Hirdetés

Román–magyar kapcsolatok: eminens gazdasági területek

Magyarország Románia egyik legfontosabb gazdasági partnere. A magyar külügyi tárca idei átszervezését követően a külügyminiszter felügyeli a külgazdasági kapcsolatokat is. Az állomáshelyét nemrég elfoglaló Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzullal az új lehetőségekről beszélgettünk.

Makkay József

2014. december 13., 19:212014. december 13., 19:21

2014. december 14., 10:472014. december 14., 10:47

 
– Üzleti központ megnyitását tervezi a kolozsvári magyar főkonzulátus. Kiegészíteni készül vagy átvenni az ugyancsak magyar kormányzati intézményként működő Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodájának a helyét?
– Az új gazdasági központ tevékenységét össze kell hangolnunk több más, ezen a területen működő intézménnyel. Az új iroda a már meglévő hálózat részeként is felfogható, a párhuzamosságok ugyanis nem használnak az eredményességnek. A főkonzulátus keretében elképzelt, kialakításban lévő gazdasági iroda fő feladatának tekinti elősegíteni a gazdasági partnerek egymásra találását, igény esetén pedig a koordinációt. A gazdasági szálakat próbáljuk összekötni, ha kell, marketingben, ha kell, az üzlet lebonyolításában vagy közvetítésében segítünk az egymásra találó partnereknek. De részt tudunk vállalni az erőforrások feltárásában, illetve e folyamat menedzselésében is.
– Mit jelent külgazdasági téren, hogy a külügyi tárca immár a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevet viseli?
– Ez demonstratív módon jelzi az iránymódosítás szándékát, azaz az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a külgazdasági kapcsolatokra. A főkonzulátussal szemben is növekednek az ilyen irányú elvárások. Külgazdasági attasé Kolozsvárra érkezését várjuk, ezt jómagam is sürgetem. Mivel a pályázati kiírás egy sor feltételt fogalmazott meg, nem könnyű elnyerni ezt a tisztséget: egyelőre az elbírálás szakaszában vannak a szakdiplomatai tisztségre beadott jelentkezések. Bár a főkonzulátuson ma is dolgozik gazdasági ügyekkel megbízott konzul, a leendő gazdasági szakdiplomata teljes vértezetben és meghatalmazással foglalja majd el új helyét a főkonzulátuson.
– A magyar külügyben történt átszervezésnek milyen más vetületei lehetnek a román–magyar gazdasági kapcsolatokban?
– Már említettük az Erdélyben is helyi irodákkal rendelkező Kárpát Régió Üzlethálózat szerepét. Az üzlethálózat a Magyar Befektetési Zrt. felügyelete alá, a külügyminisztériumhoz fog tartozni. Ez nem csak intézményi szempontból lényeges: az új struktúrában hangsúlyosabb jelenléttel vesz majd részt a Kárpát-medencei üzletkötésekben. Az átszervezés fő szempontja a hatékonyság növelése. Az üzletemberek gyakorlatias dolgokra vevők: a gazdaság szereplőinek hatékonyabban kell segítenünk a kereslet-kínálat felmutatásában, a határokon átnyúló együttműködésben, az uniós pályázatokban, a források lehívásában és az erőforrás-átcsoportosításban.
– Gyakran emlegetik, hogy a román–magyar kapcsolatokban igazán jól csak a gazdasági kapcsolatok működnek. Így van ez?
– A román–magyar gazdasági kapcsolatok jó állapotban vannak. Térségünkben 1200 román–magyar vegyesvállalat működik, ami önmagában fontos mérőszám. Románia Magyarország harmadik, de egyes vélemények szerint második legfontosabb gazdasági partnere, azaz jó pozícióból folytatjuk az építkezést. E gazdasági kapcsolatokban még nagyon sok tartalék rejtőzködik, további bővülések lehetőségét ígéri. Az elődöm tapasztalatai és saját benyomásaim alapján elmondhatom: teljes nyitottságot érzékelek a román fél részéről, semmiféle elzárkózás nem gátolja a gazdasági cserekapcsolatokat élénkítő törekvéseinket. Ha felismerhető a közös érdek – márpedig gazdasági együttműködés másként nem képzelhető el –, az egymásra találást az üzleti élet logikája diktálja. Badarság lenne kihagyni a jó lehetőségeket.
– A román–magyar gazdasági együttműködés volumenének többségét a multinacionális cégek, a mamutvállalatok adják. Van-e esély a kis- és középvállalatok számottevő erősödésére?
– A román–magyar kapcsolatokban is valóban a mamutcégek a főszereplők, nagyon fontos a velük való együttműködés. A MOL és az OTP pozíciói a román piacon igen erősek. Számunkra az igazán nagy feladat azonban a kis- és középvállalatok pozíciójának erősítése. Azt persze nehéz megjósolni, hogy két év múlva számottevően növekszik-e a részarányuk a román–magyar gazdasági forgalomban. Mi a lehetőségek feltárásában, a keretek kialakításában vállalhatunk szerepet.
– Az Európai Unió hivatalaiban árgus szemekkel figyelik Magyarországot. Ilyen környezetben milyen lehetőségek kínálkoznak a kis- és középvállalatok helyzetbe hozására a határon átnyúló gazdasági együttműködésben?
– A protekcionizmus nyilván veszélyes terület, de nem is erre van szükség. A nagy problémát általában az erőforrás hiánya okozza. A megfelelő finanszírozás megtalálásában az állam jelentős közvetítő szerepet vállalhat. Az Eximbank révén például olyan pénzügyi konstrukciókat, hiteleket ajánlhat, amelyek nagy segítséget nyújthatnak egy vállalkozás elindulásához, egy kereskedelmi ügylet lebonyolításához. Számos olyan, uniós szempontból teljesen elfogadott pénzügyi konstrukciót ajánl a magyar állam, amely nagyot lendíthet a román–magyar kereskedelemben érdekelt vállalatok boldogulási esélyén is.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés