
Nyeste Sándor krasznai fóliaháza. Három éve vesz részt a román kormány által támogatott paradicsomprogramban
Fotó: Makkay József
A szebb időket megélt szilágysági zöldségtermesztés hanyatlásának több oka van. A nagy üzetláncok nem a környékről vásárolják fel terményeiket, a gazdák pedig egyre kevebb zöldséget tudnak eladni a viszonteladók által uralt piacokon. Krasznai zöldségtermesztő gazdáknál jártunk.
2020. szeptember 26., 11:122020. szeptember 26., 11:12
2020. szeptember 26., 11:162020. szeptember 26., 11:16
Hozzávetőleg 2010-ig a szilágysági Zilahon egymást érték az apró élelmiszerüzletek, pezsgett a zöldségpiac, a környező magyar falvak gazdái jól megéltek a szabadföldi és a fólia alatti zöldségtermesztésből. A zilahi mellett a szilágysomlyói piacra is ez volt jellemző. A nagy változást a multinacionális üzletláncok megjelenése hozta, ami sorra megszüntette az apró boltokat, és töredékére csökkentette a termelői piacok forgalmát.
az észak-erdélyi megyék közül a legtöbbet talán a Szilágyságban.
Szilágy megye egyik legnagyobb magyar faluja, Kraszna is megsínylette a mezőgazdasági termelés szabadesését. Miközben vendéglátóimmal, Nyeste Sándor és Pap Miklós zöldségtermesztő gazdákkal vesszük számba a jobb időket megélt helyi gazdálkodást, kiderül, hogy az 1600 házszámot és mintegy 3800 lelket számláló magyar közösségből jó esetben 10 család él meg főállásban zöldségtermesztésből. Töredéke annak, akik a rendszerváltás utáni években visszakapták földjeiket és teljes erőbedobással hozzáláttak a gazdálkodáshoz.
Nyeste Sándor a fólia alatti „paprikaházban”
Fotó: Makkay József
„Nyílván önellátásként vagy keresetkiegészítő foglalkozásként sokkal többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel, de a többség valamilyen munkahely mellett művel pár ár földet, azaz nem ebből él meg. Ma már nem is tudna, mert nagyon nehéz piacolásból talpon maradni” – magyarázza Pap Miklós, aki 21 éve kertészkedik feleségével főállásban. A férfi otthon, Krasznán végzi a napi mezőgazdasági munkát, az asszony pedig reggeltől estig a zilahi piacon árul. A gazda szerint
A zöldségpiac forgalmának visszaesése mellett nagy gondot okoz az is, hogy évről évre több a viszonteladó. Míg tíz-húsz évvel ezelőtt őstermelők kínálták a kiváló krasznai, perecseni vagy más szilágysági falvak zöldségeit, mára a vásárló nem tudja, ki mit árul. A zilahi tömbházakban lakó és földet egyáltalán nem művelő zöldségkereskedők feketén szerzik be az őstermelői bizonyítványt, mert a polgármesteri hivatalok nem veszik komolyan az igazolások kiállításának feltételeit, így a kereskedő olyan árukat kínál szilágysági zöldségként, ami lehet, hogy éppen Törökországból származik. „A piacolás feltételeinek szigorításával az állam sokkal többet segíthetne a földművességből megélő gazdáknak, mint ha támogatást adna. A viszonteladók által kisajátított piacokon az igazi gazdák nem tudnak annyi árut eladni, amiből fenntartsák gazdaságukat” – véli Pap Miklós.
Pap Miklósnak egyaránt fontos a szabadföldi és a fólai alatti zöldségtermesztés is
Fotó: Makkay József
Nyeste Sándor valamikor mezőgépészként dolgozott, majd a gépállomás felszámolásával kötelezte el magát a kertészkedés mellett. Azon kevesek közé tartozik a faluban, akik rendszeresen és sikeresen pályáznak, így családja számára jobban megéri a gazdálkodás. Három éven át évi hatezer eurónyi támogatást kapott fólia alatti paradicsomtermesztésre, újabban pedig a kisgazdaságok számára meghirdetett uniós pályázatot nyert el 15 ezer euró értékben. 25 ár fóliából és egy hektár szántóföldi növénytermesztésből él. Feleségével kora tavasztól decemberig több rend termést betakarítanak a fóliasátrakból. „Bár sok munka van vele,
ezzel foglalkozni” – magyarázza a gazda, miközben végigjárjuk fólisátrait. Augusztus végén jártam Krasznán, a fólia alatt tikkasztó meleg volt, de a paradicsomindák és a paprikabokrok ontották a termést. A csepegtetős öntözéssel ellátott sátrakban ha a növény állandóan vizet kap, a nagy meleg sem árt. Sőt, a paprika ezt a fajta társítást kimondottan szereti, magyarázza vendéglátóm.
Az eddig jól termő uborka azonban mindenhol szárad, mert olyan kórokozó támadta meg, ami ellen nehéz védekezni a két-három naponta történő szedés időszakában. A piacra kerülő zöldséget a szedés előtti időszakban soha nem vegyszerezik, pedig az uniós országok közül talán egyedül Romániában nem ellenőrzi senki a gazdák terményét. A krasznai termelők szerint éppen ez a baj, mert a viszonteladók nem lelkiismeretesek, így nagyon sok ellenőrizetlen és az egészségre káros zöldség és gyümölcs kerül forgalomba, aminek eredetét gyakorlatilag lehetetlen kideríteni.
Kaporföld. Aki piacolásból él, zöldséget és fűszernövény egyaránt megtermel
Fotó: Makkay József
Nyeste Sándor és Pap Miklós úgy látják, hogy a területalapú és egyéb mezőgazdasági támogatások sem tudják orvosolni a kisgazdák növekvő értékesítési gondjait. Krasznán a polgármesteri hivatal keretében kezdeményezés született egy helyi szövetkezet létrehozásáról, de a megkeresett gazdák végül nem egyeztek bele. Pap szerint nem a kistermelők érdekeit szolgálta, hogy az uniós támogatással születő szövetkezet eladókat, sófőrt és egyéb személyzetet alkalmazzon.
A krasznai gazdák féltek olyan kezdeményezéshez társulni, aminek jövőbeni kimenetelét nem tudták felmérni. Egyelőre marad tehát a családonkénti piacolás, és néhány kisebb üzlet, amelyik hajlandó direktben vásárolni a kistermelőktől friss zöldséget. Pap viszont az igazi gondot abban látja, hogy a fiatalok egyáltalán nem vállalják a mezőgazdasági munkát. Mindkét család gyerekei elköltöztek otthonról, aki pedig egyetemista, szünidőben tud csak besegíteni. Vendéglátóim szerint a középkorú vagy idősebb termelők csak magukra számíthatnak, így annyit vállalnak, amennyit a férj és feleség kettesben el tud végezni.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!