Év végéig működésbe lép az internetes árfigyelő rendszer, amelynek létrehozásába a kezdeti elutasítás ellenére a nagy romániai áruházláncok is beleegyeztek. A román Versenytanács elnöke, Bogdan Chiriţoiu szerint az elképzelés célja a vásárlók hatékonyabb tájékoztatása, a kereskedelmi verseny fokozása, nem utolsósorban pedig az árak csökkentése.
2015. augusztus 29., 12:242015. augusztus 29., 12:24
A tervezett internetes oldal alapján összehasonlíthatók lesznek a hazai nagyvárosokban működő áruházláncokban forgalmazott termékek árai, megkönnyítve ezáltal a vásárlással kapcsolatos döntéseket. A versenyhivatal amúgy már az élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentés bevezetése előtt nekilátott az ármonitoringnak, górcső alá véve 600 üzlet 18 terméke árának alakulását. A fejlesztés alatt álló romániai ármonitoring az ország valamennyi nagyvárosában működő nagyáruházak termékeinek árát górcső alá veszi. A kormány tavaly fogadott el emlékeztetőt az árfigyelő rendszer kiépítéséről, amelynek létrehozására már akkor pénzt különítettek el a költségvetésből, fenntartásának költségeit ugyanakkor európai uniós forrásokból fedeznék. Az internetes oldalt a fogyasztóvédelmi hatóság égisze alatt a fogyasztóvédelmi egyesületeket tömörítő szövetség működteti majd az országos Versenytanács felügyeletével.
A bárki számára hozzáférhető elektronikus rendszer napi rendszerességgel közli majd a napi fogyasztói kosárba sorolt termékek árának alakulását. A kezdeményezés elsősorban a lakosság tájékoztatását hivatott szolgálni. „Abban bízunk, hogy a weboldalon feltüntetett adatok fokozott konkurenciát teremtenek a piaci szereplők között, ami a kereskedelmi verseny terén kialakuló nyomás hatására az árak csökkenéséhez vezethet” – fogalmazott a Versenytanács elnöke.
A rendszer kiépítése azért húzódott el, mert a romániai nagy áruházláncok mondvacsinált okokra hivatkozva ellenezték a görög mintára tervezett adatbázis kialakítását. A multik korábban azt is nehezményezték, hogy a hatóságok a megkérdezésük nélkül döntöttek az ármonitoring bevezetéséről. A nagy áruházláncokat tömörítő érdekvédelmi szervezet amiatt tartotta kivitelezhetetlennek a rendszert, mert az áruházak sok esetben egyetlen nap leforgása alatt akár többször is módosítják az áraikat. Szerintük egy fogyasztónak folyamatosan a világhálón kellene „lógnia”, és gyors közlekedési lehetőséggel rendelkeznie ahhoz, hogy hozzáférjen a legolcsóbb termékekhez. „Nehezen használhatná az árfigyelőt egy Bukarest Titan negyedében élő háziasszony, aki nem navigál állandóan az interneten, és csak tömegközlekedési eszközök állnak a rendelkezésére” – érvelt Delia Nica, a szuper- és hipermarketek egyesületének ügyvezető igazgatója. A multik attól is tartottak, hogy külön alkalmazottakat kell foglalkoztatniuk a rendszer állandó frissítésére, ami növelné a projektben résztvevők kiadásait. Bogdan Chiriţoiu tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban többször is egyeztettek az árfigyelőről a multinacionális társaságokkal, amelyek immár nem ódzkodnak a megvalósítástól. „A projekt által biztosított átláthatóság, az árak egyetlen platformon történő összehasonlításának lehetősége nem tölti el aggodalommal a piaci szereplőket. Az ármonitoring a világon mindenhol bevett gyakorlatnak számít, ennek megfelelően mi is létrehozzuk, ha akarják az áruházláncok, ha nem” – szögezte le a versenyhivatal vezetője.
A hazai hatóságok először öt évvel ezelőtt vetették fel az árfigyelő szükségességét, amikor 19 százalékról a jelenlegi, 24 százalék is szintre emelték az általános forgalmi adót, az akkori kormány azonban nem ültette gyakorlatba elképzelését. Miután a Ponta-kormány júniusban 9 százalékra szállította le az élelmiszerek áfáját, a Versenytanács górcső alá vette 600 hazai nagy- és kiskereskedésben forgalmazott 18 termék árának alakulását. Májusban és júniusban a hiper- és szupermarketekben 12, míg a kiskereskedésekben 9 százalékkal lettek olcsóbbak a vizsgált élelmiszerek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!