Hirdetés

Mezőgazdasági telekkönyvezés válaszút előtt

Egy hektár mezőgazdasági terület telekelése 700–800 lejbe kerül. Az állami támogatást szavatoló új törvénytervezet elutasításával a kormány tovább növeli a tulajdonjogi rendezés bizonytalanságát. Szakemberek szerint a telekkönyvezési rendszerben ma káosz uralkodik.

 

Makkay József

2014. május 09., 21:442014. május 09., 21:44

Felelőtlenségnek és meggondolatlanságnak minősíti a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) a képviselőház április 8-i ülésének döntését ama törvénytervezet elutasítása kapcsán, amely hektáronként 400 lejjel támogatta volna a mezőgazdasági- és erdőterületek telekkönyvbe vételét. Az RMDSZ 18 honatyája közül senki sem szavazta meg a tervezetet, holott tavaly az RMDSZ-frakció a szenátusban támogatta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kezdeményezésére benyújtott törvényjavaslatot. A három szavazat híján megbukott törvényt az RMDSZ idén azért nem támogatta, mert azt annak idején a liberálisok terjesztettek be: az RMGE vezetői szerint a kicsinyes politikai bosszú céljából a szövetség vezetői feláldozták a magyar gazdák érdekeit. „Erdélyben a telekkönyvezett mezőgazdasági területek aránya nagyon alacsony. Az új törvény elfogadásával a hektáronként mintegy 700-800 lejbe kerülő telekelési művelet felét támogatta volna az állam, ami óriási segítséget jelentene a gazdáknak. A magas kiadások miatt egyszerűen nem éri meg ebbe fektetni” – jellemezte a helyzetet Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke. Becslése alapján mintegy 800 ezer hektár mezőgazdasági terület van erdélyi magyar gazdák tulajdonában, így könnyen kiszámítható, mekkora kár érheti a magyar gazdatársadalmat.

Birtok, birtoklevél

A földek tulajdonjogának rendezése immár hosszú évek óta húzódik. Az elmúlt 12 év valamennyi kormányának programjában szerepelt a telekkönyvezés állami támogatása, viszont a tavalyi volt az első olyan törvénytervezet, amely anyagilag is hozzájárult volna a művelethez.

„Az unitárius egyház 124 egyházközségéből mindössze 4-5 gyülekezetben sikerült eddig telekelni a mezőgazdasági területeket. Csak ott kerülhetett sor rá, ahol ki tudták fizetni a költségeit. A betáblázott, telekelt földek aránya Erdély-szerte nagyon alacsony” – nyilatkozta lapunknak Dácz Tibor közgazdász, az Unitárius Püspökség gazdasági tanácsosa. Ha a földek és erdők körül nincsenek jogviták, a telekkönyvezési folyamat két hónapot vesz igénybe, amíg a tulajdonos kézbe veheti a friss bejegyzést tartalmazó telekkönyvi kivonatát. E nélkül földet sem vásárolni, sem eladni nem lehet. Habár a legtöbb hazai és uniós agrárpályázathoz egyelőre elegendő a birtoklevél, a nagyobb biztonságot a mezőgazdasági területek telekkönyvezése jelenti. A telekelést az kérheti, akit a helyi földosztó bizottság – a megyei földosztó bizottság jóváhagyásával – tulajdonba helyezett, és birtoklevelet állított ki a tulajdonos nevére. A telekeléshez a földtulajdonosnak topográfust kell keresnie, aki a telket a helyszínen beazonosítja és felméri a birtoklevélen szereplő adatok alapján. Ezt követően állítják össze a szükséges dokumentációt a megyei kataszteri és ingatlan nyilvántartási hivatal számára.

A parcellák telekkönyvezési gyakorlata megyéről-megyére változik. Vannak megyék, ahol elegendő, ha a telekelésre kiszemelt földdarabot a helyszínen beazonosítják, máshol a hivatal kéri a környező parcellák, a teljes határrész felmérését. Ilyen esetben magasabb a telekelés költsége. Mivel az esetek nagy részében a határrész többi földterülete nincs telekkönyvezve, a telekelt parcella tulajdonlapjára a telekkönyvi hivatal azt írja be, hogy a parcellát csak ideiglenesen mérték fel, azaz a telekelés adatai a későbbiekben módosíthatók. A kataszteri hivatal gyakorlatilag ezzel védi magát a rendszertelen telekelések miatt kirobbanó esetleges jogvitákban – magyarázza a kolozsvári egyházi szakember. 

Csigatempó

Sebestyén Csaba RMGE-elnök szerint hatalmas hátrány, hogy a rendszerváltás óta eltelt 25 évben jórészt meghalt az az idősebb nemzedék, amelyik jól ismerte a kollektivizálás előtti birtokviszonyokat. A terepet ismerő idősebb gazdák hiányában a topográfusok gyakran csak tapogatóznak. Az eltelt negyedszázad a zavarosban halászók számára jelentett ideális állapotot. Sok földterület került olyan emberek tulajdonába, akiknek a településen vagy nem volt birtokuk, vagy elődeik már eladták. Az is gyakran előfordul, hogy az eredeti teleknagyságnál nagyobbat igényeltek és kaptak, ezért az utólagos felmérések mindenki számára sok bosszúsággal jártak. Az újra felmért határrészek földjeinek összegzése gyakorta azzal jár, hogy a hiányt „szétosztják” a földtulajdonosok között, azaz minden parcellából arányosan lecsípnek egy darabkát. Hasonló esetek vezetnek a véget nem érő bírósági perekhez.

A szervezett telekkönyvezésre a Világbanktól kapott 50 millió eurós hitel nyomán kezdett valami mozogni Romániában, ám a kiszemelt községekben többéves megfeszített iram ellenére sem sikerült eddig a végére érni. Sebestyén Csaba több Hargita megyei községet említ, ahol legalább három éve dolgoznak a határban topográfusok, annyira nehéz pontos és megbízható felmérést készíteni.

Káosz a rendszerben

„A 2002-ben megjelent 7-es számú kataszteri és ingatlan nyilvántartási törvény kimondja, hogy 2020. december 31-ig el kell végezni az összes ingatlan és mezőgazdasági terület telekkönyvezését. A jogszabály azonban egyelőre üres keret, mert az állam nem rendelt mellé pénzügyi forrásokat, helyi szinten nem szervezte meg a munkát. A legnagyobb baj mégis az, hogy a rosszul elkezdett munka csakis rosszul fejeződhet be” – jellemzi Sztranyiczki Szilárd a romániai Kataszteri és Ingatlannyilvántartási Hivatalok tevékenységének a fejetlenségét. A jogász és földmérő szakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa korábban húsz éven át volt a kolozsvári hivatal munkatársa, két alkalommal pedig igazgatója is, így belülről ismeri a rendszert.

A törvényben előírt átfogó, szisztematikus telekkönyvezést az elmúlt években megyénként mindössze néhány községben kezdték el, de a szakember az elvégzett munkát is felületesnek tartja. „Nem mérnek fel minden parcellát, a mi dombos-hegyes vidékeinken pedig sokat nem érünk azzal a munkamódszerrel, ami ma folyik Kolozs megyében: egy-egy határrész két végén, két szélén történik topográfiai mérés, belül viszont nem. Ezek a telekhatárok csak arra jók, hogy statisztikákat gyártsunk, amikor viszont a gazdák azzal szembesülnek, hogy semmi sem talál, botrány lesz belőle”. Sztranyiczki szerint a bajok akkor kezdődtek, amikor a telektulajdonosok kérésére mozaikszerűen kezdtek össze-vissza telekkönyvezni, márpedig ebben a szakmában így nem lehet dolgozni. A rendszer csak akkor működőképes, ha egy-egy határrészt részletesen felmérnek, apró parcellánként azonosítanak, és ezt követően történik meg a földdarabok tulajdoni bejegyzése. Mivel a legtöbb településen ez épp fordítva történik, az általános felmérés és telekkönyvezés végeérhetetlen jogvitákat, perek tízezreit zúdítja majd a bíróságokra, mert a földtulajdonosok nem fognak abba belemenni, hogy birtoklevéllel visszakapott vagy már telekelt földjeiket újra megkurtítsák. Márpedig ez sok esetben elkerülhetetlen lesz: az előzőleg felületesen vagy részrehajlóan elvégzett földtani mérések és tulajdonba helyezések után csak úgy kaphatnánk tiszta és átlátható kataszteri nyilvántartást, ha az egész munkát elölről kezdik el – állítja a szakember.

Mivel az állam továbbra sem támogatja az egységes kataszteri nyilvántartás elkészítését, a földtulajdonosok csak saját kérésre, önköltségi áron tudják ezt elvégeztetni. Ha a településen később mégis elkezdik az általános kataszteri nyilvántartás megteremtését, a telekkönyvezett földdel rendelkező tulajdonosnak tudnia kell: az összterület felmérése, az adott határrészre vonatkozó birtoklevelek földterületeinek újraelosztása után a pluszokat és mínuszokat a területnagyság függvényében kell majd elosztani a tulajdonosok között.

Kétféle nyilvántartás

A 2002-ben megjelent jogszabály előírásai mellett hatályban maradt az 1938-ban elfogadott 115-ös számú törvényerejű rendelet is. A 12 éve életbe lépett új törvény szerint – miután az ország összes telkének tulajdonjogát nyilvántartásba veszik – 2020-tól egy harmadik rendszer lépne életbe Romániában. „Ma már sok olyan telek van az országban, amely két telekkönyvi rendszerben is szerepel: a második világháború előtt bevezetett régiben, és a rendszerváltás után született újban, a birtoklevelek telekkönyvezése nyomán. Még a szakemberek számára is káosz, ami a mai romániai telekkönyvezésekben uralkodik.

„Tapasztalatból mondom: nem  látok esélyt arra, hogy ez a rendszer 2020-ig felállítható legyen” – fogalmaz Sztranyiczki Szilárd. A 2004-ben összevont kataszteri hivatalok és telekkönyvi irodák utódai, a kataszteri és ingatlannyilvántartási hivatalok minisztériumi szinten átgondolt, kidolgozott stratégia hiányában képtelenek érdemben előre lépni. Stratégia márpedig nincs: ékesen bizonyítja a képviselőház által leszavazott törvénytervezet a telekkönyvezés állami támogatásáról.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 31., kedd

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára

Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.

Esővel indul, napsütéssel folytatódik: 20 fok körüli meleg várható húsvét másodnapjára
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
2026. március 28., szombat

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek

Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.

Rácz Magda alkotásai, amelyek belülről születnek
2026. március 26., csütörtök

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság

A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.

Brüsszeli hóbort zöldje felé űz a rideg energiavalóság
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra
2026. március 23., hétfő

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről

Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.

Időbe zárt történetek – Tóth László újságíró új könyvéről
2026. március 21., szombat

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka

Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.

Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Hirdetés
2026. március 19., csütörtök

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről

Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.

„Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait”. Marosvásárhelyi kiállítás a szabadságharc női hőseiről
2026. március 17., kedd

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek

Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.

Tavaszi szeszély: lehűlés és szeles napok jönnek
2026. március 17., kedd

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak

Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.

Băsescu szerint Irán tényleg megtámadhatja Romániát, a szakértők visszafogottabbak
Hirdetés
Hirdetés