
Fotó: Soós Sándor
A kolozsvári Apáczai líceum udvarában szervezte meg az első Helyi Termékek Vásárát a Mezőségi és az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete. A két egyesület ügyintézőjével, Fancsali Ernővel a Kolozs megyei gazda-érdekvédelemről beszélgettünk.
2016. december 02., 22:232016. december 02., 22:23
– Kolozsvárnak sok piaca van, mégis egy iskolaudvarba hívták a megye magyar gazdáit. Mi volt ennek a rendezvénynek a célja?
– Mindenekelőtt hagyományt szeretnénk teremteni: olyan magyar piacot képzelünk el Kolozsváron, ahova a többi piacról kiszoruló kistermelők jönnek el. Annyi árujuk nincs, hogy egy helyi piacon rendszeresen asztalt béreljenek, nálunk viszont ingyenesen árulhatnak: mi biztosítjuk az asztalokat, és ha szükséges, az elektromos áramot is.
– Hány gazda érdeklődik a kolozsvári magyar piac iránt?
– A két gazdaegyesület nyilvántartásában mintegy kétszáz gazda szerepel. A legkisebb egy hektáron, a legnagyobb pedig 200 hektáron termel, de a többség kisgazda. Mi nemcsak piacot szeretnénk kínálni a termelőknek, hanem közvetítő szerepet is betöltünk a gazda és a különböző nagybani felvásárlók között. Igaz, ez utóbbi egyelőre gyerekcipőben jár, de külföldről már lenne igény olyan terményekre, amit a helyi gazdák jó minőségben elő tudnak állítani.
– Mennyire nehéz megszervezni, közösségbe fogni a gazdákat?
– Nehéz, mert nagy a bizalmatlanság. Sokan panaszkodnak, hogy a gazdák nem szeretnek szövetkezni. Az a gond, hogy a rendszerváltás óta már ezzel is többször átverték őket. Példaként ott van az aranyosszéki Aranyoskert szövetkezet története: évekkel ezelőtt összeszedték a környékbeli magyar gazdák pénzét, a vállalkozás befuccsolt, és az emberek nem kaptak cserébe semmit. Érthető a bizalmatlanság. A mi egyesületi előnyünk az, hogy senkitől nem kérünk pénzt, és nem ígérünk olyasmit, amit nem tudnánk megtenni. Kolozs megyében különösen nehezen indult a szervezkedés, hiszen a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete után nem maradt semmi, a megyében egyetlen működő gazdakör sincs. Itt a gazdaérdekvédelmet nulláról kellett kezdeni, és az a tény, hogy már van 200 nyilvántartott gazdánk, jelzi: jó úton járunk.
– Gazdakörök nélkül hogyan működik az egyesületi érdekvédelem?
– Egyelőre egy gazdakataszterrel rendelkezünk, amelyben felmérjük a gazdák igényeit. Több faluban van már 10–20–30 emberből álló gazdaközösség, amely minden bizonnyal meg fogja alakítani a helyi gazdakört. Azt szeretnénk, ha ez alulról induló kezdeményezés lenne, hogy ők maguk érezzék az összefogás fontosságát. Pályázatok révén mi mindenben segítjük őket. A budapesti Földművelésügyi Minisztérium támogatásával jövőtől mind az aranyosszéki, mind a mezőségi gazdaegyesület egy-egy falugazdászt tud főállásban alkalmazni. Ez a mezőgazdasági szakember a térség magyar gazdáival tartja majd a kapcsolatot, bővíti a katasztert, és a gazdákat pályázati, jogi és mezőgazdasági szaktanácsokkal látja el. Reményeim szerint 2017-ben már Kolozs megyében is lesznek életképes gazdakörök.
– Mekkora az érdeklődés a gazdarendezvényeik iránt?
– Az elmúlt 26 évben gazdáink nem voltak ahhoz szokva, hogy egy gazdaszervezet tud róluk, leveleket, meghívókat küld nekik. Egyre többen jeleznek vissza, amikor meghívjuk rendezvényeinkre. Több kistérségbeli találkozót szerveztünk, és évente egy alkalommal az egész megye számára egy kolozsvári gazdarendezvény készül, ahol szakmai előadásokat hallgathatnak, illetve olyan sikeres gazdákat, akik már elértek egy bizonyos szintet a szakmában. Jó hangulatú, eredményes találkozók ezek. Rendszeresen szervezünk magyarországi tanulmányutakat is.
– Az egyik gazdától hallottam, hogy készülnek a jövő évi budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra, az OMÉK-ra. Egy erdélyi kisgazda milyen eséllyel méretkezhet meg a Kárpát-medence legnagyobb élelmiszeripari vásárán?
– Mint minden magyarországi tanulmányút, ez is fontos tapasztalatcsere gazdáink számára. Különböző lekvárokkal, méhészeti termékekkel, fűszernövényekkel készülnek. Természetesen mi álljuk a kiállítási stand költségeit, az áruk magyar felcímkézését és a szaktanácsadást, hogy mivel érdemes jelen lenni. Van érdeklődés az erdélyi gazdatermékek iránt. Mi arra bíztatjuk a gazdákat, hogy szerezzék meg a szükséges hatósági engedélyeket és piacoljanak. Ahhoz, hogy valaki sikeres gazda legyen, elsősorban elhatározás és bátorság kérdése.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!