A cserkész önkéntes, elkötelezett, istenfélő, tisztességtudó, törvénytisztelő, segítőkész, folyamatosan tanuló, egészségre törekvő, természetbarát.
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
Mit jelent a cserkészet, milyenek a cserkészek, milyen a mozgalom kapcsolata az egyházzal? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Borbándi Erika cserkésszel, a Nagyenyed mellett fekvő magyarlapádi gyülekezet lelkipásztorával.
2021. július 11., 08:112021. július 11., 08:11
2021. július 11., 08:322021. július 11., 08:32
– Mikor jelent meg a cserkészet Erdélyben?
– A Magyar Cserkészszövetség 1912-ben alakult, de cserkésztörténeti írások szerint Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg a székelyudvarhelyi református gimnáziumban.
– Hogyan alakult újjá a mozgalom az 1989-es változásokat követően?
– Az újjáalakulás öreg cserkészek és kíváncsi, lelkes fiatalok összefogásából, barátságából, a cserkészfogadalomhoz kötött hűségből született. Gyergyószárhegyen a gyűlésen megjelent cserkészek 1990 májusában írták alá az alapító okiratot.
– Miként kerültél kapcsolatba a cserkészettel?
– Cserkész férjem és a cserkésztestvér református lelkipásztor Kónya Tibor folyamatosan nógattak, hogy „ezt kell csinálni, itt mese nincs.” Addig mondták, mondogatták, amíg
életre szóló kalandja lett. Szerintem minden Ipolynyéken kezdődött. Mai napig hálás vagyok ezért, szeretettel, örömmel emlékezem mindazokra, akiket ott megismerhettem, akik befogadtak, tanítottak és egyúttal útra indítottak.
Tábori cserkészfoglalkozások
Fotó: Bartos Alpár
– Melyek a cserkész legfőbb jellemvonásai?
– Önkéntes, elkötelezett, istenfélő, tisztességtudó, törvénytisztelő, segítőkész, munkálkodó, folyamatosan tanuló, egészségre törekvő, természetbarát, kezdeményező. Talán ez túl sok is, és bárki mondhatná: ezért nem kell cserkésznek lenni, más is tud ilyen lenni, vagy cserkészeten kívül is vannak ehhez hasonló jellemvonásokkal bíró emberek. Igen, a cserkészek is emberek, és mindenki különböző, ám
– Mióta foglalkozol komolyabban a cserkészettel?
– Amióta van cserkészcsapat Magyarlapádon. Hogy mennyire komolyan, nem tudom megítélni, inkább úgy fogalmazok, hogy tevékenykedem, amikor kell, teszem, amit lehet, s amire szükség van. Öröm számomra, amikor meghívnak törzstagnak a vezetőképző táborokba, ahol folyamatosan készülni, tanulni, odafigyelni, újratervezni, tanítani kell – egyszerre vidáman és megfontoltan. Minden tábor nagy kihívást jelent, akár kiscserkésztanyázás, akár MCSSZF STVK-táborról (Magyar Cserkész Szövetség Fóruma Segédtiszt Vezetőképző) legyen szó.
– Az országos szövetség etikai bizottságának vagy tagja. Ilyen minőségedben mi a munkád, milyen kihívásokkal, gondokkal szembesültél?
– A bizottságban helyet kapott katolikus egyházi képviselő is, én református lelkipásztor vagyok, talán ezért gondolták úgy, hogy felkérnek erre a tisztségre. A szövetség élete folyamatosan alakul, változik, a tevékenységeknek biztosítani kell az anyagi hátterét, a pályázatok világában élünk, bármi megtörténhet, ezért meghatározott feladatköröm van. Többször kellett szavazni, dönteni akkor, amikor valamilyen nagyobb beruházásra került sor a szövetségben. Fegyelmi ügyek nem voltak, így örömmel mondhatom, hogy ebben a minőségemben nem voltam túlterhelt.
Borbándi Erika számára egy felvidéki cserkésztábor vált a cserkészet szikrájává
Fotó: Facebook/Borbándi Erika
– Néhány éve az Egyesült Államokba is eljutottál. Milyen továbbképzésen vettél részt?
– Az Egyesült Államokban élő Magyar Cserkészszövetség nyári programjaira kaptam meghívást, részt vettem magyar iskolatáborban és vezetőképzésen is, ott is tovább tanulhattam, tisztképzés részese lehettem.
– Mennyiben más az ottani cserkészet? Mit tanultál?
– Azt tanultam, hogy
A világ minden táján testvérekre lelhet, vagy azzá válhat még idegenek között is…Ugyanakkor ne feledje azt sem, hogy bármilyen rossz is történjen velünk, Isten azt javunkra tudja fordítani. Annak idején Magyarországon is betiltották a cserkészetet, ez pedig nem a végét jelentette a mozgalomnak, hanem az lett a magvetés pillanata. Bárhová menekültek a cserkészek (sok helyen hontalanokká, száműzöttekké váltak), mindenhol beindították a cserkészetet, minden kontinensen léteznek magyar cserkészek, testvérek. A mag mindenhol újra kicsirázott. Mert aki egyszer tényleg megízleli, megszereti a cserkészetet, az nem felejtheti.
– Lehetett-e használni az ott tapasztaltakat az itteni munkában?
Igen. Hiszen mi itt Erdélyben is szórványban, kisebbségként élünk, a megmaradásunk forog kockán.
– Létezik-e valamilyen kapcsolat egyház és cserkészet között?
– Az egyház lehet befogadó, támogató közösség a cserkészközösség számára, a cserkészet pedig lehet jövőt hordozó közösség az egyház számára. Közös bennük az Istenbe vetett hit, a remény, hogy mindig lehet jobban, szebben, emberhez méltóan élni. Úgy látom ezt a kapcsolatot, mint kis és nagy testvér kapcsolatát, az a jó, hogy vannak egymásnak, testvérek lehetnek. Sok jót lehet kihozni e kapcsolatból.
– Miért javasolnád a szülőknek, hogy gyerekeiket cserkészetre küldjék?
– Azért, hogy legyenek élő közösségben, a természetben, és játszva tanulhassanak, vidáman fejlődjenek, ne féljenek, szeressenek és életrevalók legyenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!