Hirdetés

Évről-évre népszerűbb Elek apó kisbaconi háza – Bíró Boróka ükunoka a nagy mesemondó emlékezetéről

Az Emlékház működtetői. Bíró Boróka és Bíborka (Elek apó ükunokái), édesanyjuk, Bíró Enikő (dédunoka) és férje, Bíró Béla •  Fotó: Benedek Elek Emlékház

Az Emlékház működtetői. Bíró Boróka és Bíborka (Elek apó ükunokái), édesanyjuk, Bíró Enikő (dédunoka) és férje, Bíró Béla

Fotó: Benedek Elek Emlékház

Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünneplik a magyar népmese napját Kárpát-medence-szerte. Hogy mit jelent ez az ünnep Elek apó leszármazottai számára és miként működik a háromszéki Kisbaconban a patinás emlékház, az ükunokát, Bíró Boróka közgazdászt, egyetemi tanárt, a Benedek Elek Emlékház kulturális menedzserét kérdeztük.

Kiss Judit

2024. szeptember 27., 15:132024. szeptember 27., 15:13

2024. szeptember 30., 10:432024. szeptember 30., 10:43

– Közeleg a magyar népmese napja, amit üknagytatájuk, a 165 éve született és 95 éve elhunyt Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünnepelnek Kárpát-medence-szerte. A nagy meseíró leszármazottai számára mit jelent ez a nap és miként ápolja lelkiekben, szellemiekben a család – amely a háromszéki Kisbaconban az Emlékházat működteti – Elek apó emlékét?

– Megtiszteltetésként éljük meg, hogy húsz éve Benedek Elek születésnapját választották a népmese napjává. Ennek értelmi szerzője Kovács Marianna százhalombattai könyvtáros, mesemondó, aki abból az alapgondolatból indult ki, hogy a meseírás világnapja – Andersen születésnapja – mellett legyen egy saját, magyar ünnepnapunk is, amely a meséhez kötődik. Az, hogy a választás Benedek Elek születésnapjára esett azt jelzi, hogy a magyar mesekincs és Benedek Elek neve egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Szeptember 30-át mi mindig ünnepnapként tartottuk számon Kisbaconban, az elmúlt két évtizedben örömmel látjuk azt, hogy a népmese napja mozgalom ezt az ünnepet Kárpát-medencei távlatokba helyezte.

Hirdetés

Családi ünneplésünk keretében rendszerint előkerülnek a korábbi évek szeptember 30-i rendezvényeivel kapcsolatos történetei. Juca mamánk, aki Elek apó tizedik unokája volt és lánya, nagynénénk: Szabó Réka, aki bölcsész végzettségű és magyartanárként oktatott a környék iskoláiban, évtizedeken keresztül rengeteg munkát vállaltak az őszi ünnepnap megszervezése és lebonyolítása kapcsán.

Az én legkorábbi emlékem az 1989-es rendezvény, amelyen 3-4 évesen léptünk fel először a húgommal, Bíborkával, a Nagyapóka és nagyanyóka, valamint A só meg a paprika című tréfás jelenetben. Egy másik emlék pedig épp húsz évvel ezelőtti: 2005 őszén fiatal egyetemi hallgatókként mi nyitottuk meg Bíborkával ketten a régi papilakon a legeslegelső népmesenapi mesefolyamot, Kisbaconban. Nekünk azóta is, kisgyermekkorunk óta, nemcsak a mesékről, hanem a családi történetekről és jeles ősünkről való megemlékezésről szól minden szeptember 30-a.

•  Fotó: Benedek Elek Emlékház Galéria

Fotó: Benedek Elek Emlékház

– És idén milyen programokkal készül a család által működtetett kisbaconi Emlékház a magyar népmese napjára?

– Mint minden évben, idén is ingyenesen látogathatóvá tesszük a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat a magyar népmese napján. Ami azért is különleges alkalom, mert 2024-ben épp hétfői napra esik és hétfőnként mindig zárva vagyunk. 10 és 15 óra között várjuk az érdeklődőket szeptember 30-án. Az Emlékház-látogatás mellett élőszavas mesemondással is várjuk a gyerekeket és felnőtteket egyaránt, Bedőházi Beáta mesemondó (Szóperencia Egyesület) jóvoltából.

Arra törekszünk, hogy Benedek Elek és a mesék köré épülő élményszerű, interaktív szolgáltatáscsomagot nyújtsunk és tegyünk ingyenesen elérhetővé bárki számára ezen a napon.

Néhány nappal korábban Debrecenbe utazunk Bíborkával, és nagy örömmel veszünk részt a XX. Országos népmese-konferencián, meghívott előadókként. A rendezvény idei témája: Benedek Elek máig élő öröksége. Előadásunk címe pedig: Értékőrzés és hagyatékápolás Kisbaconban. A Benedek Elek Emlékház működtetése.

A műemlékké nyilvánított múzeum •  Fotó: Benedek Elek Emlékház Galéria

A műemlékké nyilvánított múzeum

Fotó: Benedek Elek Emlékház

– Az Emlékházról szólva: adódik a kérdés: jelenleg milyen a látogatottsága, honnan érkeznek leginkább látogatók, és melyek az évnek azon periódusai, amikor általában többen látogatnak el a gyönyörű nagy kerttel körbevett patinás épületbe?

– Az Emlékházat évente több ezren látogatják. A 2021-es post-COVID újranyitást követően azt tapasztaljuk, hogy évről évre növekszik az érdeklődők száma. Ez az idén is megmutatkozott. Május-június időszakban jellemző a Határtalanul program keretében érkező diákcsoportok látogatása, július-augusztusban a szervezett turistacsoportok, nyugdíjasok, kerékpáros/motorkerékpáros csapatok, baráti társaságok, családok, majd szeptember-októberben székelyföldi óvodások és kisiskolások csoportja a legjellemzőbb. A román, valamint a külföldi látogatók száma bár elenyésző a magyarokéhoz képest, örömünkre évről évre növekvő tendenciát mutat. A magyar érdeklődők Erdélyből, Magyarországról és a világ minden pontjáról érkeznek hozzánk. Minden évben megfordulnak nálunk más kontinensről érkező magyar turisták is.

Korösszetételt illetően rendkívül tág a célcsoportunk: a legkisebbektől a legidősebbekig minden korosztály képviselteti magát vendégeink között és rendkívüli érdeklődést mutat Benedek Elek és munkássága iránt, nyilván más-más kontextusban.

Emlékházunk minden év március 15 – november 1. közötti periódusban tart nyitva. Az év többi részét az infrastruktúra karbantartására, kutatásra, termékfejlesztésre, könyvírása használjuk azon cél elérése érdekében, hogy az intézményt önfenntartóvá tegyük. A hatalmas volumenű vendégfogadói munka mellett számos egyéb tevékenységre is időt kell szakítanunk az Emlékház működtetése kapcsán (például online kommunikáció, közösségi media jelenlét, Emlékház-képviselet, stb.). Amit itt fontosnak tartok kiemelni, hogy kis családi csapatunk: Bíró Enikő (dédunoka) és férje Bíró Béla, valamint jómagam, testvérem, Bíborka és férjeink az Emlékházzal és Benedek Elekkel kapcsolatos tevékenysége kizárólag a múzeum fenntartására és életben tartására irányul. Minden egyes tevékenység a szüleim részéről és a mi részünkről önkéntes munkának minősül ebben a tekintetben.

Elek apó egykori otthona 1896-ban épült, az Emlékházat 1969-ben avatták fel •  Fotó: Benedek Elek Emlékház Galéria

Elek apó egykori otthona 1896-ban épült, az Emlékházat 1969-ben avatták fel

Fotó: Benedek Elek Emlékház

– Miként tapasztalják a gyereklátogatók visszajelzéseiből, reakcióiból, hogy ma, amikor a digitális világ uralja nagyrészt az iskolások látásmódját, szellemi horizontját, milyen az igényük a „tiszta forrásból” származó népmesére?

– Vendégeink visszajelzése erősít meg bennünket abban a küldetésben, amit mi szüleinkkel és párjainkkal kis családi csapatban, hatalmas volumenű önkéntes munkaként végzünk, Juca mamánk végakaratának eleget téve, a Benedek Elek Emlékház működtetése kapcsán. Számos vendég ír be vendégkönyvünkbe a látogatás végeztével, valamint a Google-en és a közösségi média felületeinken is számos digitális visszajelzés érkezik. Ezek több, mint 95%-a elégedett kulturális szolgáltatás fogyasztókat jelez vissza, és ez számunkra hatalmas elégtétel. A vendégfogadás, előadástartás kapcsán elsődleges szempont a vendégek korcsoportja, ehhez adaptáljuk az Emlékház-látogatás élményét, a látogatókat helyezve a középpontba. Nem képeznek ez alól kivételt a gyerekek sem, akik gyakori látogatóink. Vendégeink 60%-a gyerek, 40%-a felnőtt.

Idén nyáron is népes diákcsapatok keresték fel a gyönyörű kerttel körülvett kisbaconi emléképületet •  Fotó: Benedek Elek Emlékház Galéria

Idén nyáron is népes diákcsapatok keresték fel a gyönyörű kerttel körülvett kisbaconi emléképületet

Fotó: Benedek Elek Emlékház

A személyre szabott szolgáltatás - a gyermekeknek szóló előadástartás, vezetés, meseolvasás - révén tudjuk mi élvezhetővé, élményszerűvé tenni az Emlékház-látogatást napjainkban, a digitális világ korszakában. Instagram- és Facebook-oldalaink ezt kiegészítendő arra szolgálnak, hogy a nagyobb gyerekek, akiknek van hozzáférésük ezekhez a felületekhez, érdekes és hasznos tartalmakat fogyaszthassanak

ha a mi oldalainkra látogatnak.

Elek apó egyik ükunokája Bíró Boróka közgazdász, egyetemi tanár, a Benedek Elek Emlékház kulturális menedzsere •  Fotó: Benedek Elek Emlékház Galéria

Elek apó egyik ükunokája Bíró Boróka közgazdász, egyetemi tanár, a Benedek Elek Emlékház kulturális menedzsere

Fotó: Benedek Elek Emlékház

A tiszta forrásból származó népmesére való igényüket pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt két évben csillogó szemű gyerekek százai hallgatták és kapcsolódtak be a Bedőházi Beáta által tarott interaktív mesemondásba nagy érdeklődéssel nálunk, Kisbaconban. Idén már harmadszorra hívjuk meg Beátát élőszavas mesemondást tartani szeptember 30-án. Hálásak vagyunk neki, hogy időt, energiát nem kímélve, sokszor szünet nélkül mondja az egyre érkező csapatoknak a mesét és, hogy aktívan hozzájárul az élőszavas mesemondás révén Benedek Elek máig élő örökségének éltetéséhez.

165 éve született és 95 éve hunyt el a nagy mesemondó, Benedek Elek •  Fotó: Benedek Elek Emlékház Galéria

165 éve született és 95 éve hunyt el a nagy mesemondó, Benedek Elek

Fotó: Benedek Elek Emlékház

A Benedek Elek Emlékház története
A Mari-lak két szobáját – az ebédlőt és Benedek Elek dolgozószobáját – 1969-ben emlékházzá avatják. 1969-1997 között a Székely Nemzeti Múzeum működteti, 1997-től a család tulajdonában levő magánmúzeum. Kezdetben Benedek Elek lánya, Benedek Flóra, illetve unokája: Bardócz Dezsőné Lőrincz Júlia és férje, Bardócz Dezső fogadják a látogatókat. Később Bardócz Éva (Bardócz Lehel dédunoka felesége) teljesít szolgálatot a Székely Nemzeti Múzeum alkalmazottjaként. 1997-től Szabó Réka (dédunoka) és férje Szabó István működteti a kisbaconi emlékházat. A továbbiakban, 2019-től Bíró Enikő (dédunoka) és férje, Bíró Béla fogadja az emlékházba látogató vendégeket, családjával együtt gondozza Benedek Elek hagyatékát.

Emléktábla a kisbaconi házon •  Fotó: Benedek Elek Emlékház Galéria

Emléktábla a kisbaconi házon

Fotó: Benedek Elek Emlékház

Benedek Elek íróasztalát, személyes tárgyait is meg lehet tekinteni az Emlékházban •  Fotó: Benedek Elek Emlékház Galéria

Benedek Elek íróasztalát, személyes tárgyait is meg lehet tekinteni az Emlékházban

Fotó: Benedek Elek Emlékház

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés