
A nagyváradi kistermelői vásár a város egyik színfoltja
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Az Érmellék ízei és termékei nevű vásárával az Érmelléki Gazdák Egyesülete az elmúlt esztendőkben több tucat gazdát és kézműves termelőt juttatott piachoz. Az idei koronavírus-járvány harmadára csökkentette ugyan a vásárok számát, a kezdeményezés azonban biztos piacot ígér a szaporodó élelmiszer-feldolgozó kisüzemek számára.
2020. november 08., 09:052020. november 08., 09:05
2020. november 08., 09:322020. november 08., 09:32
A Kolozsváron és Nagyváradon elindult magyar kistermelői piacok fontos állomást jelentenek a gazdaönszerveződésben. Mind Kolozs, mind Bihar megyében olyan gazdaszervezetek hozták tető alá a 2019-re már jól bejáratott termékvásárokat, amelyek hatékony szervezeti hálót kínálnak az őstermelők és helyi feldolgozók számára. A határ menti megye legnagyobb magyarok lakta régiójában, az Érmelléken ezt a munkát az Érmelléki Gazdák Egyesülete vállalta fel. A szakmai civil szervezet alkalmazásában tevékenykedő falugazdász, Laskovics István agrármérnök 2014 júliusától dolgozik az érmihályfalvi egyesületben. Amikor 2016-ban a magyar agrártárca próbajelleggel elindította az erdélyi falugazdász-hálózatot, az elsők között volt, aki a Magyarországon bejáratott szaktanácsadási rendszer részesévé vált.
Laskovics István falugazdász sok gazdát segített értékesítési lehetőségekhez
Fotó: Makkay József
Ha nem robban be a vírus, 2020-ban kilenc gazdavására lett volna az egyesületnek Nagyváradon. „Amióta 2015-ben első alkalommal megszerveztük az Érmellék ízei és termékei nevű vásárunkat, a résztvevő gazdák száma megtöbbszöröződött.
Az októberre tervezett, idei utolsó vásárra is megszereztük a hatósági engedélyeket, de a nyitás előtt egy nappal a vírusban megbetegedettek magas száma miatt a szakhatóság felszólított, ne tartsuk meg a vásárt, így a kézműves és a mezőgazdasági termékeket kínáló termelőket haza kellett küldjük” – foglalja össze az idei vásárszezon lecsengését az érmihályfalvi szakember.
Az elmúlt két esztendőben a nagyváradi vásár nem csak a helyi vásárlók körében szerzett jó hírnevet, hanem Erdély más vidékein is. Ezzel magyarázható, hogy Székelyföldről, de a környező megyékből is vannak érdeklődők, akik részt vennének a magyar piacon. A termékeiket kínáló eladók fele-fele arányban kézművesek, illetve mezőgazdasági termelők és háztáji, kisüzemi élelmiszer-feldolgozók. Az egyesület – illetve képviseletében a falugazdász – ezeket a gazdákat látja el folyamatosan információkkal, pályázati lehetőségekkel, és abban is segít, hogy az élelmiszer-feldolgozáshoz szükséges különböző engedélyeket megkaphassák.
A határmenti Borsról érkezett zöldségtermesztő
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Laskovics István szerint Bihar megyében szerencsés helyzetben vannak a gazdák, akik élelmiszeripari tevékenységet szeretnének folytatni háztáji vagy kisüzemi keretek között. A megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal szakemberei arra kérik a vállalkozó szellemű termelőket, hogy a beruházás elkezdése előtt elképzelésükkel keressék meg a szakhatóság munkatársait, akik részletesen tájékoztatják a további lépésekről. A kezdeti információ azért nagyon fontos, hogy ne utólag derüljön ki, mit tett rosszul a gazda. „Tapasztalataim szerint a megyei szakhatóság sokat segít a feldolgozásban érdekelt kistermelőknek.
az új generáció tagjai már otthonosan mozognak a számítógépek világában, könnyebben jutnak információhoz, keresik a pályázati lehetőségeket, azaz ígéretes kisvállalkozásokat tudnak tető alá hozni” – vélekedik a falugazdász.
Az új trend kialakulása sokat váratott magára. Románia 2007-es európai uniós csatlakozása utáni években a hagyományos tejfeldolgozás például lépésről lépésre felszámolódott.
Levendulatermékeket kínáló fiatal pár. Fiatalok körében egyre több az érdeklődő
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A helyükbe lépő fiatalok már az uniós elvárásoknak megfelelő kisüzemekben fektetnek be, az ő esetükben viszont az értékesítés a gyengébb láncszem. A térségi falugazdászok ebben is tudnak segíteni, ha a kisvállalkozók igénylik. Jó példa erre az érmihályfalvi falugazdász tevékenysége, aki az elmúlt öt évben sok gazdát segített piacra. Vendéglátóm szerint amennyiben a koronavírus-járvány alábbhagy, az érmelléki gazdaegyesület azonnal újraéleszti vásárait. A megyeszékhely mellett olyan kisvárosokra is kiterjesztenék tevékenységüket, mint Élesd, Belényes vagy Margitta, ahol nagyobb esély van kistermelői piacokat felfuttatni, mint Érmihályfalván vagy Székelyhídon. A két érmelléki városkában hetente kétszer működik hagyományos zöldség- és gyümölcsvásár.
Aki kistermelőként mezőgazdaságból szeretne megélni, az hosszabb távon akkor lehet sikeresebb, ha terményeit hozzáadott értékkel, azaz feldolgozva értékesíti, érvel a mezőgazdász. Ez nyilván nem egyszerű feladat, hiszen a kedvező hivatali elbírálás mellett beruházásra és szaktudásra van szüksége. Laskovics szerint azonban az idő ezeknek a gazdáknak dolgozik, hiszen folyamatosan nő a vásárlói érdeklődés a helyi termékek iránt.
Több vállalkozó rájött, hogy biztos piaca van, ha a kisebb családi vállalkozások, helyi élelmiszer-feldolgozók termékeit forgalmazza, ami jelentős löketet ad a kézműves termékek forgalmának. A vásárok, illetve a kistermelők termékeit forgalmazó üzletek eleve olyan vásárlói közönséget céloznak meg, akik már régóta keresik a multinacionális üzletláncok nagyipari termékeinek alternatíváját. Laskovics István szerint ezt a kedvező trendet minél több gazdának érdemes kihasználni.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!