
2013. augusztus 23., 07:152013. augusztus 23., 07:15
Az utóbbi időben minden átalakult a kommunizmus éveiben a helyi fejlesztési lehetőségeket messze meghaladó ipari centrumként működő Tordán. A nagy állami vállalatokat rendre otthagyták a magánszférában kiugrási lehetőséget látó vállalkozó szellemű emberek, többségük saját céget alapított. A legtöbb ilyen döntés megfelelő ellenszernek bizonyult a tordai ipar gyors leépülésére.
A ma már elismert magáncégek egyike Szedilek Csaba nyomdaipari vállalkozása, a Hiperborea, amely fennállásának 20. évfordulóját ünnepli. Az 1990-ben pékséggel induló magyar vállalkozó annak ellenére váltott 1993-ban nyomdaiparra, hogy házikenyere a környék első hasonló kezdeményezése volt. Műszaki értelmiségiként azonban a nyomdaipart közelebb érezte gépészmérnöki képesítéséhez, mint a kenyérdagasztást. „Barátok, ismerősök szereztek valahonnan külföldről egy használt ofszetnyomdagépet, és mivel senki nem értett hozzá, engem kerestek meg, hogy indítsam el. Tanulmányoztam, utánaolvastam, és elindítottam a gépet. Így lettem nyomdász, és ragadtam meg a nyomdaiparnál” – idézi fel a kezdeteket Szedilek Csaba, aki további négy üzlettársával alakította meg az új céget, amelynek ő lett a vezetője. Az előzményekhez tartozik, hogy a rendszerváltás után beindította az Aranyosszék című hetilapot, amely közösen jelent meg az Enyedi Hírlappal is. Bár a tordai és a Tordáról elszármazott magyar tanárokkal, mérnökökkel elkezdett nonprofit vállalkozás nem bizonyult hosszú életűnek, a terjesztés nehézségei miatt fel kellett adni a lapkiadást, a nyomtatáshoz hű maradt.
Naplógyár
Torda kisváros, így vállalkozáseltartó képessége is korlátozott. Kolozsvár közelsége is sok mindenben meghatározza a boldogulási lehetőségeket: mivel helyben és a megyében nem volt elegendő megrendelés, „globális” piacban kezdtek gondolkodni. Erre a tanügy bizonyult jó kitörési lehetőségnek: felismerték, hogy a nagyobb nyomdáknak nem nagy üzlet iskolák számára alacsony áron nyomtatni. Néhány év alatt mintegy tíz megye iskoláit sikerült „meghódítaniuk”: naplókat, ellenőrzőket, egyéb hivatalos iratokat nyomtatnak megrendelésre. A kapcsolat ma már annyira jól működik, hogy évek óta keresik őket például Konstanca megyéből is. „Ezek szezonális megrendelések, évente 3–4 hónapos munkát biztosítanak, de a 13 alkalmazott foglalkoztatása és az összbevétel szempontjából fontos szegmensnek számítanak a válságtól terhelt, jelentős gondokkal küszködő nyomdaiparban” – magyarázza a tordai vállalkozó.
Úgy véli, a hazai nyomdászatban alakult ki a legádázabb konkurencia. A húsz évvel ezelőtt alakult nyomdák zöme megszűnt. A „később” érkezők dömpingáraikkal elcsalták a nyomdák ügyfeleit, majd amikor árat emeltek, ők is áldozatul estek az újabb jelentkezők dömpingárainak. Átlagban két-három év alatt cserélődtek az új nyomdagarnitúrák, tartozásokat és csődeljárások százait hagyva maguk után. Nem volt tehát könnyű túlélni ebben a dzsungelben.
Gépek pályázatból
„A hazai nyomdák többsége használt nyomdagépeket vásárolt, csak ez volt megfizethető. Mi is ezt tettük az elmúlt két évtizedben. Ezzel viszont hátrányba kerültünk, hiszen kiemelkedő minőségű színes nyomást csak új gépeken lehet végrehajtani” – magyarázza vendéglátóm. Ezért döntött egy pályázati lehetőség mellett, hogy 200 ezer euró értékben vásároljon egy vadonatúj, kis német nyomdát. Úgy véli, ezzel visszaszerezheti néhány reklámcég megrendeléseit. A váltás azért is szükséges, mert a tanügy mellett a cég forgalmának 40 százalékát két tordai nagyvállalat megrendelése jelenti – kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a céget, ha itt is közbeszól a konkurencia, és egyik napról a másikra valaki olcsóbb árat ígér.
Az öt tulajdonossal induló, ma a Szedilek Csaba tulajdonában lévő Hiperborea vezetője szerint ebben az ágazatban a talponmaradás garanciája az állandó fejlesztés, a jövőbe menekülés taktikája.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!