Prés alá kerülhet Európa mezőgazdasága

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök augusztus 7-én jelentette be, hogy Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marha- és sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából, válaszul a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióira. A bejelentést követő napokban az orosz hatóságok létre is hozták a szóban forgó mezőgazdasági termékek importját ellenőrző vámzárat. Az Oroszországhoz legközelebb fekvő balti államok és Lengyelország – ahonnan a legtöbb friss zöldség és gyümölcs került az orosz piacra – azonnal bejelentette kártérítési szándékát az Európai Bizottságnál. Az orosz piac a lengyel mezőgazdasági export 7 százalékát veszi fel, a nagy gond azonban az, hogy ez zömében friss zöldséget és gyümölcsöt jelent: az agráriumnak ezen a területén dolgozó lengyel gazdák és agrárvállalkozók között szép számmal akadnak olyanok, akik többségében vagy kizárólag az orosz piacra termeltek. Hasonló gondokkal küszködik a nem uniós tag Moldovai Köztársaság is, ahol immár hegyekben áll az eladhatatlan zöldség és gyümölcskészlet: az amúgy is túlzsúfolt EU-s piacra még nehezebb bejutni, de Lengyelország és más uniós államok feleslegét sem képes már felvenni Európa.

Mivel enyhülés és fegyverszünet helyett tovább mélyül a válság, Oroszország államfője vasárnap jelentette be, hogy az országát sújtó, újabb szankciók esetén, Oroszország is újabb behozatali korlátozásokat foganatosít.

Német veszteség

A német mezőgazdasági miniszter szerint Oroszország nem bírja sokáig az uniós agrártermékekre bevezetett importtilalmat. Christian Schmidt szerint Oroszország saját magának árt az embargóval, és nem biztos, hogy fél év múlva is az lesz az álláspontja, mint jelenleg. A miniszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Oroszország „mezőgazdasági önellátó képessége csak 60 százalékos”, és a hazai termelésre támaszkodva nem tudja betölteni az egyebek között a tejtermék-ellátásban keletkezett hiányt.

A német miniszter szerint az EU agrárpiacára „csekély hatást” fejtenek ki az orosz exportot korlátozó moszkvai intézkedések, az érintett uniós gazdálkodók kártalanítására vonatkozó követelések pedig koraiak. Az uniós agrárminiszterek tanácsa szeptember elején tárgyal az orosz embargóról, és az Európai Bizottság addig elkészíti az adatokon alapuló helyzetképet. Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókat tekintve, és mintegy 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazdasági kivitelben. Tavaly 1, 7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró volt.

A német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének osztályvezetője, Tobias Baumann szerint azonban vannak régiók, amelyeket erősen sújthatnak a moszkvai intézkedések, ilyen elsősorban az országos átlaghoz képest kevésbé fejlett északkeleti – a volt NDK területén fekvő – Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány, ahol a tejipar erősen támaszkodik az orosz piacra – mondta Baumann.

Túlkínálat a kontinensen

Az európai országok kormányfői közül az Oroszország elleni gazdasági szankciókat határozottan bíráló magyar miniszterelnök, Orbán Viktor úgy fogalmazott, ezzel az Unió saját magát lőtte lábon. Míg a Földművelésügyi Minisztérium szerint nem számottevő az orosz embargó közvetlen hatása a magyar agrárexportra – ez jelenleg a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel 1 százaléka – Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke azt mondta, hogy az orosz embargó a szakértők által vártnál is nagyobb gondot jelenthet a magyar agrárium számára. Az unió belső piacán jelennek majd meg ugyanis azok az áruk, amelyeket az embargó miatt nem lehet bevinni az orosz piacra. A várható túlkínálat, és az emiatt akár 10-15 százalékkal is csökkenő árak komoly gondot okozhatnak a magyar gazdálkodóknak, akik termékeik mintegy 80 százalékát az Európai Unión belül értékesítik.

Jól látható tehát a szakminisztériumi és a nem kormányzati szervezetek közötti  eltérő álláspontok és kárbecslések mértéke. Piackutatók szerint a legnagyobb gondot mégis az orosz piac hosszabb távú elvesztésének lehetősége jelentheti, amennyiben ott tartósan megtelepszik a kínai, illetve a dél-amerikai élelmiszer, az unió tagállamaiban jelentős méretű termelő kapacitások épülhetnek le.