Hirdetés

Jó sör, jó bor, erdélyiség

Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása alapján a tömény alkohol fogyasztása terén világviszonylatban Románia az 5. helyen áll Fehéroroszország, Moldovai Köztársaság, Lettország és Oroszország után. Szakemberek szerint a lesújtó helyzeten a sör- és a borfogyasztás növelésével, a tömény italok csökkentésével lehetne változtatni. Összeállításunkból kiderül: a trend már jó pár éve elkezdődött.

Makkay József

2014. május 30., 16:582014. május 30., 16:58

2014. május 30., 22:382014. május 30., 22:38

Legszebb öröm a söröm – a mondás nemcsak magyar sörmárkák reklámkampányának részeként vált híressé: egyféle tudatos fogyasztói viselkedésként is elterjedt az emberek körében. Nyári melegben nincs kellemesebb hűsölés, mint egy lehűtött sör – országra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Az egy főre eső évi 75 literes átlagos sörfogyasztásával Románia az európai derékhadban foglal helyet, jóval megelőznek bennünket a csehek (159 liter) és a németek (109), de messze elmaradnak tőlünk az olaszok „csekélyke” 28 literükkel. A megközelítőleg azonos sörfogyasztási trendeket mutató romániai és magyarországi mérések közös vonása, hogy a jövedéki adó tavalyi megemelésével mindkét országban tíz százalékkal  csökkent a sörfogyasztás. A Romániai Sörgyártók Egyesülete rámutat, a megemelt adóval a söriparból származó adóbevételek 155 millió lejjel csökkentek.

Multik kezében a söripar
Orvosi szakvélemények szerint az európai polgárok egyharmadát kitevő antialkoholista tábor további növekedése lenne az ideális, és akörül is egyetértés van, hogy a különböző szeszes italok egészségre gyakorolt hatása igen eltérő. Legkevésbé veszélyes a mértékletességgel fogyasztott jó minőségű sör és bor, míg a legtöbb rizikófaktort a tömény italok rendszeres fogyasztása hordozza.
A közelmúltban a Marosvásárhely közeli Nyárádtőn működő Heineken sörgyárban tartott, gyárlátogatással egybekötött sajtótájékoztató a hazai sörfogyasztási trendekben próbálta eligazítani a sajtó képviselőit, annak apropóján, hogy tíz éve alakult meg a romániai sörpiac 80 százalékát lefedő Romániai Sörgyártók Egyesülete. A romániai sörfogyasztás 97 százaléka hazai termelésből származik, valójában azonban a legtöbb sörgyár multinacionális cégbirodalmak részeként működik. Az egyesület szerint a négy legnagyobb gyártó, a Bergenbier, a Heineken, a United Romanian Brewerries Bereprod és az Ursus Breweries jobbára romániai nyersanyagból és romániai munkaerővel termel. A román sörgyártók által az államkasszába tavaly befizetett 727 millió euró értékű adó és illeték egy pénzügyileg teljesen tiszta élelmiszeripari ágazat hozadéka, ahol nullának tekinthető az adócsalás mértéke. A szakemberek ezért érthetetlennek tartják a román kormánynak a sörökre kivetett újabb és újabb luxusadóit. Az alkoholtermékek jövedéki adójának 60 százaléka Romániában eddig is a sörből származott, a fogyasztás visszaesésével azonban ezt a kieső részt más ágazatból nem tudják pótolni.  

A nyugati és immár a közép-európai trendektől is eltérően Romániában ma még gyerekcipőben jár a kis cégek, a „házi” sörfőzdék keretében próbálkozó alternatív sörgyártás. A mintegy 1,3 milliárd eurós beruházással működtetett multicégek romániai sörgyáraival szemben nehéz talpon maradni. A szűretlen sört kínáló néhány erdélyi és bukaresti sörfőzde kocsmáiban lehet ugyan helyi márkát fogyasztani, ez azonban még mindig messze áll a magyarországi sörfőzdék helyi választékától, vagy az Európában gyártott mintegy negyvenezer fajta sörtől, amelyek zöme házi sörfőzdék jellegzetességeként vált egy-egy szűkebb fogyasztói réteg kedvencévé.

Bár egy év alatt a sörfogyasztás mintegy 10 százalékkal esett vissza, romániai viszonylatban az alkoholtartalmú italok között még mindig a sör vezet: a férfiak 60 százaléka részesíti előnyben e nedűt, főleg nyáron. Szabó István, a nyárádtői sörgyár igazgatója szerint a sör azért egészséges ital, mert gyártásához többszörösen ellenőrzött, természetes alapanyagokat használnak. A nagy sörgyárakban teljesen automatizált rendszerben zajlik a gyártás, ahol minden munkafolyamatot aprólékosan ellenőriznek. A szakember szerint ugyanakkor a sör mértékletes fogyasztása bizonyítottan jótékony hatással van az emberi szervezetre.

Sörre bor, mindenkor


A sörfogyasztástól eltérően a borfogyasztás már nem ennyire látványos. Az ország szőlős területeinek nagysága tekintetében Románia a negyedik helyet foglalja el Európában Spanyolország, Franciaország és Olaszország után, az előállított bor mennyisége alapján az uniós tagoszágok közt a hatodik helyen található. Az EUROSTAT adatai szerint a mintegy 175 ezer hektár szőlőültetvény termésének feldolgozása nyomán az országban évente hozzávetőleg 5 millió hektoliter bort termelnek. Ehhez képest a személyenkénti 10 literes évi borfogyasztás viszonylag szerény érték, ami azt is jelzi, hogy a nagy borászati vállalatok jelentős mennyiségű bort exportálnak. Az erdélyi és a moldvai borokat előállító és forgalmazó kisebb-nagyobb cégek az elmúlt években nemcsak a hazai piacot lepték el jó minőségű kínálattal, hanem kijutottak a nemzetközi piacokra is. Ezt segítik elő a nemzetközi borversenyekről hazahozott díjak. Ezek közül az egyik legjelentősebb a bánsági rékási pincészet kitüntetése: 2010-es Solo Quinta cuvée bora a 40 ország részvételével rendezett rangos franciaországi borversenyen, a Vinalies Internationales-en a legjobb száraz fehérbornak járó fődíjat nyerte 2011-ben.

Keresett kézműves nedűk

A nagyüzemi, professzionális borászattal párhuzamosan az elmúlt másfél-két évtizedben nagyot fejlődött a kistermelői borászat is. Ezt bizonyítják az évi rendszerességgel szervezett erdélyi borversenyek, ahol egyre markánsabban jelennek meg a történelmi borvidékek új borászarcai és borai. Mint ahogy legutóbb a szervezők és résztvevők egyaránt megtapasztalhatták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Erdélyi Szőlőhegyek nevű borversenyének nagykárolyi helyszínén. A Károlyi-kastélyban 172 bort vonultattak fel, ebből 5 rosé , 31 vörös, a többi fehérbor – valamennyi kistermelői felhozatalban.

Ifjabb Csávossy György, a borkóstoló zsűri tagja változónak tartja a borversenyek színvonalát. Az idei RMGE-borverseny nem azért nem biztosított kiemelkedő nívót, mert Erdélyben nem lennének kiváló borokat készítő gazdák,  a jelenség inkább a gazdák érdektelenségével magyarázható. „A helyi borversenyeken akarnak jól szerepelni, az itt elért eredményeket magasabb marketing értékűnek tartják. Akik a helyi borversenyeken eredményesek voltak, erre a versenyre nem neveztek be. Talán a szervezés is segíthetne ebben az irányban. Balla Géza, a verseny technikai szervezője be is jelentette: az elkövetkezőkben csak olyan borokat lehet benevezni, amelyek korábban minimum ezüstérmet kaptak egy helyi borversenyen” – sorolta a versennyel kapcsolatos tapasztalatait a jeles borász. A kiosztott nyolc arany a 170 felsorakoztatott bor csúcsa volt. Csávossy szerint az elmúlt 15 évet tekintve tagadhatatlan a fejlődés: ami leginkább ott követhető nyomon, ahol komoly hagyományai vannak a helyi versenyeknek. Bihardiószegen idén 13. alkalommal rendeztek borversenyt, Nagykárolyban 19. alkalommal.
A borversenyekre benevezett gazdák úgynevezett kézműves borai iránt évről évre nagyobb a kereslet. Fontos szerep jut az értékesítésben a borturizmusnak, előnyösebb a bort itthon eladni a turistáknak, ez a vidékfejlesztésnek is lendítőkereke lehet. A borturizmus lényeges része a borút, amely egy adott térségben létrehozott, alapszabállyal rendelkező egyesület, szervezett egységben működő egyedi kínálatú turisztikai termék. Erdély számos részén találni sikeres vendégfogadó pincéket (Kelementelke, Ópálos, Nagyenyed, Krasznabéltek és mások), magyarázza a szakember. Az erdélyi borászat Kárpát-medencei körforgását segíti elő a Magyar Borakadémia évente megrendezett Kárpát-medencei Borversenye is, ahol rendszeresen sok erdélyi termelő bora kap elismerést.

Minisztériumi vita a borvidékekről
A szakember szerint az erdélyi borászat felívelő trendet követ. A történelmi borvidékek kínálatának nemcsak idehaza, hanem külföldön is neve van már, ezért fontos, hogy az új borvidék-besorolásból lehetőleg ne essenek ki a hagyománnyal rendelkező települések.  Ma komoly viták zajlanak ekörül, hiszen nagy szőlőtermesztési múlttal és kiváló talaji és éghajlati adottságokkal rendelkező települések is lekerültek a szakminisztérium által összeállított új borászati térképről. Egy ilyen döntés nyomán az illető település gazdái többé nem igényelhetik a szőlészetrejáró külön támogatásokat. „Aküzdelem a szakmai és pénzügyi szférából az adminisztratívszektorba is átterjed: lépni kell,  kérvényezni kell, írni kell a felelős szerveknek, hiszen minden elveszett település az erdélyi, és ezen belül az erdélyi magyar borászat nagy vesztesége lehet” – fogalmazott ifjabb Csávossy György.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés