
2014. szeptember 26., 09:312014. szeptember 26., 09:31
2014. szeptember 27., 10:392014. szeptember 27., 10:39
Ha van erdélyi magyar sikertörténet az arc- és testápoló szerek hazai piacán, az egyértelműen a Cosmetic Plant kolozsvári kozmetikai cég munkaközösségének érdeme. Az 1991-ben Mester Ilona gyógyszerész által alapított, zömében természetes alapanyagokat felhasználó kozmetikai cég két évtized után Európa legrangosabb kozmetikai termékversenyein nőtte ki magát elismert vállalattá. A világ egyik legjelentősebb megmérettetéséről, a Brüsszelben szervezett World Quality Selectionsról – a romániai kozmetikaiparból egyedülállóként – arckrémeikkel immár harmadik éve hoznak haza díjakat.
A sikersorozat 2012-ben kezdődött: abioolívaolaj alapú termékcsalád, a Bioliv Clear sminkeltávolító tonikjának 3.helyezése után a Q10 koenzim zöldtea alapú nappali ránctalanító krémjükkel Bronze Award díjat nyertek, 2013-ban pedig a Bioliv Antiaging nappali ránctalanító krém kapta a zsűri nagydíját. Idén a Bioliv ránctalanító krém újból brüsszeli nagydíjas lett a cég egyik legújabb termékével, az argán rügyek őssejtjeiből készülő Greenstem nevű arckrémmel együtt.
Multicégek dominanciája
A Cosmetic Plant tipikusan az a cég, amelyet tanítani lehetne vállalkozásfejlesztő tréningeken. Termékeinek nemzetközi kitüntetéseit idehaza már megelőlegezte a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara toplistáján elért helyezés, ahol tíz éven át hol a második, hol az első helyet kapták meg sok száz cég gazdasági mutatóinak összevetése alapján. Hasonló eredmény birtokában egy cégvezető akár nyugodt lélekkel hátra is dőlhetne. Az évente gyártott mintegy egymillió egységnyi kozmetikummal, 1,6 millió eurós tavalyi összforgalommal a vállalat a kezdeti ezerdolláros alaptőkéjét 23 év alatt irigylésre méltó eredményességgel fialtatta a termelői szektorban.
László Zsuzsa cégvezető, a Cosmetic Plant családi vállalkozás társtulajdonosaként (portrénkon) büszke az édesanyja által megálmodott, 23 évvel ezelőtt elindított vállalkozás sikertörténetére, a biztos anyagi háttér ellenére azonban a hazai kozmetikumok piacán nem látja túl rózsásnak a helyzetet. Egy olyan piacon, amelynek kétharmadát a hatalmas reklámháttérrel rendelkező kozmetikaipari világcégek – Nivea, L’Oreal, Procter&Gamble, Avon és mások – dominálják, az emberek többsége az arc- és testápoló szereket a nagy áruházláncok standjairól választja ki. A hiper- és szupermarketekbe még egy Cosmetic Plant léptékű cégnek is nehéz úgy bekerülnie, hogy megérje a befektetés. A lengyelországi vagy a bulgáriai kozmetikumok piacát domináló helyi kis- és közepes cégek térhódításától eltérően a román piac másként alakult. Az egyetlen nagy állami cég, a Farmec a privatizáció után is megmaradt hazai piacvezető cégnek, a mögötte jelentkező űrt azonban hamarosan kitöltötték a multinacionális cégek. Nekik az áruházláncok jelentik az ideális terepet. A Cosmetic Plant ilyen gazdasági környezetben erősödött meg, és vált a gyógyszertárak és a bioüzletek fő partnerévé, bizonyos termékekkel pedig sikerült bejutnia áruházláncok polcaira is.
A „jótevő” válság
A sokat kárhoztatott 2008-as válság kirobbanása nem minden vállalkozó számára jelentett visszafordíthatatlan hátrányt. László Zsuzsa menedzser szerint számukra egyenesen pozitív fordulópontot hozott: termékskálájuk az elmúlt években 80-90 százalékkal bővült. A pénzszűke miatt az emberek a testápoló szerek piacán is az olcsóbb, de jó minőségű, főleg természetes alapanyagokból készülő termékeket kezdték el keresni, ennek a kívánalomnak pedig megfelelt a Cosmetic Plant számos termékcsaládja. „A gazdasági válság új helyzetet teremtett: mintegy hatvan napra tolódtak ki a fizetési határidők, de mi ehhez már hozzászoktunk” – magyarázza a cégvezető.
A cég fejlesztése rendszerint önerőből történt, a megtermelt pénzt visszaforgatták. Bankhitelt egyetlen alkalommal igényeltek, a pénzügyi óvatosság pedig meghozta az eredményét. Idén nyertek egy EU-s pályázatot is, amelyből két új gép érkezik az üzembe, jelentősen növelve a termelési kapacitást.
A romániai vállalkozói környezet nem jobb, de nem is rosszabb a környező országokénál. Az a fontos, hogy a cégnek ne legyenek fizetési gondjai, azaz legyen megfelelő pénzforgalma. Ellenkező esetben könnyen ördögi körbe kerülhet. Ez elsősorban cégvezetői döntések felelőssége, tartja László Zsuzsa, aki a nagyon átgondolt személyzeti politikájukat emeli ki. A 31 alkalmazott látszólag kevés egy ekkora volumenű cég termelési mutatóihoz, a megfelelő gépesítésen túl azonban a jól átgondolt munkaszervezés a sikerrecept titka.
Exporttal a hazai piacért
László Zsuzsával nemcsak a hazai piacot, de az exportlehetőségeket is számba vesszük. Idei fő kitörési pontként a kivitel növelését határozták meg, amely pillanatnyilag a cég elsődleges célkitűzése. Az exporttal nem igazán elégedettek, pedig az aloe vera, csipkebogyó, homoktövis, bazsalikom, zsálya, körömvirág, kamilla, zöld tea, zöld kávé, olívaolaj, olajfa levél, argánolaj és argánrügy alapú termékeik iránt külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés. Kisebb tételekben már bekerültek az osztrák, olasz, kanadai, líbiai, azerbajdzsáni és kínai piacra, idén nyártól pedig Magyarországra is, ahol immár kirendeltséget is működtetnek. A brüsszeli világverseny díjai ebbe az irányba húzzák a céget, a kezdeti próbálkozások pedig bíztatók.
A cég vezetői szerint az export fellendülése egyértelmű nemzetközi elismeréssel jár, ez pedig visszahat a hazai piacra is, hiszen a külföldön megszerzett jó hírnév megbízhatóbb névjegykártyát jelenthet a nagyobb forgalmat biztosító áruházláncok polcaira való kedvezőbb körülmények közötti bekerüléshez. Mert ha már ott vannak, a gyógynövények iránt fogékony vásárlóréteg sokkal hamarabb beleszeret a termékekbe.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!