
Az Emlékház működtetői. Bíró Boróka és Bíborka (Elek apó ükunokái), édesanyjuk, Bíró Enikő (dédunoka) és férje, Bíró Béla
Fotó: Benedek Elek Emlékház
Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünneplik a magyar népmese napját Kárpát-medence-szerte. Hogy mit jelent ez az ünnep Elek apó leszármazottai számára és miként működik a háromszéki Kisbaconban a patinás emlékház, az ükunokát, Bíró Boróka közgazdászt, egyetemi tanárt, a Benedek Elek Emlékház kulturális menedzserét kérdeztük.
2024. szeptember 27., 15:132024. szeptember 27., 15:13
2024. szeptember 30., 10:432024. szeptember 30., 10:43
– Közeleg a magyar népmese napja, amit üknagytatájuk, a 165 éve született és 95 éve elhunyt Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünnepelnek Kárpát-medence-szerte. A nagy meseíró leszármazottai számára mit jelent ez a nap és miként ápolja lelkiekben, szellemiekben a család – amely a háromszéki Kisbaconban az Emlékházat működteti – Elek apó emlékét?
– Megtiszteltetésként éljük meg, hogy húsz éve Benedek Elek születésnapját választották a népmese napjává. Ennek értelmi szerzője Kovács Marianna százhalombattai könyvtáros, mesemondó, aki abból az alapgondolatból indult ki, hogy a meseírás világnapja – Andersen születésnapja – mellett legyen egy saját, magyar ünnepnapunk is, amely a meséhez kötődik. Az, hogy a választás Benedek Elek születésnapjára esett azt jelzi, hogy a magyar mesekincs és Benedek Elek neve egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Szeptember 30-át mi mindig ünnepnapként tartottuk számon Kisbaconban, az elmúlt két évtizedben örömmel látjuk azt, hogy a népmese napja mozgalom ezt az ünnepet Kárpát-medencei távlatokba helyezte.
Az én legkorábbi emlékem az 1989-es rendezvény, amelyen 3-4 évesen léptünk fel először a húgommal, Bíborkával, a Nagyapóka és nagyanyóka, valamint A só meg a paprika című tréfás jelenetben. Egy másik emlék pedig épp húsz évvel ezelőtti: 2005 őszén fiatal egyetemi hallgatókként mi nyitottuk meg Bíborkával ketten a régi papilakon a legeslegelső népmesenapi mesefolyamot, Kisbaconban. Nekünk azóta is, kisgyermekkorunk óta, nemcsak a mesékről, hanem a családi történetekről és jeles ősünkről való megemlékezésről szól minden szeptember 30-a.
Fotó: Benedek Elek Emlékház
– És idén milyen programokkal készül a család által működtetett kisbaconi Emlékház a magyar népmese napjára?
– Mint minden évben, idén is ingyenesen látogathatóvá tesszük a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat a magyar népmese napján. Ami azért is különleges alkalom, mert 2024-ben épp hétfői napra esik és hétfőnként mindig zárva vagyunk. 10 és 15 óra között várjuk az érdeklődőket szeptember 30-án. Az Emlékház-látogatás mellett élőszavas mesemondással is várjuk a gyerekeket és felnőtteket egyaránt, Bedőházi Beáta mesemondó (Szóperencia Egyesület) jóvoltából.
Néhány nappal korábban Debrecenbe utazunk Bíborkával, és nagy örömmel veszünk részt a XX. Országos népmese-konferencián, meghívott előadókként. A rendezvény idei témája: Benedek Elek máig élő öröksége. Előadásunk címe pedig: Értékőrzés és hagyatékápolás Kisbaconban. A Benedek Elek Emlékház működtetése.
A műemlékké nyilvánított múzeum
Fotó: Benedek Elek Emlékház
– Az Emlékházról szólva: adódik a kérdés: jelenleg milyen a látogatottsága, honnan érkeznek leginkább látogatók, és melyek az évnek azon periódusai, amikor általában többen látogatnak el a gyönyörű nagy kerttel körbevett patinás épületbe?
– Az Emlékházat évente több ezren látogatják. A 2021-es post-COVID újranyitást követően azt tapasztaljuk, hogy évről évre növekszik az érdeklődők száma. Ez az idén is megmutatkozott. Május-június időszakban jellemző a Határtalanul program keretében érkező diákcsoportok látogatása, július-augusztusban a szervezett turistacsoportok, nyugdíjasok, kerékpáros/motorkerékpáros csapatok, baráti társaságok, családok, majd szeptember-októberben székelyföldi óvodások és kisiskolások csoportja a legjellemzőbb. A román, valamint a külföldi látogatók száma bár elenyésző a magyarokéhoz képest, örömünkre évről évre növekvő tendenciát mutat. A magyar érdeklődők Erdélyből, Magyarországról és a világ minden pontjáról érkeznek hozzánk. Minden évben megfordulnak nálunk más kontinensről érkező magyar turisták is.
Emlékházunk minden év március 15 – november 1. közötti periódusban tart nyitva. Az év többi részét az infrastruktúra karbantartására, kutatásra, termékfejlesztésre, könyvírása használjuk azon cél elérése érdekében, hogy az intézményt önfenntartóvá tegyük. A hatalmas volumenű vendégfogadói munka mellett számos egyéb tevékenységre is időt kell szakítanunk az Emlékház működtetése kapcsán (például online kommunikáció, közösségi media jelenlét, Emlékház-képviselet, stb.). Amit itt fontosnak tartok kiemelni, hogy kis családi csapatunk: Bíró Enikő (dédunoka) és férje Bíró Béla, valamint jómagam, testvérem, Bíborka és férjeink az Emlékházzal és Benedek Elekkel kapcsolatos tevékenysége kizárólag a múzeum fenntartására és életben tartására irányul. Minden egyes tevékenység a szüleim részéről és a mi részünkről önkéntes munkának minősül ebben a tekintetben.
Elek apó egykori otthona 1896-ban épült, az Emlékházat 1969-ben avatták fel
Fotó: Benedek Elek Emlékház
– Miként tapasztalják a gyereklátogatók visszajelzéseiből, reakcióiból, hogy ma, amikor a digitális világ uralja nagyrészt az iskolások látásmódját, szellemi horizontját, milyen az igényük a „tiszta forrásból” származó népmesére?
– Vendégeink visszajelzése erősít meg bennünket abban a küldetésben, amit mi szüleinkkel és párjainkkal kis családi csapatban, hatalmas volumenű önkéntes munkaként végzünk, Juca mamánk végakaratának eleget téve, a Benedek Elek Emlékház működtetése kapcsán. Számos vendég ír be vendégkönyvünkbe a látogatás végeztével, valamint a Google-en és a közösségi média felületeinken is számos digitális visszajelzés érkezik. Ezek több, mint 95%-a elégedett kulturális szolgáltatás fogyasztókat jelez vissza, és ez számunkra hatalmas elégtétel. A vendégfogadás, előadástartás kapcsán elsődleges szempont a vendégek korcsoportja, ehhez adaptáljuk az Emlékház-látogatás élményét, a látogatókat helyezve a középpontba. Nem képeznek ez alól kivételt a gyerekek sem, akik gyakori látogatóink. Vendégeink 60%-a gyerek, 40%-a felnőtt.
Idén nyáron is népes diákcsapatok keresték fel a gyönyörű kerttel körülvett kisbaconi emléképületet
Fotó: Benedek Elek Emlékház
ha a mi oldalainkra látogatnak.
Elek apó egyik ükunokája Bíró Boróka közgazdász, egyetemi tanár, a Benedek Elek Emlékház kulturális menedzsere
Fotó: Benedek Elek Emlékház
A tiszta forrásból származó népmesére való igényüket pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt két évben csillogó szemű gyerekek százai hallgatták és kapcsolódtak be a Bedőházi Beáta által tarott interaktív mesemondásba nagy érdeklődéssel nálunk, Kisbaconban. Idén már harmadszorra hívjuk meg Beátát élőszavas mesemondást tartani szeptember 30-án. Hálásak vagyunk neki, hogy időt, energiát nem kímélve, sokszor szünet nélkül mondja az egyre érkező csapatoknak a mesét és, hogy aktívan hozzájárul az élőszavas mesemondás révén Benedek Elek máig élő örökségének éltetéséhez.
165 éve született és 95 éve hunyt el a nagy mesemondó, Benedek Elek
Fotó: Benedek Elek Emlékház
A Benedek Elek Emlékház története
A Mari-lak két szobáját – az ebédlőt és Benedek Elek dolgozószobáját – 1969-ben emlékházzá avatják. 1969-1997 között a Székely Nemzeti Múzeum működteti, 1997-től a család tulajdonában levő magánmúzeum. Kezdetben Benedek Elek lánya, Benedek Flóra, illetve unokája: Bardócz Dezsőné Lőrincz Júlia és férje, Bardócz Dezső fogadják a látogatókat. Később Bardócz Éva (Bardócz Lehel dédunoka felesége) teljesít szolgálatot a Székely Nemzeti Múzeum alkalmazottjaként. 1997-től Szabó Réka (dédunoka) és férje Szabó István működteti a kisbaconi emlékházat. A továbbiakban, 2019-től Bíró Enikő (dédunoka) és férje, Bíró Béla fogadja az emlékházba látogató vendégeket, családjával együtt gondozza Benedek Elek hagyatékát.
Emléktábla a kisbaconi házon
Fotó: Benedek Elek Emlékház
Benedek Elek íróasztalát, személyes tárgyait is meg lehet tekinteni az Emlékházban
Fotó: Benedek Elek Emlékház
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!