek magyarsága – a virág szirmok nélkül azonban semmi nem lenne. A Duna Napok a szirmokat kapcsolja össze, bemutatva a magyarság gazdag épített és szellemi örökségét: a programok során muzsikusok, táncosok, mesterségek tudói, színművészek és képzőművészek érkeznek a Kárpát-medence minden szegletéből.
de rendezünk fotókiállítást a templomkertben, futóversenyt és főzőversenyt, kalandjátékokat, mesterségbemutatót is. Bővebben a www.dunanapok.com oldalon olvashatók a programjaink.
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója szerint a torckói Duna Napok felejthetetlen élmény mindenkinek, álljon a színpadon vagy a nézőtéren
Fotó: MTI/Molnár Edvárd
– A Duna Napok egy Kárpát-medencei nemzeti fesztivállá nőttek ki magát, köszönhetően a közmédia népszerűsítő műsorainak. Milyen visszajelzéseket kapnak a Kárpát-medence más vidékeiről: a nézők részéről mekkora az igény egy ilyen össznemzeti kulturális eseményre?
– Nem törekszünk arra, hogy a szó klasszikus értelmében fesztivál legyünk – sokkal inkább egy olyan ünnepet szeretnénk, ahol képletesen szólva a nagy magyar „család” minden tagja élményekkel, emlékekkel gazdagodik. A cél az, hogy az ősi magyar örökség, a hagyomány és kultúra találkozzon a modern világ emberével, hogy fedezzük fel együtt újra, micsoda kincsek birtokában vagyunk. És milyen jó átélni azt, amikor sok ezer ember messze az óhazától ugyanazon a nyelven énekel, és közben ugyan azt érzi – ez nagyon erős összekötő kapocs tud lenni.
– Mennyire jönnek turisták, résztvevők a Kárpát-medence különböző tájairól a Duna Napokra? Igazi Kárpát-medencei találkozónak számít a háromnapos torockói esemény?
– Büszkén állíthatom, hogy ez már a harmadik alkalom lesz, hogy a Duna Napok háromnapos rendezvénysorozattá gyarapodott, és ez a sikerének köszönhető: péntek délutántól vasárnap délig birtokba vesszük Torockót, beköltözünk mindenhova, ahol jó szívvel fogadnak bennünket.
A torockói Duna Napok mindenkit szeretettel vár, aki érdeklődik a magyar örökség iránt, érkezzék bárhonnan a világból. Ez egy nonprofit rendezvény, tehát nincs belépődíj, mert az összetartozás élménye mindenkié.
– Hogyan látja a közmédia szerepét a határon túli magyarság és az anyaország közötti kapcsolatokban? Mennyire tud hatékonyan közvetíteni, illetve megmaradt-e az a varázsa, ami az indulás utáni években a Duna televíziónak volt az erdélyi nézők körében?
– A közmédia egyik legfontosabb feladata, hogy őrizze a külhoni magyarság szellemi örökségét, bemutassa kulturális, történelmi értékeit és megismertesse azt a világ bármely táján élő nemzettársakkal. Manapság, amikor nehéz megkülönböztetni a talmi csillogást az értékestől, ömlik ránk az információ, szétszakadnak a klasszikus közösségek, kell a kapaszkodó. A magyar közmédia hivatásának és felelősségének megfelelve arra törekszik, hogy a Duna Napokon – ha csak képletesen is, de – mind a 15 millió magyar megfoghassa egymás kezét.
– Idei programkínálatukban a legkisebbektől az idősebb generációig megpróbálnak mindenkit megszólítani. Mennyire nehéz egy ilyen sokszínű rendezvény tető alá hozni? Kik a segítőik, kikből áll a szervezőgárda?
– A programokat a Duna Médiaszolgáltató lelkes munkatársai szervezik sok-sok közreműködő segítségével – köszönet érte mindenkinek. A Duna Napok megrendezése nagy kihívás, de nagy öröm is: a fellépőket sem kell győzködni, szinte mindenki első szóra vállalja a felkérést. Felejthetetlen élmény mindenkinek, álljon a színpadon vagy a nézőtéren.
– Mit tart a legszebbnek, legvonzóbbnak a háromnapos felhozatalból?
– Számomra legkedvesebb esemény idén Korniss Péter fotográfus, a Nemzet Művésze kiállítása az unitárius templomkertben: Korniss a hetvenes évektől fotózta az erdélyi táncházak, mulatságok világát, egy olyan kort örökített meg, amiből mára már alig maradt valami. Gyönyörűséges fényképek egy fájdalmasan hiányzó világról…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!