Év végéig működésbe lép az internetes árfigyelő rendszer, amelynek létrehozásába a kezdeti elutasítás ellenére a nagy romániai áruházláncok is beleegyeztek. A román Versenytanács elnöke, Bogdan Chiriţoiu szerint az elképzelés célja a vásárlók hatékonyabb tájékoztatása, a kereskedelmi verseny fokozása, nem utolsósorban pedig az árak csökkentése.
2015. augusztus 29., 12:242015. augusztus 29., 12:24
A tervezett internetes oldal alapján összehasonlíthatók lesznek a hazai nagyvárosokban működő áruházláncokban forgalmazott termékek árai, megkönnyítve ezáltal a vásárlással kapcsolatos döntéseket. A versenyhivatal amúgy már az élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentés bevezetése előtt nekilátott az ármonitoringnak, górcső alá véve 600 üzlet 18 terméke árának alakulását. A fejlesztés alatt álló romániai ármonitoring az ország valamennyi nagyvárosában működő nagyáruházak termékeinek árát górcső alá veszi. A kormány tavaly fogadott el emlékeztetőt az árfigyelő rendszer kiépítéséről, amelynek létrehozására már akkor pénzt különítettek el a költségvetésből, fenntartásának költségeit ugyanakkor európai uniós forrásokból fedeznék. Az internetes oldalt a fogyasztóvédelmi hatóság égisze alatt a fogyasztóvédelmi egyesületeket tömörítő szövetség működteti majd az országos Versenytanács felügyeletével.
A bárki számára hozzáférhető elektronikus rendszer napi rendszerességgel közli majd a napi fogyasztói kosárba sorolt termékek árának alakulását. A kezdeményezés elsősorban a lakosság tájékoztatását hivatott szolgálni. „Abban bízunk, hogy a weboldalon feltüntetett adatok fokozott konkurenciát teremtenek a piaci szereplők között, ami a kereskedelmi verseny terén kialakuló nyomás hatására az árak csökkenéséhez vezethet” – fogalmazott a Versenytanács elnöke.
A rendszer kiépítése azért húzódott el, mert a romániai nagy áruházláncok mondvacsinált okokra hivatkozva ellenezték a görög mintára tervezett adatbázis kialakítását. A multik korábban azt is nehezményezték, hogy a hatóságok a megkérdezésük nélkül döntöttek az ármonitoring bevezetéséről. A nagy áruházláncokat tömörítő érdekvédelmi szervezet amiatt tartotta kivitelezhetetlennek a rendszert, mert az áruházak sok esetben egyetlen nap leforgása alatt akár többször is módosítják az áraikat. Szerintük egy fogyasztónak folyamatosan a világhálón kellene „lógnia”, és gyors közlekedési lehetőséggel rendelkeznie ahhoz, hogy hozzáférjen a legolcsóbb termékekhez. „Nehezen használhatná az árfigyelőt egy Bukarest Titan negyedében élő háziasszony, aki nem navigál állandóan az interneten, és csak tömegközlekedési eszközök állnak a rendelkezésére” – érvelt Delia Nica, a szuper- és hipermarketek egyesületének ügyvezető igazgatója. A multik attól is tartottak, hogy külön alkalmazottakat kell foglalkoztatniuk a rendszer állandó frissítésére, ami növelné a projektben résztvevők kiadásait. Bogdan Chiriţoiu tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban többször is egyeztettek az árfigyelőről a multinacionális társaságokkal, amelyek immár nem ódzkodnak a megvalósítástól. „A projekt által biztosított átláthatóság, az árak egyetlen platformon történő összehasonlításának lehetősége nem tölti el aggodalommal a piaci szereplőket. Az ármonitoring a világon mindenhol bevett gyakorlatnak számít, ennek megfelelően mi is létrehozzuk, ha akarják az áruházláncok, ha nem” – szögezte le a versenyhivatal vezetője.
A hazai hatóságok először öt évvel ezelőtt vetették fel az árfigyelő szükségességét, amikor 19 százalékról a jelenlegi, 24 százalék is szintre emelték az általános forgalmi adót, az akkori kormány azonban nem ültette gyakorlatba elképzelését. Miután a Ponta-kormány júniusban 9 százalékra szállította le az élelmiszerek áfáját, a Versenytanács górcső alá vette 600 hazai nagy- és kiskereskedésben forgalmazott 18 termék árának alakulását. Májusban és júniusban a hiper- és szupermarketekben 12, míg a kiskereskedésekben 9 százalékkal lettek olcsóbbak a vizsgált élelmiszerek.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!