
Egy évvel ezelőtt még kész tényként kezelték, hogy a 2015 nyarán, Budapesten megszűnő Michelin gumiabroncsgyár termelőkapacitásának egy része Zilahra költözik. A cégcsoport telekvásárlással és új beruházásokkal készült. A terv jegelése mögött bukaresti érdeklobbi állhat.
2014. november 30., 13:362014. november 30., 13:36
Közleményben adta hírül tavaly a Michelin cégcsoport, hogy 2015 nyarán Zilahra költözteti a bezárandó budapesti teherabroncs gyár egy részét. Azóta azonban nem érkezett újabb hír a zilahi beruházásokról. Megpróbáltunk utána járni, hogy mikorra várható a híres tehergumiabroncs-márkák, a Taurus, Riken és a Kormoran gyártásának részleges erdélyi átvétele, ám kiderült: egy NATO-támaszpontra újságíróként könnyebb bejutni, mint a Michelin Románia vezetőihez.
Gyári titoktartás
Két gyára is működik Zilahon a Michelin cégcsoportnak. Az 1977-ben alapított gumiabroncsgyárat a rendszerváltás utáni privatizáció során vásárolta meg a Tofan Group, amely a Prahova megyei Victoria gyárral együtt 2001-ben adta tovább, sajtóhírek szerint 100 millió dollárért. A zilahi gyárvásárlást rövidesen zöldmezős beruházás is követte: a gumiabroncs készítéshez szükséges, a zömében acélszálakból álló szövetváz gyártására külön gyáregységet építettek a szilágysági megyeközpont határában. A cég vezetői által Victor Ponta miniszterelnök nyári zilahi látogatása alkalmából tett kijelentések szerint a zilahi gumiabroncsgyártásba a Michelin cégcsoport 300 millió eurót fektetett be.
A három romániai gyár által foglalkoztatott mintegy 3000 alkalmazottról, illetve a cégcsoport hazai fejlesztéseiről, jövőbeni stratégiájáról azonban csak sajtótalálgatások jelentek meg. A Szilágyságba tervezett fejlesztésekről szóló hiteles információkhoz jutni ugyanis már-már a lehetetlen kategóriájába tartozik. Kiderült, hogy a zilahi gyárba csak a Michelin Románia Bukarestben székelő PR-menedzserének kíséretében juthatnék be, s bár Irina Drăgan előbb készségesnek tűnt, ám amikor kiderült, hogy a zilahi gyár lehetséges bővítéséről is érdeklődöm, elakadt a biztatóan induló együttműködés. Többszöri telefonos és írásbeli megkeresésemre később már választ sem kaptam: a vállalat vezetősége nem hajlandó nyilatkozni.
Bukarest kontra Zilah
Zilahi ismerősökön keresztül próbáltam eljutni egy-két olyan, vezető beosztásban levő gyári alkalmazotthoz, aki némi többletinformációval szolgálhatna. Ám ez is nehezen járható útnak bizonyult, hiszen az állásával játszik az a Michelin-alkalmazott, aki a cégvezetés beleegyezése nélkül bármiről tájékoztatja a sajtót. Egy csésze kávé mellett megejtett beszélgetés egy gyári alkalmazottal további adalékokkal szolgált a belső katonai szigorról, ami odáig terjed, hogy az iskolai nyilvántartás számára sem adhat ki a szülő gyári jövedelméről szóló információt.
Beszélgetőtársam szerint a gyár jövőjével kapcsolatos hírzárlat igazi oka az igen erős bukaresti lobbi, amely a prahovai gyárba telepítené a párizsi és a budapesti központban eltervezett zilahi gyárbővítést. Bukarestben azért sem nézik jó szemmel a zilahi bővítést, mert egyféle magyar lobbit látnak mögötte: az utóbbi egy-két évben a zilahi gyárba több fiatal magyar mérnököt is alkalmaztak középvezetőnek, ami a többi zilahi gyárban egyáltalán nem gyakorlat. A gyárbővítés lehetősége nyomán az elmúlt évben több száz önéletrajzot juttattak el a gyár vezetőségéhez. A jelenleg 1300 alkalmazottat foglalkoztató gumiabroncsgyár és a 400 emberrel dolgozó szövetvázgyár teljes kapacitással működik, egyértelmű hát, hogy új termelőegységek átcsoportosítása esetén új alkalmazottakra lenne szükség.
Romániába jönnek
A zilahi gyárbővítésről a budapesti Michelin cégcsoporttól sem tudhattam meg sokkal többet. A magyarországi kirendeltség szóvivője által a szerkesztőségünknek elküldött közlemény szerint a budapesti gyár bezárásáról azt követően döntött a cégcsoport, hogy a válság előtti évekhez képest 23 százalékkal csökkent az európai teherabroncs piac.
A Michelin Hungária állásfoglalása szerint „az üzem a főváros belső kerületében található, egy kormányzati, pénzügyi, kulturális és oktatási intézményeket magába foglaló, a nagy tehergépjárművek forgalmától védett terület utolsó nagy termelő egységeként. A szomszédos, beépített területek nem teszik lehetővé a bővítést, az elavult technológia pedig jelentős modernizációt igényelne”. A multinacionális vállalat azonban nem vonul ki Magyarországról, megmarad a nyíregyházi gyára, az alapanyag-kereskedelemmel foglalkozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tuzséron üzemelő cége, valamint a Közép- és Dél-Európát ellátó váci logisztika bázisa.
A budapesti gyár termelésének Németország, Lengyelország és Zilah közötti felosztásának hírére N. Gonda Gabriella szóvivő így reagált: „Valóban a budapesti gyár 2015 közepén történő bezárását tervezzük, ez azonban nem azt jelenti, hogy a gyár Zilahra költözne, ahol szintén üzemel Michelin gyár. A budapesti teherabroncs gyártás három európai gyárban folytatódik majd, Németországban, Lengyelországban és Romániában”.
Hiábavaló telekvásár?
A román sajtóban megjelent információk még idén nyáron is kész tényként kezelték a nagyméretű zilahi gyárbővítés hírét, amit alátámasztani látszott az is, hogy a Zilah melletti Cigányi község polgármesteri hivatalától kiszivárgott információk szerint a Michelin cégcsoport 1,6 millió euró értékben 20 hektár, zöldmező-beruházásra alkalmas üres telket vásárolt 2013 januárjában – azaz jóval a budapesti gyár bezárásának nyilvánosságra hozatala előtt.
Fazekas Miklósnál, Zilah alpolgármesterénél is érdeklődtem: tud-e közelebbit a gumigyár telekvásárlásáról, az építési szándékról? Kiderült: a hír igaz, a telek adásvétele Zilah határában közel két évvel ezelőtt meg is történt, azonban a Michelin vállalat sem urbanisztikai, sem építkezési engedélyt nem igényelt ezidáig. „Jó az együttműködésünk a cégcsoporttal, de a bővítés nyilván nem csak a zilahi vezetőségen múlik. Egyelőre ők sem tudnak biztosat, talán emiatt nem keresték meg további részletekkel a polgármesteri hivatalt” – nyilatkozta az elöljáró.
A Zilahra tervezett, újabb beruházás körül több a kérdőjel, mint az egyenes válasz. A multinacionális cégcsoport a világ 19 országának 72 gyárában 109 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A párizsi központ számára a zilahi gyár egy a sok közül. Jövőjéről pedig nem helyben döntenek, hanem Bukarestben.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!