Zsebbe vág. A feleknek hamarosan meg kell hozniuk a döntést arról, hogy mekkora lesz jövőre a minimálbér
Fotó: Orbán Orsolya
Bár hamarosan meg kell hozni a döntést a minimálbér 2026-os szintjéről, az elmúlt időszakban egyáltalán nem közeledtek az álláspontok. Miközben a szakszervezetek egyértelműen az emelés, a munkáltatók pedig a jelenlegi szinten való befagyasztás mellett szállnak síkra, addig a koalíció pártjai ebben a témában is teljesen eltérő álláspontra helyezkedtek. A szerdai nap fontos – ha nem is sorsfordító – lehet a minimálbér alakulása szempontjából, ekkor ülnek ugyanis tárgyalóasztalhoz az úgynevezett háromoldalú tanács – a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók – képviselői.
2025. október 29., 07:192025. október 29., 07:19
2025. október 29., 07:212025. október 29., 07:21
A szociális párbeszédért felelős háromoldalú tanács szerdai ülésén Ilie Bolojan miniszterelnök, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői, valamint a bér- és fiskális politika irányításában szerepet kapó miniszterek vesznek részt. A napirenden szerepel a jövő évi minimálbér, a lehetséges emelés költségvetési hatása, valamint a kormányfő által a közkiadások csökkentése érdekében kért közigazgatási reformtervek. A kormány várhatóan november végéig hozza meg végleges döntését. Persze, ha a koalíciós partnerek, a szakszervezetek és az üzleti közösség egyetért.
Ami egyelőre már-már elképzelhetetlennek tűnik, annyira eltérőek a vélemények. Legalábbis a külvilág felé tett nyilatkozatok szintjén.
A kormánykoalíciót illetően egyértelműen kijelenthető, hogy nem közeledtek, sőt inkább távolodtak az álláspontok.
Miközben Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnök inkább a minimálbér jelenlegi szinten történő befagyasztását támogatja, a szociáldemokraták (PSD) továbbra is/újra emelést szorgalmaznak.
Sőt, a kiszivárgott hírek szerint a PSD-s irányítású munkaügyi minisztériumban már több hete dolgoznak a minimálbér bruttó 4325 lejre történő emeléséről szóló javaslaton, ami nagyjából 6,8 százalékos növekedést jelentene a jelenlegi szinthez képest.
Más források eközben arról beszéltek, hogy két lehetséges forgatókönyv körvonalazódik. Az első szerint a minimálbér 2026-ban is a jelenlegi értékén – bruttó 4050 lej – maradna, ahogyan azt a munkaadók kérik.
A második forgatókönyv az emelés, amelyre három lehetőség nyílik:
Az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva Bolojan elmondta, tárgyaltak a koalícióban a jövő évi minimálbér kérdéséről, és arra a megegyezésre jutottak, hogy a minimálbér jelenlegi szinten tartását támogatják.
Mivel a közszférában a fizetések egy részét a minimálbérhez viszonyítják, utóbbi emelése szembemenne a kormány korábbi intézkedésével, amellyel befagyasztotta a közalkalmazotti béreket 2026-ra – érvelt a miniszterelnök. Emellett a versenyszférában tevékenykedő vállalkozások számára is problémákat okozna a minimálbér esetleges emelése.
Példaként azokat a kisebb cégeket, gyárakat említette, amelyeknél a bérköltségek jelentős mértékben meghatározzák a vállalkozás életképességét.
A kormányfő azt is elmondta, hogy a háromoldalú tanácsban is megvitatják a témát.
„Őszintén kell tárgyalnunk a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel, az elemzések alapján meg kell nézni, lenne-e lehetőség egy minimális emelésre” – idézte Bolojan televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség. A kormányfő ugyanakkor aláhúzta: a közgazdászokkal folytatott egyeztetések alapján a jelenlegi helyzet nem hagy túl nagy mozgásteret.
A parlamentben nyilatkozó politikust egyebek mellett arról faggatták az újságírók, hogy megerősíti-e a miniszterelnök kijelentését, amely szerint a koalícióban megállapodás született a minimálbér változatlan szinten tartásáról. Grindeanu elmondta, a két héttel ezelőtti koalíciós egyeztetésen valóban abban állapodtak meg, hogy nem nő a minimálbér jövő év elejétől, időközben azonban „közbejött néhány változás”.
Mint hangsúlyozta, Roxana Mânzatu uniós biztos felhívta a kormány figyelmét, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha nem növeli a minimálbért a vonatkozó uniós irányelvben előírtaknak megfelelően. Ezért az Ilie Bolojan miniszterelnökkel való egyeztetést követően kért egy jelentést a munkaügyi és a pénzügyminisztériumtól arról, hogy milyen költségvetési hatása lenne a minimálbér befagyasztásának, illetve hogy milyen következményekkel járna egy esetleges kötelezettségszegési eljárás. A kormányfő ezeket az adatokat is ismertetni fogja a téma kapcsán szerdára összehívott háromoldalú tanács ülésén – tette hozzá a PSD ideiglenes elnöke.
Kellemen Hunor szövetségi elnök múlt vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot. Hozzátette azt is, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök ez irányú következtetésével a koalíciós partnerek is egyetértettek.
Nicușor Dan államfő is realistán közelít a témához, minap azt hangsúlyozta, hogy „a túl magas minimálbér bevezetése miatt bizonyos tevékenységek versenyképtelenné válhatnak Romániában”. Ez pedig azt jelentené, hogy „több százezer ember veszítené el az állását” – mondta az elnök.
És ahogy az általában lenni szokott, nincs egyetértés a minimálbér emelése tekintetében a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek között sem.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) hétfőn élesen reagált a minimálbér emelését ellenző koalíciós politikai vezetők nyilatkozataira. A munkavállalói érdekképviselet szerint a minimálbér befagyasztása megsértené Románia jogi kötelezettségeit az európai irányelvnek megfelelő minimálbérről, és több mint 1,8 millió alkalmazott vásárlóerejének drámai csökkenéséhez vezetne.
A BNS szerint az éves infláció becsült értéke 10 százalék, a minimálbér pedig az év elején csak 9,45 százalékkal emelkedett,
„A politikusok többé nem játszadozhatnak a minimálbérrel, ahogy nekik tetszik. Ha a kormány a befagyasztás mellett dönt, Románia kötelezettségszegési eljárást és a társadalmi válság mélyülését kockáztatja” – nyilatkozták a szakszervezeti vezetők, aláhúzva:
2025/35-ös számú kormányhatározatban elfogadott számítási képlet szerint a minimálbérnek 2026-ban bruttó 4325 lejre kell emelkednie, ami összhangban áll a munka termelékenységének reálértékben mért alakulásával és a 2026-os éves inflációs rátával.
A munkáltatók viszont semmiféle emelést nem szeretnének látni: indokként azt hozzák fel, hogy 2025-ben nagyon sok vállalat húzta le a rolót, visszaesett a fogyasztás, és ők már nem tudnak megfinanszírozni egy újabb minimálbér-emelést.
2025 januárjában tíz uniós tagországban 1000 euró alatt volt az országos minimálbér: Bulgáriában (551 euró), Magyarországon (707), Lettországban (740), Romániában (814), Szlovákiában (816), Csehországban (826), Észtországban (886), Máltán (961), Görögországban (968) és Horvátországban (970) – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint további hat tagállamban a minimálbér összege 1000 és 1500 euró közötti volt: Cipruson 1000, Portugáliában 1015, Litvániában 1038, Lengyelországban 1091, Szlovéniában 1278 és Spanyolországban 1381 euró. A többi hat tagországban 1500 euró fölötti minimálbért jegyeztek: Franciaországban 1802 euró volt ez az összeg, Belgiumban 2070, Németországban 2161, Hollandiában 2193, Írországban 2282 és Luxemburgban 2638 euró.
Az Európai Unió 27 tagállamából 22-ben van államilag meghatározott minimálbér, Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs országos minimálbér – emlékeztet az Agerpres hírügynökség.
Az Eurostat adatai szerint a legmagasabb uniós minimálbér 4,8-szorosa a legalacsonyabbnak. Az árkülönbségek hatásának kiszűrésével azonban az eltérések lényegesen csökkennek. Vásárlóerő-egységben (PPS) mérve a legmagasabb minimálbér 2,3-szorosa a legalacsonyabbnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!