A cserkész önkéntes, elkötelezett, istenfélő, tisztességtudó, törvénytisztelő, segítőkész, folyamatosan tanuló, egészségre törekvő, természetbarát.
Fotó: Facebook/Romániai Magyar Cserkészszövetség
Mit jelent a cserkészet, milyenek a cserkészek, milyen a mozgalom kapcsolata az egyházzal? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Borbándi Erika cserkésszel, a Nagyenyed mellett fekvő magyarlapádi gyülekezet lelkipásztorával.
2021. július 11., 08:112021. július 11., 08:11
2021. július 11., 08:322021. július 11., 08:32
– Mikor jelent meg a cserkészet Erdélyben?
– A Magyar Cserkészszövetség 1912-ben alakult, de cserkésztörténeti írások szerint Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg a székelyudvarhelyi református gimnáziumban.
– Hogyan alakult újjá a mozgalom az 1989-es változásokat követően?
– Az újjáalakulás öreg cserkészek és kíváncsi, lelkes fiatalok összefogásából, barátságából, a cserkészfogadalomhoz kötött hűségből született. Gyergyószárhegyen a gyűlésen megjelent cserkészek 1990 májusában írták alá az alapító okiratot.
– Miként kerültél kapcsolatba a cserkészettel?
– Cserkész férjem és a cserkésztestvér református lelkipásztor Kónya Tibor folyamatosan nógattak, hogy „ezt kell csinálni, itt mese nincs.” Addig mondták, mondogatták, amíg
életre szóló kalandja lett. Szerintem minden Ipolynyéken kezdődött. Mai napig hálás vagyok ezért, szeretettel, örömmel emlékezem mindazokra, akiket ott megismerhettem, akik befogadtak, tanítottak és egyúttal útra indítottak.
Tábori cserkészfoglalkozások
Fotó: Bartos Alpár
– Melyek a cserkész legfőbb jellemvonásai?
– Önkéntes, elkötelezett, istenfélő, tisztességtudó, törvénytisztelő, segítőkész, munkálkodó, folyamatosan tanuló, egészségre törekvő, természetbarát, kezdeményező. Talán ez túl sok is, és bárki mondhatná: ezért nem kell cserkésznek lenni, más is tud ilyen lenni, vagy cserkészeten kívül is vannak ehhez hasonló jellemvonásokkal bíró emberek. Igen, a cserkészek is emberek, és mindenki különböző, ám
– Mióta foglalkozol komolyabban a cserkészettel?
– Amióta van cserkészcsapat Magyarlapádon. Hogy mennyire komolyan, nem tudom megítélni, inkább úgy fogalmazok, hogy tevékenykedem, amikor kell, teszem, amit lehet, s amire szükség van. Öröm számomra, amikor meghívnak törzstagnak a vezetőképző táborokba, ahol folyamatosan készülni, tanulni, odafigyelni, újratervezni, tanítani kell – egyszerre vidáman és megfontoltan. Minden tábor nagy kihívást jelent, akár kiscserkésztanyázás, akár MCSSZF STVK-táborról (Magyar Cserkész Szövetség Fóruma Segédtiszt Vezetőképző) legyen szó.
– Az országos szövetség etikai bizottságának vagy tagja. Ilyen minőségedben mi a munkád, milyen kihívásokkal, gondokkal szembesültél?
– A bizottságban helyet kapott katolikus egyházi képviselő is, én református lelkipásztor vagyok, talán ezért gondolták úgy, hogy felkérnek erre a tisztségre. A szövetség élete folyamatosan alakul, változik, a tevékenységeknek biztosítani kell az anyagi hátterét, a pályázatok világában élünk, bármi megtörténhet, ezért meghatározott feladatköröm van. Többször kellett szavazni, dönteni akkor, amikor valamilyen nagyobb beruházásra került sor a szövetségben. Fegyelmi ügyek nem voltak, így örömmel mondhatom, hogy ebben a minőségemben nem voltam túlterhelt.
Borbándi Erika számára egy felvidéki cserkésztábor vált a cserkészet szikrájává
Fotó: Facebook/Borbándi Erika
– Néhány éve az Egyesült Államokba is eljutottál. Milyen továbbképzésen vettél részt?
– Az Egyesült Államokban élő Magyar Cserkészszövetség nyári programjaira kaptam meghívást, részt vettem magyar iskolatáborban és vezetőképzésen is, ott is tovább tanulhattam, tisztképzés részese lehettem.
– Mennyiben más az ottani cserkészet? Mit tanultál?
– Azt tanultam, hogy
A világ minden táján testvérekre lelhet, vagy azzá válhat még idegenek között is…Ugyanakkor ne feledje azt sem, hogy bármilyen rossz is történjen velünk, Isten azt javunkra tudja fordítani. Annak idején Magyarországon is betiltották a cserkészetet, ez pedig nem a végét jelentette a mozgalomnak, hanem az lett a magvetés pillanata. Bárhová menekültek a cserkészek (sok helyen hontalanokká, száműzöttekké váltak), mindenhol beindították a cserkészetet, minden kontinensen léteznek magyar cserkészek, testvérek. A mag mindenhol újra kicsirázott. Mert aki egyszer tényleg megízleli, megszereti a cserkészetet, az nem felejtheti.
– Lehetett-e használni az ott tapasztaltakat az itteni munkában?
Igen. Hiszen mi itt Erdélyben is szórványban, kisebbségként élünk, a megmaradásunk forog kockán.
– Létezik-e valamilyen kapcsolat egyház és cserkészet között?
– Az egyház lehet befogadó, támogató közösség a cserkészközösség számára, a cserkészet pedig lehet jövőt hordozó közösség az egyház számára. Közös bennük az Istenbe vetett hit, a remény, hogy mindig lehet jobban, szebben, emberhez méltóan élni. Úgy látom ezt a kapcsolatot, mint kis és nagy testvér kapcsolatát, az a jó, hogy vannak egymásnak, testvérek lehetnek. Sok jót lehet kihozni e kapcsolatból.
– Miért javasolnád a szülőknek, hogy gyerekeiket cserkészetre küldjék?
– Azért, hogy legyenek élő közösségben, a természetben, és játszva tanulhassanak, vidáman fejlődjenek, ne féljenek, szeressenek és életrevalók legyenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!