Zatykó Gyula két román polgármester tanácsosaként is kitartott a magyar ügyek mellett
Fotó: Makkay József
A korábbi nagyváradi városvezető, Ilie Bolojan és a 2020-tól polgármesteri mandátumot nyert Florin Birta hivatalában magyar tanácsosként dolgozó Zatykó Gyulával a nagyváradi magyar jogérvényesítés lehetőségeit jártuk körül. Többek között arról beszélgettünk, hogy mi lesz a Szent László-szobor sorsa és mikor fejezik be a középkori magyar történelmi örökségként számontartott váradi vár felújítását?
2023. március 24., 09:302023. március 24., 09:30
2024. április 28., 20:562024. április 28., 20:56
– Ha Nagyvárad magyar arculatáról beszélünk, adja magát az interjút indító kérdés: mi lesz a Szent László-szobor sorsa?
– Az Erdélyi Magyar Néppártnak az volt az elvárása, hogy a szobor a belvárosba, a Szent László térre kerüljön. Ilie Bolojan polgármester tanácsosaként sokszor elmondtam a városvezetőnek, hogy a városalapító király szobrának helye a központban van. A polgármester válasza az volt, hogy a téren két lovasszobrot nem lehet elhelyezni, így a mienk lekerült napirendről. Végül azt javasoltuk, hogy a szobor a Szent László templom mellé kerüljön, de ez sem jött össze.
– Nem volt esély arra, hogy megegyezzenek a volt polgármesterrel?
– Akkor lett volna erre esély, ha magyar részről egységes nyomás nehezedik rá. Mivel a belvárosi szoborállítást a Néppárt kezdeményezte, az RMDSZ részéről nem volt erre érdemi támogatás.
Volt egy másik javaslatom is, hogy a Körös partján épülő mélygarázs melletti térre helyezzük, de ez sem valósulhatott meg. A Szent László-szobrot végül a várban állítják fel, ehhez megvan már minden szükséges engedély. Az alapzat elkészítését a polgármesteri hivatal finanszírozza.
Szent László tér a ,,nemzetegyesítő" I. Ferdinánd király lovasszobrával. A belvárosban nem jut hely a városalapító lovagkirálynak
Fotó: Makkay József
– A Szent László térre kerülhet-e valamilyen magyar jellegű szobor?
– Reményeim szerint egy magyar szobor is lesz: a 20. század eleji városépítő polgármester, Rimler Károly szobrát helyeznénk el a polgármesteri hivatal körül. A városházával szemben képzelem el, ahogyan munkába érkezik, de ez a következő évek terve.
– Hosszas munkálatok után a nagyváradi vár épületei megújultak, a középkori magyar építészeti kincs fejedelmi palotája eredeti szépségében fogadja a látogatókat. Hogyan viszonyul a történelmi örökséghez a polgármesteri hivatal?
– A kommunizmus idején, illetve a rendszerváltás utáni évek városvezetésének nyűg volt a vár rendezése. A váradi vár egy részét évtizedekig a katonaság tartotta fennhatósága alatt, és ahogy telt az idő, az épületek romhalmazzá váltak. A kommunizmusban olyan elképzelés is született, hogy a várat bontsák szét, és a téglákat építkezéseknél hasznosítsák. Ez a vad ötlet szerencsére nem vált valósággá, mert
A Ceaușescu-rendszer úgy takarta el a világ szeme elől, hogy körbe tömbházakat épített, a rendszerváltás után pedig az üresen maradt telekre egy hatalmas ortodox katedrálist emeltek. Ilie Bolojan polgármester 2008-as megválasztásával állt be fordulat a vár rendezésében: ő volt az első román polgármester, aki nem nyűgként, nem veszélyként tekintett a várra, hanem kiaknázásra váró turisztikai potenciált látott benne. A polgármesteri hivatal európai uniós forrásokat pályázott, és hozzáláttak a vár teljes felújításához. A 16 millió eurós pályázatból a belső épületegyüttes felújítására futotta.
A Szent László-híd háromnyelvű felirata
Fotó: Makkay József
– Milyen további munkálatokra készülnek a várban?
– Uniós pályázatokból újítják fel az összes bástyát. A belső udvaron kerülne sor a régészeti feltárásokra, amit üvegburkolat alatt mutatnánk meg a nagyközönségnek. Itt található Szent László és Luxemburgi Zsigmond királyaink sírja, a sírhelyek a felszínen vannak megjelölve.
– Hosszú évek óta ígéret van arra, hogy a vármúzeum keretében állandó Szent László-kiállítást hoznak létre. A terv hol akadt el?
– A 2017-ben megszervezett Szent László Napokra Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi tárcavezetője is ellátogatott, és találkozott Ilie Bolojan polgármesterrel. Abban egyeztünk meg, hogy a várban létrejön egy Szent László múzeum, amihez a magyar kormány támogatást nyújt. Közben az addigi önálló vármúzeum a Körösvidéki Múzeum hatáskörébe került, így a Szent László-kiállítást már nekik kell tető alá hozni. Tudom, hogy
Segédkezet akartam nyújtani és megkerestem Imre Zoltánt, hogy vállalja el az új múzeum kialakítását, de ezt akkor elutasították. Most a megyei múzeum térfelén pattog a labda, az ő feladatuk a régóta tervezett múzeum megvalósítása. A napokban beszélgettem a múzeum igazgatójával, aki azt ígérte, hogy idén nyáron kezdik el a vármúzeum új, állandó kiállításának kidolgozását, amely részletesen bemutatja a városalapító lovagkirály, Szent László életútját is.
A Fő utca Nagyvárad sétálóutcája
Fotó: Makkay József
– Ilie Bolojan után is megmaradt a 2020-ban megválasztott Florin Birta polgármester tanácsosának. Nagyvárad magyar ügyeiért felel, miután magyar alpolgármestere továbbra sincs a városnak. Milyen az együttműködés az új városvezetővel?
– Florin Birta Ilie Bolojan neveltje, európai szemléletű, fiatal politikus. Igaz, eltelt már két és fél esztendő, de olyan eredményeket nem tudtam elérni, mint az előző polgármester idején. Annak ellenére sem, hogy az új polgármester soha nem utasít el. Nehéz a városházi feladatom, mert az RMDSZ végig közellenségnek, a magyarság árulójának tartott. Miután rossz politizálásuk miatt megromlott a kapcsolatuk a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Bihar megyei képviseletével és nem kaptak alpolgármesteri tisztséget Nagyváradon a kétharmados többséggel rendelkező liberálisoktól,
Alig van együttműködés közöttünk, mindig elutasítanak. A nagyváradi magyar oktatás hozzám tartozik, de azt kizárólag RMDSZ-vonalon próbálják intézni. A politikai alapon kinevezett magyar iskolaigazgatókkal nincs érdemi együttműködésem.
Román, magyar és angol nyelvű eligazító táblák a Fő utcán
Fotó: Makkay József
– Polgármesteri tanácsosként miben tud segíteni a nagyváradi magyar közösségnek?
– Amilyen ügyekkel megkeresnek, mindenben megpróbálok segíteni. A polgármesteri hivatalban több magyar tisztségviselő is dolgozik, akikkel együttműködök. Fontos előrelépésnek tartom a többnyelvű utcanévtáblák kihelyezését. Úgy egyeztem meg a korábbi polgármesterrel, hogy ezt turisztikai csomagként kezeljük. A kezdeményezés lényege, hogy három nyelven tüntetjük fel a belvárosi utcák korábbi neveit.
A város sétálóutcájából nyíló kis utcáknál már vannak feliratok: most arra várunk, hogy ezek mindenhol a belvárosabn egységes méretű oszlopokra kerüljenek.
– A tavalyi népszámlálás adatai szerint a magyarság drasztikus fogyása Bihar megyét sem kerülte el. Habár a nagyváradi statisztikákat még nem ismerjük, várhatóan itt is nagyarányú a magyarság lélekszámának csökkenése...
– A fogyásnak voltak már előjelei. Minden évben megkapom a korábbi esztendőben Nagyváradon született magyar gyerekek létszámát.
ami legjobb esetben is hat elemi osztály indulását teszi lehetővé 4-5 év múlva, ha minden érintett család Nagyváradon marad és minden magyar gyereket magyar osztályba iratnak. Tíz évvel ezelőtt a megyeszékhelyen a magyarság az összlakosság 24 százalékát tette ki, most valószínűleg húsz százalék körül mozog, ami távolról sem egy sikertörténet!
A nagyváradi városháza. Az épület közelébe tervezik Rimler Károly 20. század eleji polgármester szobrát
Fotó: Makkay József
– Milyen okokat lát a váradi magyarság nagyarányú fogyása mögött?
– Három oka van: a vegyesházasságok révén felgyorsuló asszimiláció, az elvándorlás és a magyarság soraiban tapasztalható alacsonyabb gyerekvállalási kedv. Számunkra mégis jó jel, hogy Nagyváradra nem költöznek be tömegesen Kárpátokon túli településekről.
A magyarok elvándorlása aggasztó. Az érettségizők közül egyre többen a debreceni és budapesti egyetemeken tanulnak, többségük nem tér haza a Partiumba. A harmincas éveikben járó gyerekeim nemzedékének nyolcvan százaléka már nem Nagyváradon él. Nehéz az ilyen mérvű veszteséget pótolni.
A Holnaposok szoborcsoportja az Ady Endre Líceum főbejárata mellett
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!