Hirdetés

Román–magyar kapcsolatok: eminens gazdasági területek

Magyarország Románia egyik legfontosabb gazdasági partnere. A magyar külügyi tárca idei átszervezését követően a külügyminiszter felügyeli a külgazdasági kapcsolatokat is. Az állomáshelyét nemrég elfoglaló Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzullal az új lehetőségekről beszélgettünk.

Makkay József

2014. december 13., 19:212014. december 13., 19:21

2014. december 14., 10:472014. december 14., 10:47

 
– Üzleti központ megnyitását tervezi a kolozsvári magyar főkonzulátus. Kiegészíteni készül vagy átvenni az ugyancsak magyar kormányzati intézményként működő Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodájának a helyét?
– Az új gazdasági központ tevékenységét össze kell hangolnunk több más, ezen a területen működő intézménnyel. Az új iroda a már meglévő hálózat részeként is felfogható, a párhuzamosságok ugyanis nem használnak az eredményességnek. A főkonzulátus keretében elképzelt, kialakításban lévő gazdasági iroda fő feladatának tekinti elősegíteni a gazdasági partnerek egymásra találását, igény esetén pedig a koordinációt. A gazdasági szálakat próbáljuk összekötni, ha kell, marketingben, ha kell, az üzlet lebonyolításában vagy közvetítésében segítünk az egymásra találó partnereknek. De részt tudunk vállalni az erőforrások feltárásában, illetve e folyamat menedzselésében is.
– Mit jelent külgazdasági téren, hogy a külügyi tárca immár a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevet viseli?
– Ez demonstratív módon jelzi az iránymódosítás szándékát, azaz az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a külgazdasági kapcsolatokra. A főkonzulátussal szemben is növekednek az ilyen irányú elvárások. Külgazdasági attasé Kolozsvárra érkezését várjuk, ezt jómagam is sürgetem. Mivel a pályázati kiírás egy sor feltételt fogalmazott meg, nem könnyű elnyerni ezt a tisztséget: egyelőre az elbírálás szakaszában vannak a szakdiplomatai tisztségre beadott jelentkezések. Bár a főkonzulátuson ma is dolgozik gazdasági ügyekkel megbízott konzul, a leendő gazdasági szakdiplomata teljes vértezetben és meghatalmazással foglalja majd el új helyét a főkonzulátuson.
– A magyar külügyben történt átszervezésnek milyen más vetületei lehetnek a román–magyar gazdasági kapcsolatokban?
– Már említettük az Erdélyben is helyi irodákkal rendelkező Kárpát Régió Üzlethálózat szerepét. Az üzlethálózat a Magyar Befektetési Zrt. felügyelete alá, a külügyminisztériumhoz fog tartozni. Ez nem csak intézményi szempontból lényeges: az új struktúrában hangsúlyosabb jelenléttel vesz majd részt a Kárpát-medencei üzletkötésekben. Az átszervezés fő szempontja a hatékonyság növelése. Az üzletemberek gyakorlatias dolgokra vevők: a gazdaság szereplőinek hatékonyabban kell segítenünk a kereslet-kínálat felmutatásában, a határokon átnyúló együttműködésben, az uniós pályázatokban, a források lehívásában és az erőforrás-átcsoportosításban.
– Gyakran emlegetik, hogy a román–magyar kapcsolatokban igazán jól csak a gazdasági kapcsolatok működnek. Így van ez?
– A román–magyar gazdasági kapcsolatok jó állapotban vannak. Térségünkben 1200 román–magyar vegyesvállalat működik, ami önmagában fontos mérőszám. Románia Magyarország harmadik, de egyes vélemények szerint második legfontosabb gazdasági partnere, azaz jó pozícióból folytatjuk az építkezést. E gazdasági kapcsolatokban még nagyon sok tartalék rejtőzködik, további bővülések lehetőségét ígéri. Az elődöm tapasztalatai és saját benyomásaim alapján elmondhatom: teljes nyitottságot érzékelek a román fél részéről, semmiféle elzárkózás nem gátolja a gazdasági cserekapcsolatokat élénkítő törekvéseinket. Ha felismerhető a közös érdek – márpedig gazdasági együttműködés másként nem képzelhető el –, az egymásra találást az üzleti élet logikája diktálja. Badarság lenne kihagyni a jó lehetőségeket.
– A román–magyar gazdasági együttműködés volumenének többségét a multinacionális cégek, a mamutvállalatok adják. Van-e esély a kis- és középvállalatok számottevő erősödésére?
– A román–magyar kapcsolatokban is valóban a mamutcégek a főszereplők, nagyon fontos a velük való együttműködés. A MOL és az OTP pozíciói a román piacon igen erősek. Számunkra az igazán nagy feladat azonban a kis- és középvállalatok pozíciójának erősítése. Azt persze nehéz megjósolni, hogy két év múlva számottevően növekszik-e a részarányuk a román–magyar gazdasági forgalomban. Mi a lehetőségek feltárásában, a keretek kialakításában vállalhatunk szerepet.
– Az Európai Unió hivatalaiban árgus szemekkel figyelik Magyarországot. Ilyen környezetben milyen lehetőségek kínálkoznak a kis- és középvállalatok helyzetbe hozására a határon átnyúló gazdasági együttműködésben?
– A protekcionizmus nyilván veszélyes terület, de nem is erre van szükség. A nagy problémát általában az erőforrás hiánya okozza. A megfelelő finanszírozás megtalálásában az állam jelentős közvetítő szerepet vállalhat. Az Eximbank révén például olyan pénzügyi konstrukciókat, hiteleket ajánlhat, amelyek nagy segítséget nyújthatnak egy vállalkozás elindulásához, egy kereskedelmi ügylet lebonyolításához. Számos olyan, uniós szempontból teljesen elfogadott pénzügyi konstrukciót ajánl a magyar állam, amely nagyot lendíthet a román–magyar kereskedelemben érdekelt vállalatok boldogulási esélyén is.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
Hirdetés