
Az Emlékház működtetői. Bíró Boróka és Bíborka (Elek apó ükunokái), édesanyjuk, Bíró Enikő (dédunoka) és férje, Bíró Béla
Fotó: Benedek Elek Emlékház
Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünneplik a magyar népmese napját Kárpát-medence-szerte. Hogy mit jelent ez az ünnep Elek apó leszármazottai számára és miként működik a háromszéki Kisbaconban a patinás emlékház, az ükunokát, Bíró Boróka közgazdászt, egyetemi tanárt, a Benedek Elek Emlékház kulturális menedzserét kérdeztük.
2024. szeptember 27., 15:132024. szeptember 27., 15:13
2024. szeptember 30., 10:432024. szeptember 30., 10:43
– Közeleg a magyar népmese napja, amit üknagytatájuk, a 165 éve született és 95 éve elhunyt Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünnepelnek Kárpát-medence-szerte. A nagy meseíró leszármazottai számára mit jelent ez a nap és miként ápolja lelkiekben, szellemiekben a család – amely a háromszéki Kisbaconban az Emlékházat működteti – Elek apó emlékét?
– Megtiszteltetésként éljük meg, hogy húsz éve Benedek Elek születésnapját választották a népmese napjává. Ennek értelmi szerzője Kovács Marianna százhalombattai könyvtáros, mesemondó, aki abból az alapgondolatból indult ki, hogy a meseírás világnapja – Andersen születésnapja – mellett legyen egy saját, magyar ünnepnapunk is, amely a meséhez kötődik. Az, hogy a választás Benedek Elek születésnapjára esett azt jelzi, hogy a magyar mesekincs és Benedek Elek neve egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Szeptember 30-át mi mindig ünnepnapként tartottuk számon Kisbaconban, az elmúlt két évtizedben örömmel látjuk azt, hogy a népmese napja mozgalom ezt az ünnepet Kárpát-medencei távlatokba helyezte.
Az én legkorábbi emlékem az 1989-es rendezvény, amelyen 3-4 évesen léptünk fel először a húgommal, Bíborkával, a Nagyapóka és nagyanyóka, valamint A só meg a paprika című tréfás jelenetben. Egy másik emlék pedig épp húsz évvel ezelőtti: 2005 őszén fiatal egyetemi hallgatókként mi nyitottuk meg Bíborkával ketten a régi papilakon a legeslegelső népmesenapi mesefolyamot, Kisbaconban. Nekünk azóta is, kisgyermekkorunk óta, nemcsak a mesékről, hanem a családi történetekről és jeles ősünkről való megemlékezésről szól minden szeptember 30-a.
Fotó: Benedek Elek Emlékház
– És idén milyen programokkal készül a család által működtetett kisbaconi Emlékház a magyar népmese napjára?
– Mint minden évben, idén is ingyenesen látogathatóvá tesszük a kisbaconi Benedek Elek Emlékházat a magyar népmese napján. Ami azért is különleges alkalom, mert 2024-ben épp hétfői napra esik és hétfőnként mindig zárva vagyunk. 10 és 15 óra között várjuk az érdeklődőket szeptember 30-án. Az Emlékház-látogatás mellett élőszavas mesemondással is várjuk a gyerekeket és felnőtteket egyaránt, Bedőházi Beáta mesemondó (Szóperencia Egyesület) jóvoltából.
Néhány nappal korábban Debrecenbe utazunk Bíborkával, és nagy örömmel veszünk részt a XX. Országos népmese-konferencián, meghívott előadókként. A rendezvény idei témája: Benedek Elek máig élő öröksége. Előadásunk címe pedig: Értékőrzés és hagyatékápolás Kisbaconban. A Benedek Elek Emlékház működtetése.
A műemlékké nyilvánított múzeum
Fotó: Benedek Elek Emlékház
– Az Emlékházról szólva: adódik a kérdés: jelenleg milyen a látogatottsága, honnan érkeznek leginkább látogatók, és melyek az évnek azon periódusai, amikor általában többen látogatnak el a gyönyörű nagy kerttel körbevett patinás épületbe?
– Az Emlékházat évente több ezren látogatják. A 2021-es post-COVID újranyitást követően azt tapasztaljuk, hogy évről évre növekszik az érdeklődők száma. Ez az idén is megmutatkozott. Május-június időszakban jellemző a Határtalanul program keretében érkező diákcsoportok látogatása, július-augusztusban a szervezett turistacsoportok, nyugdíjasok, kerékpáros/motorkerékpáros csapatok, baráti társaságok, családok, majd szeptember-októberben székelyföldi óvodások és kisiskolások csoportja a legjellemzőbb. A román, valamint a külföldi látogatók száma bár elenyésző a magyarokéhoz képest, örömünkre évről évre növekvő tendenciát mutat. A magyar érdeklődők Erdélyből, Magyarországról és a világ minden pontjáról érkeznek hozzánk. Minden évben megfordulnak nálunk más kontinensről érkező magyar turisták is.
Emlékházunk minden év március 15 – november 1. közötti periódusban tart nyitva. Az év többi részét az infrastruktúra karbantartására, kutatásra, termékfejlesztésre, könyvírása használjuk azon cél elérése érdekében, hogy az intézményt önfenntartóvá tegyük. A hatalmas volumenű vendégfogadói munka mellett számos egyéb tevékenységre is időt kell szakítanunk az Emlékház működtetése kapcsán (például online kommunikáció, közösségi media jelenlét, Emlékház-képviselet, stb.). Amit itt fontosnak tartok kiemelni, hogy kis családi csapatunk: Bíró Enikő (dédunoka) és férje Bíró Béla, valamint jómagam, testvérem, Bíborka és férjeink az Emlékházzal és Benedek Elekkel kapcsolatos tevékenysége kizárólag a múzeum fenntartására és életben tartására irányul. Minden egyes tevékenység a szüleim részéről és a mi részünkről önkéntes munkának minősül ebben a tekintetben.
Elek apó egykori otthona 1896-ban épült, az Emlékházat 1969-ben avatták fel
Fotó: Benedek Elek Emlékház
– Miként tapasztalják a gyereklátogatók visszajelzéseiből, reakcióiból, hogy ma, amikor a digitális világ uralja nagyrészt az iskolások látásmódját, szellemi horizontját, milyen az igényük a „tiszta forrásból” származó népmesére?
– Vendégeink visszajelzése erősít meg bennünket abban a küldetésben, amit mi szüleinkkel és párjainkkal kis családi csapatban, hatalmas volumenű önkéntes munkaként végzünk, Juca mamánk végakaratának eleget téve, a Benedek Elek Emlékház működtetése kapcsán. Számos vendég ír be vendégkönyvünkbe a látogatás végeztével, valamint a Google-en és a közösségi média felületeinken is számos digitális visszajelzés érkezik. Ezek több, mint 95%-a elégedett kulturális szolgáltatás fogyasztókat jelez vissza, és ez számunkra hatalmas elégtétel. A vendégfogadás, előadástartás kapcsán elsődleges szempont a vendégek korcsoportja, ehhez adaptáljuk az Emlékház-látogatás élményét, a látogatókat helyezve a középpontba. Nem képeznek ez alól kivételt a gyerekek sem, akik gyakori látogatóink. Vendégeink 60%-a gyerek, 40%-a felnőtt.
Idén nyáron is népes diákcsapatok keresték fel a gyönyörű kerttel körülvett kisbaconi emléképületet
Fotó: Benedek Elek Emlékház
ha a mi oldalainkra látogatnak.
Elek apó egyik ükunokája Bíró Boróka közgazdász, egyetemi tanár, a Benedek Elek Emlékház kulturális menedzsere
Fotó: Benedek Elek Emlékház
A tiszta forrásból származó népmesére való igényüket pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt két évben csillogó szemű gyerekek százai hallgatták és kapcsolódtak be a Bedőházi Beáta által tarott interaktív mesemondásba nagy érdeklődéssel nálunk, Kisbaconban. Idén már harmadszorra hívjuk meg Beátát élőszavas mesemondást tartani szeptember 30-án. Hálásak vagyunk neki, hogy időt, energiát nem kímélve, sokszor szünet nélkül mondja az egyre érkező csapatoknak a mesét és, hogy aktívan hozzájárul az élőszavas mesemondás révén Benedek Elek máig élő örökségének éltetéséhez.
165 éve született és 95 éve hunyt el a nagy mesemondó, Benedek Elek
Fotó: Benedek Elek Emlékház
A Benedek Elek Emlékház története
A Mari-lak két szobáját – az ebédlőt és Benedek Elek dolgozószobáját – 1969-ben emlékházzá avatják. 1969-1997 között a Székely Nemzeti Múzeum működteti, 1997-től a család tulajdonában levő magánmúzeum. Kezdetben Benedek Elek lánya, Benedek Flóra, illetve unokája: Bardócz Dezsőné Lőrincz Júlia és férje, Bardócz Dezső fogadják a látogatókat. Később Bardócz Éva (Bardócz Lehel dédunoka felesége) teljesít szolgálatot a Székely Nemzeti Múzeum alkalmazottjaként. 1997-től Szabó Réka (dédunoka) és férje Szabó István működteti a kisbaconi emlékházat. A továbbiakban, 2019-től Bíró Enikő (dédunoka) és férje, Bíró Béla fogadja az emlékházba látogató vendégeket, családjával együtt gondozza Benedek Elek hagyatékát.
Emléktábla a kisbaconi házon
Fotó: Benedek Elek Emlékház
Benedek Elek íróasztalát, személyes tárgyait is meg lehet tekinteni az Emlékházban
Fotó: Benedek Elek Emlékház
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!