Eltérőek a vélemények az orosz kormány által válaszlépésként bevezetett élelmiszer-behozatali embargóra az Európai Unió országaiban. Míg az uniós tagállamok több kormányfője is azt hangoztatja, hogy az uniós agrárszektort érő veszteség nem számottevő, gazdaképviseleti szervezetek ennek épp az ellenkezőjét állítják.
2014. augusztus 23., 12:492014. augusztus 23., 12:49
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök augusztus 7-én jelentette be, hogy Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marha- és sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából, válaszul a nyugati országok Oroszországgal szembeni szankcióira. A bejelentést követő napokban az orosz hatóságok létre is hozták a szóban forgó mezőgazdasági termékek importját ellenőrző vámzárat. Az Oroszországhoz legközelebb fekvő balti államok és Lengyelország – ahonnan a legtöbb friss zöldség és gyümölcs került az orosz piacra – azonnal bejelentette kártérítési szándékát az Európai Bizottságnál. Az orosz piac a lengyel mezőgazdasági export 7 százalékát veszi fel, a nagy gond azonban az, hogy ez zömében friss zöldséget és gyümölcsöt jelent: az agráriumnak ezen a területén dolgozó lengyel gazdák és agrárvállalkozók között szép számmal akadnak olyanok, akik többségében vagy kizárólag az orosz piacra termeltek. Hasonló gondokkal küszködik a nem uniós tag Moldovai Köztársaság is, ahol immár hegyekben áll az eladhatatlan zöldség és gyümölcskészlet: az amúgy is túlzsúfolt EU-s piacra még nehezebb bejutni, de Lengyelország és más uniós államok feleslegét sem képes már felvenni Európa.
Mivel enyhülés és fegyverszünet helyett tovább mélyül a válság, Oroszország államfője vasárnap jelentette be, hogy az országát sújtó, újabb szankciók esetén, Oroszország is újabb behozatali korlátozásokat foganatosít.
Német veszteség
A német mezőgazdasági miniszter szerint Oroszország nem bírja sokáig az uniós agrártermékekre bevezetett importtilalmat. Christian Schmidt szerint Oroszország saját magának árt az embargóval, és nem biztos, hogy fél év múlva is az lesz az álláspontja, mint jelenleg. A miniszter a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Oroszország „mezőgazdasági önellátó képessége csak 60 százalékos”, és a hazai termelésre támaszkodva nem tudja betölteni az egyebek között a tejtermék-ellátásban keletkezett hiányt.
A német miniszter szerint az EU agrárpiacára „csekély hatást” fejtenek ki az orosz exportot korlátozó moszkvai intézkedések, az érintett uniós gazdálkodók kártalanítására vonatkozó követelések pedig koraiak. Az uniós agrárminiszterek tanácsa szeptember elején tárgyal az orosz embargóról, és az Európai Bizottság addig elkészíti az adatokon alapuló helyzetképet. Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókat tekintve, és mintegy 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazdasági kivitelben. Tavaly 1, 7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró volt.
A német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének osztályvezetője, Tobias Baumann szerint azonban vannak régiók, amelyeket erősen sújthatnak a moszkvai intézkedések, ilyen elsősorban az országos átlaghoz képest kevésbé fejlett északkeleti – a volt NDK területén fekvő – Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány, ahol a tejipar erősen támaszkodik az orosz piacra – mondta Baumann.
Túlkínálat a kontinensen
Az európai országok kormányfői közül az Oroszország elleni gazdasági szankciókat határozottan bíráló magyar miniszterelnök, Orbán Viktor úgy fogalmazott, ezzel az Unió saját magát lőtte lábon. Míg a Földművelésügyi Minisztérium szerint nem számottevő az orosz embargó közvetlen hatása a magyar agrárexportra – ez jelenleg a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel 1 százaléka – Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke azt mondta, hogy az orosz embargó a szakértők által vártnál is nagyobb gondot jelenthet a magyar agrárium számára. Az unió belső piacán jelennek majd meg ugyanis azok az áruk, amelyeket az embargó miatt nem lehet bevinni az orosz piacra. A várható túlkínálat, és az emiatt akár 10-15 százalékkal is csökkenő árak komoly gondot okozhatnak a magyar gazdálkodóknak, akik termékeik mintegy 80 százalékát az Európai Unión belül értékesítik.
Jól látható tehát a szakminisztériumi és a nem kormányzati szervezetek közötti eltérő álláspontok és kárbecslések mértéke. Piackutatók szerint a legnagyobb gondot mégis az orosz piac hosszabb távú elvesztésének lehetősége jelentheti, amennyiben ott tartósan megtelepszik a kínai, illetve a dél-amerikai élelmiszer, az unió tagállamaiban jelentős méretű termelő kapacitások épülhetnek le.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!