
Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása alapján a tömény alkohol fogyasztása terén világviszonylatban Románia az 5. helyen áll Fehéroroszország, Moldovai Köztársaság, Lettország és Oroszország után. Szakemberek szerint a lesújtó helyzeten a sör- és a borfogyasztás növelésével, a tömény italok csökkentésével lehetne változtatni. Összeállításunkból kiderül: a trend már jó pár éve elkezdődött.
2014. május 30., 16:582014. május 30., 16:58
2014. május 30., 22:382014. május 30., 22:38
Legszebb öröm a söröm – a mondás nemcsak magyar sörmárkák reklámkampányának részeként vált híressé: egyféle tudatos fogyasztói viselkedésként is elterjedt az emberek körében. Nyári melegben nincs kellemesebb hűsölés, mint egy lehűtött sör – országra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Az egy főre eső évi 75 literes átlagos sörfogyasztásával Románia az európai derékhadban foglal helyet, jóval megelőznek bennünket a csehek (159 liter) és a németek (109), de messze elmaradnak tőlünk az olaszok „csekélyke” 28 literükkel. A megközelítőleg azonos sörfogyasztási trendeket mutató romániai és magyarországi mérések közös vonása, hogy a jövedéki adó tavalyi megemelésével mindkét országban tíz százalékkal csökkent a sörfogyasztás. A Romániai Sörgyártók Egyesülete rámutat, a megemelt adóval a söriparból származó adóbevételek 155 millió lejjel csökkentek.
Multik kezében a söripar
Orvosi szakvélemények szerint az európai polgárok egyharmadát kitevő antialkoholista tábor további növekedése lenne az ideális, és akörül is egyetértés van, hogy a különböző szeszes italok egészségre gyakorolt hatása igen eltérő. Legkevésbé veszélyes a mértékletességgel fogyasztott jó minőségű sör és bor, míg a legtöbb rizikófaktort a tömény italok rendszeres fogyasztása hordozza.
A közelmúltban a Marosvásárhely közeli Nyárádtőn működő Heineken sörgyárban tartott, gyárlátogatással egybekötött sajtótájékoztató a hazai sörfogyasztási trendekben próbálta eligazítani a sajtó képviselőit, annak apropóján, hogy tíz éve alakult meg a romániai sörpiac 80 százalékát lefedő Romániai Sörgyártók Egyesülete. A romániai sörfogyasztás 97 százaléka hazai termelésből származik, valójában azonban a legtöbb sörgyár multinacionális cégbirodalmak részeként működik. Az egyesület szerint a négy legnagyobb gyártó, a Bergenbier, a Heineken, a United Romanian Brewerries Bereprod és az Ursus Breweries jobbára romániai nyersanyagból és romániai munkaerővel termel. A román sörgyártók által az államkasszába tavaly befizetett 727 millió euró értékű adó és illeték egy pénzügyileg teljesen tiszta élelmiszeripari ágazat hozadéka, ahol nullának tekinthető az adócsalás mértéke. A szakemberek ezért érthetetlennek tartják a román kormánynak a sörökre kivetett újabb és újabb luxusadóit. Az alkoholtermékek jövedéki adójának 60 százaléka Romániában eddig is a sörből származott, a fogyasztás visszaesésével azonban ezt a kieső részt más ágazatból nem tudják pótolni.
A nyugati és immár a közép-európai trendektől is eltérően Romániában ma még gyerekcipőben jár a kis cégek, a „házi” sörfőzdék keretében próbálkozó alternatív sörgyártás. A mintegy 1,3 milliárd eurós beruházással működtetett multicégek romániai sörgyáraival szemben nehéz talpon maradni. A szűretlen sört kínáló néhány erdélyi és bukaresti sörfőzde kocsmáiban lehet ugyan helyi márkát fogyasztani, ez azonban még mindig messze áll a magyarországi sörfőzdék helyi választékától, vagy az Európában gyártott mintegy negyvenezer fajta sörtől, amelyek zöme házi sörfőzdék jellegzetességeként vált egy-egy szűkebb fogyasztói réteg kedvencévé.
Bár egy év alatt a sörfogyasztás mintegy 10 százalékkal esett vissza, romániai viszonylatban az alkoholtartalmú italok között még mindig a sör vezet: a férfiak 60 százaléka részesíti előnyben e nedűt, főleg nyáron. Szabó István, a nyárádtői sörgyár igazgatója szerint a sör azért egészséges ital, mert gyártásához többszörösen ellenőrzött, természetes alapanyagokat használnak. A nagy sörgyárakban teljesen automatizált rendszerben zajlik a gyártás, ahol minden munkafolyamatot aprólékosan ellenőriznek. A szakember szerint ugyanakkor a sör mértékletes fogyasztása bizonyítottan jótékony hatással van az emberi szervezetre.
Sörre bor, mindenkor
A sörfogyasztástól eltérően a borfogyasztás már nem ennyire látványos. Az ország szőlős területeinek nagysága tekintetében Románia a negyedik helyet foglalja el Európában Spanyolország, Franciaország és Olaszország után, az előállított bor mennyisége alapján az uniós tagoszágok közt a hatodik helyen található. Az EUROSTAT adatai szerint a mintegy 175 ezer hektár szőlőültetvény termésének feldolgozása nyomán az országban évente hozzávetőleg 5 millió hektoliter bort termelnek. Ehhez képest a személyenkénti 10 literes évi borfogyasztás viszonylag szerény érték, ami azt is jelzi, hogy a nagy borászati vállalatok jelentős mennyiségű bort exportálnak. Az erdélyi és a moldvai borokat előállító és forgalmazó kisebb-nagyobb cégek az elmúlt években nemcsak a hazai piacot lepték el jó minőségű kínálattal, hanem kijutottak a nemzetközi piacokra is. Ezt segítik elő a nemzetközi borversenyekről hazahozott díjak. Ezek közül az egyik legjelentősebb a bánsági rékási pincészet kitüntetése: 2010-es Solo Quinta cuvée bora a 40 ország részvételével rendezett rangos franciaországi borversenyen, a Vinalies Internationales-en a legjobb száraz fehérbornak járó fődíjat nyerte 2011-ben.
Keresett kézműves nedűk
A nagyüzemi, professzionális borászattal párhuzamosan az elmúlt másfél-két évtizedben nagyot fejlődött a kistermelői borászat is. Ezt bizonyítják az évi rendszerességgel szervezett erdélyi borversenyek, ahol egyre markánsabban jelennek meg a történelmi borvidékek új borászarcai és borai. Mint ahogy legutóbb a szervezők és résztvevők egyaránt megtapasztalhatták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Erdélyi Szőlőhegyek nevű borversenyének nagykárolyi helyszínén. A Károlyi-kastélyban 172 bort vonultattak fel, ebből 5 rosé , 31 vörös, a többi fehérbor – valamennyi kistermelői felhozatalban.
Ifjabb Csávossy György, a borkóstoló zsűri tagja változónak tartja a borversenyek színvonalát. Az idei RMGE-borverseny nem azért nem biztosított kiemelkedő nívót, mert Erdélyben nem lennének kiváló borokat készítő gazdák, a jelenség inkább a gazdák érdektelenségével magyarázható. „A helyi borversenyeken akarnak jól szerepelni, az itt elért eredményeket magasabb marketing értékűnek tartják. Akik a helyi borversenyeken eredményesek voltak, erre a versenyre nem neveztek be. Talán a szervezés is segíthetne ebben az irányban. Balla Géza, a verseny technikai szervezője be is jelentette: az elkövetkezőkben csak olyan borokat lehet benevezni, amelyek korábban minimum ezüstérmet kaptak egy helyi borversenyen” – sorolta a versennyel kapcsolatos tapasztalatait a jeles borász. A kiosztott nyolc arany a 170 felsorakoztatott bor csúcsa volt. Csávossy szerint az elmúlt 15 évet tekintve tagadhatatlan a fejlődés: ami leginkább ott követhető nyomon, ahol komoly hagyományai vannak a helyi versenyeknek. Bihardiószegen idén 13. alkalommal rendeztek borversenyt, Nagykárolyban 19. alkalommal.
A borversenyekre benevezett gazdák úgynevezett kézműves borai iránt évről évre nagyobb a kereslet. Fontos szerep jut az értékesítésben a borturizmusnak, előnyösebb a bort itthon eladni a turistáknak, ez a vidékfejlesztésnek is lendítőkereke lehet. A borturizmus lényeges része a borút, amely egy adott térségben létrehozott, alapszabállyal rendelkező egyesület, szervezett egységben működő egyedi kínálatú turisztikai termék. Erdély számos részén találni sikeres vendégfogadó pincéket (Kelementelke, Ópálos, Nagyenyed, Krasznabéltek és mások), magyarázza a szakember. Az erdélyi borászat Kárpát-medencei körforgását segíti elő a Magyar Borakadémia évente megrendezett Kárpát-medencei Borversenye is, ahol rendszeresen sok erdélyi termelő bora kap elismerést.
Minisztériumi vita a borvidékekről
A szakember szerint az erdélyi borászat felívelő trendet követ. A történelmi borvidékek kínálatának nemcsak idehaza, hanem külföldön is neve van már, ezért fontos, hogy az új borvidék-besorolásból lehetőleg ne essenek ki a hagyománnyal rendelkező települések. Ma komoly viták zajlanak ekörül, hiszen nagy szőlőtermesztési múlttal és kiváló talaji és éghajlati adottságokkal rendelkező települések is lekerültek a szakminisztérium által összeállított új borászati térképről. Egy ilyen döntés nyomán az illető település gazdái többé nem igényelhetik a szőlészetrejáró külön támogatásokat. „Aküzdelem a szakmai és pénzügyi szférából az adminisztratívszektorba is átterjed: lépni kell, kérvényezni kell, írni kell a felelős szerveknek, hiszen minden elveszett település az erdélyi, és ezen belül az erdélyi magyar borászat nagy vesztesége lehet” – fogalmazott ifjabb Csávossy György.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!