Hirdetés

Román–magyar kapcsolatok: eminens gazdasági területek

Magyarország Románia egyik legfontosabb gazdasági partnere. A magyar külügyi tárca idei átszervezését követően a külügyminiszter felügyeli a külgazdasági kapcsolatokat is. Az állomáshelyét nemrég elfoglaló Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzullal az új lehetőségekről beszélgettünk.

Makkay József

2014. december 13., 19:212014. december 13., 19:21

2014. december 14., 10:472014. december 14., 10:47

 
– Üzleti központ megnyitását tervezi a kolozsvári magyar főkonzulátus. Kiegészíteni készül vagy átvenni az ugyancsak magyar kormányzati intézményként működő Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodájának a helyét?
– Az új gazdasági központ tevékenységét össze kell hangolnunk több más, ezen a területen működő intézménnyel. Az új iroda a már meglévő hálózat részeként is felfogható, a párhuzamosságok ugyanis nem használnak az eredményességnek. A főkonzulátus keretében elképzelt, kialakításban lévő gazdasági iroda fő feladatának tekinti elősegíteni a gazdasági partnerek egymásra találását, igény esetén pedig a koordinációt. A gazdasági szálakat próbáljuk összekötni, ha kell, marketingben, ha kell, az üzlet lebonyolításában vagy közvetítésében segítünk az egymásra találó partnereknek. De részt tudunk vállalni az erőforrások feltárásában, illetve e folyamat menedzselésében is.
– Mit jelent külgazdasági téren, hogy a külügyi tárca immár a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevet viseli?
– Ez demonstratív módon jelzi az iránymódosítás szándékát, azaz az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a külgazdasági kapcsolatokra. A főkonzulátussal szemben is növekednek az ilyen irányú elvárások. Külgazdasági attasé Kolozsvárra érkezését várjuk, ezt jómagam is sürgetem. Mivel a pályázati kiírás egy sor feltételt fogalmazott meg, nem könnyű elnyerni ezt a tisztséget: egyelőre az elbírálás szakaszában vannak a szakdiplomatai tisztségre beadott jelentkezések. Bár a főkonzulátuson ma is dolgozik gazdasági ügyekkel megbízott konzul, a leendő gazdasági szakdiplomata teljes vértezetben és meghatalmazással foglalja majd el új helyét a főkonzulátuson.
– A magyar külügyben történt átszervezésnek milyen más vetületei lehetnek a román–magyar gazdasági kapcsolatokban?
– Már említettük az Erdélyben is helyi irodákkal rendelkező Kárpát Régió Üzlethálózat szerepét. Az üzlethálózat a Magyar Befektetési Zrt. felügyelete alá, a külügyminisztériumhoz fog tartozni. Ez nem csak intézményi szempontból lényeges: az új struktúrában hangsúlyosabb jelenléttel vesz majd részt a Kárpát-medencei üzletkötésekben. Az átszervezés fő szempontja a hatékonyság növelése. Az üzletemberek gyakorlatias dolgokra vevők: a gazdaság szereplőinek hatékonyabban kell segítenünk a kereslet-kínálat felmutatásában, a határokon átnyúló együttműködésben, az uniós pályázatokban, a források lehívásában és az erőforrás-átcsoportosításban.
– Gyakran emlegetik, hogy a román–magyar kapcsolatokban igazán jól csak a gazdasági kapcsolatok működnek. Így van ez?
– A román–magyar gazdasági kapcsolatok jó állapotban vannak. Térségünkben 1200 román–magyar vegyesvállalat működik, ami önmagában fontos mérőszám. Románia Magyarország harmadik, de egyes vélemények szerint második legfontosabb gazdasági partnere, azaz jó pozícióból folytatjuk az építkezést. E gazdasági kapcsolatokban még nagyon sok tartalék rejtőzködik, további bővülések lehetőségét ígéri. Az elődöm tapasztalatai és saját benyomásaim alapján elmondhatom: teljes nyitottságot érzékelek a román fél részéről, semmiféle elzárkózás nem gátolja a gazdasági cserekapcsolatokat élénkítő törekvéseinket. Ha felismerhető a közös érdek – márpedig gazdasági együttműködés másként nem képzelhető el –, az egymásra találást az üzleti élet logikája diktálja. Badarság lenne kihagyni a jó lehetőségeket.
– A román–magyar gazdasági együttműködés volumenének többségét a multinacionális cégek, a mamutvállalatok adják. Van-e esély a kis- és középvállalatok számottevő erősödésére?
– A román–magyar kapcsolatokban is valóban a mamutcégek a főszereplők, nagyon fontos a velük való együttműködés. A MOL és az OTP pozíciói a román piacon igen erősek. Számunkra az igazán nagy feladat azonban a kis- és középvállalatok pozíciójának erősítése. Azt persze nehéz megjósolni, hogy két év múlva számottevően növekszik-e a részarányuk a román–magyar gazdasági forgalomban. Mi a lehetőségek feltárásában, a keretek kialakításában vállalhatunk szerepet.
– Az Európai Unió hivatalaiban árgus szemekkel figyelik Magyarországot. Ilyen környezetben milyen lehetőségek kínálkoznak a kis- és középvállalatok helyzetbe hozására a határon átnyúló gazdasági együttműködésben?
– A protekcionizmus nyilván veszélyes terület, de nem is erre van szükség. A nagy problémát általában az erőforrás hiánya okozza. A megfelelő finanszírozás megtalálásában az állam jelentős közvetítő szerepet vállalhat. Az Eximbank révén például olyan pénzügyi konstrukciókat, hiteleket ajánlhat, amelyek nagy segítséget nyújthatnak egy vállalkozás elindulásához, egy kereskedelmi ügylet lebonyolításához. Számos olyan, uniós szempontból teljesen elfogadott pénzügyi konstrukciót ajánl a magyar állam, amely nagyot lendíthet a román–magyar kereskedelemben érdekelt vállalatok boldogulási esélyén is.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 29., kedd

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben

Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása

Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása
2026. szeptember 27., vasárnap

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége

Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége
2026. szeptember 26., szombat

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése

Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése
Hirdetés
2026. szeptember 24., csütörtök

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg

Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg
2026. szeptember 23., szerda

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát

Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát
2026. szeptember 22., kedd

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában

Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában
2026. szeptember 15., kedd

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz

A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz
2026. szeptember 14., hétfő

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház

Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház
Hirdetés
Hirdetés