
Udvarfalvi virágözön. A viszonteladók helyből szállítják el a kelendő árut
Fotó: Kiss Gábor
Marosszéken élnek Erdély híres virágtermesztői. Udvarfalván jártunk, ahol sok portán a virágkertészet jelenti a biztos megélhetését.
2023. augusztus 16., 08:452023. augusztus 16., 08:45
2023. augusztus 16., 19:202023. augusztus 16., 19:20
Aki Marosvásárhelyről a nyolc kilométerre fekvő Udvarfalvára tart, annak a székely nagyvárossal összenőtt községközpont, Marosszentanna virágkertészetei jelzik, hogy jó úton jár. A következő helység Udvarfalva, a virágosok központja, ahol a legtöbb ablakban és erkélyen futómuskátli virágzik. A házak között fóliaházak sorakoznak.
Májusban is megfordultam a településen, hogy meglátogassam a 21. Udvarfalvi Virágkiállítást, amely országos viszonylatban az egyik legszebb fóruma a virágtermesztőknek.
Ráduly Szabolcs sok mindent kipróbált a virágtermesztés elkőtt
Fotó: Kiss Gábor
A virágkiállítás a Marosvásárhelyről érkező vásárlók kedvence, de az egész országból jönnek viszonteladók is. A kereskedőket azonban nem mindenki szereti, mert nagy tételben a kiskeresdelemi ár 50-60 százalékáért vásárolják fel az udvarfalvi, marosszentannai és a községhez tartozó harmadik falu, Várhegy virágtermesztőinek áruját. A haszonjárművek rakományai Dél-Erdély, a Partium és a Kárpátokon túli nagyvárosok – Bukarest, Krajova, Konstanca, Jászvásár vagy Foksány – piacain kötnek ki. A virágtermesztők egy része a több pénzt hozó piacolást választja, ami viszont költséggel, fáradtsággal és kockázattal jár.
A piacolás egyelőre népszerű az udvarfalviak körében. Amikor a faluba indultam, több termelőt hívtam telefonon, de kiderült, vagy piacon vannak, vagy oda készültek. Elismerték, hogy nem könnyű munka a szállítás, cipekedés, árulás, ráadásul legalább száz kilométeres távolságra kell elmenni Marosvásárhelytől, mert a környéken túlkínálat van. A falubeliek hozzászoktak a piacoláshoz: úgy osztják be a családi gazdaság teendőit, hogy mindig legyen otthon valaki a virágok mellett.
Ráduly Csaba a télire beszerzett farakás előtt. A fűtés költségei ma már kiszámíthatatlanok
Fotó: Kiss Gábor
Azokkal tudok találkozni, akik virágkereskedőknek értékesítik árujukat, így jórészt otthon vannak. Mint a Ráduly-testvérek a Tégla utcában. A kétezres években mindhárman virágkertészkedésbe fogtak, mára azonban Csaba és Szabolcs tartott ki, kisebbik testvérük megmaradt ipari szakmája mellett, a kettőt ugyanis párhuzamosan nem tudta végezni. Korábban mindhárman másodállásban kezdték el a gazdálkodást a közös családi portán, amihez a szomszédoktól vásároltak telkeket, így mindeniküknek jutott hely fóliaházra. A szülők háztáji jelleggel termeltek szabadföldben kardvirágot, ma mindenben besegítenek a gyerekeknek.
Közösen vágtunk bele a feleségemmel. Amikor a délutáni és hétvégi kertészkedés mellett egyre nagyobb teherré vált a városi munkahely, eldöntöttünk, hogy itthon maradunk” – magyarázza Ráduly Szabolcs, akinek a bátyja is hasonló vargabetűkkel kötelezte el magát a mezőgazdaság mellett.
Udvarfalva madártávlatból. Jól látszanak a virágtermesztők fóliasátrai
Fotó: Kiss Gábor
Bejárjuk a testvérek családi vállalkozásának helyszíneit. A fóliaházakban lecsengett az áprilistól június végéig tartó virágszezon, amikor a teraszok, kertek, ablakpárkányok díszítésére alkalmas muskátlik és petúniák iránt nagy a kereslet. Nők napjára a fagyos téli hónapokban történik a felkészülés, hogy primulát, játszintot és cikláment kínáljanak. A cserepes virágokra egész évben van kereslet, de jóval kisebb tételben, mint a tavaszi, kora nyári időszakban.
Vetőmagokból és palántákból Hollandia és Olaszország az erdélyi virágkertészek beszállítója. Kis- és nagycserepes krizantémból családonként mintegy tizenötezret termelnek Rádulyék, ami el is fogy. Ez jelenti virágkertészetük fontos bevételi forrását.
A cserepes virágokra van a legnagyobb kereslet
Fotó: Kiss Gábor
A fóliasátrak között üresen hagyott területen tárolják a tűzifát. Két-két fóliasátrat lát el télen egy fáskazán. Ráduly Csaba ingatja a fejét, amikor rákérdezek, hogy a temérdek tűzifa elfogy-e tavaszig? Csak legyen elég, válaszolja. Egyre nehezebb tűzifát beszerezni: piaci ára idén a duplájára nőtt, de így is nehéz hozzájutni, mert a hatóságok országosan visszafogták a fakitermelést. Van földgáz is a településen, de vendéglátóim nem mernek arra gondolni, hogy mai gázárak mellett ezzel fűtsenek.
,,Nem tudjuk, mit hoz a jövő. Eddig kijöttek a számításaink, de az idei 50-60 százalékos inputanyagár-drágulásnak csupán a felét tudtuk ráterhelni a vásárlókra. Ha nagyobb mértékben drágítunk, nem lehet eladni a virágot, ami nem létszükségleti cikk, mint az élelmiszer…” – magyarázza az idősebb testvér.
Készülődés a késő őszi szezonra. Kis- és nagycserepes krizantémra egyaránt nagy a kereslet
Fotó: Kiss Gábor
A 20. század elején a lelkiipásztor üvegházából indult
Az 1909-ben Udvarfalvára kerülő Farkas Jenő református lelkipásztor építette fel az első üvegházat a faluban. A hagyomány szerint Trianon előtt ő honosította meg a virágtermesztést az addig zöldségtermesztéssel foglalkozó gyülekezetben. A virágkertészet a kommunizmus éveiben kapott lendületet a háztáji gazdaságokban. A falu népe az 1989-es rendszerváltás után állt rá nagyobb méretekben a virágkertészetre, amint földjeiket visszakapták.
A hogyan tovább kérdésére sokan tanácstalanok: mindenki a téli fűtésszezontól és az elszabaduló áraktól fél. A sokasodó gondok ellenére az udvarfalviak mégis bizakodóak. Meggyőződésük, hogy a virág elválaszthatatlan a mai ember szépérzékétől és életformájától.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!