Nekieshetnek. Számos kritikus fontosságú nyersanyagot bánáyszhatnak Erdélyben is
Fotó: Pixabay.com
Az Európai Bizottság több száz millió euróval támogat három romániai, ezen belül egy Bihar és egy Hunyad megyei bányaprojektet a 21. századi technológia számára nélkülözhetetlen, kritikus fontosságú nyersanyagokért vívott „versenyben”. A stratégiai jelentőséget kapó erdélyi beruházások közül a bihari a kontinensen egyedülálló altalajkincs, a magnézium kitermelését célozza, a hunyadi pedig a romániai igazságszolgáltatás által „megakasztott” réz- és aranybányaprojektet karolja fel. Cikkünkben bemutatjuk a kritikus, stratégiai fontosságú nyersanyagokra „éhes” európai törekvéseket, illetve az uniós támogatást nyert erdélyi projekteket.
2025. április 04., 08:032025. április 04., 08:03
2025. április 04., 08:092025. április 04., 08:09
Az Európai Bizottság múlt héten – premierként – 47 stratégiai projektből álló listát fogadott el, amelyek célja az EU kritikus fontosságú nyersanyag-kapacitásainak megerősítése. A kiemelt beruházások támogatják az eddig javarészt harmadik országoktól függő európai nyersanyag-ellátási láncot, valamint diverzifikálják az ellátási forrásokat. Az intézkedés kulcsfontosságú a tavaly elfogadott, kritikus nyersanyagokról szóló rendelet (CRMA) végrehajtásában, amely 2030-ig biztosítja az EU igényeinek 10%-os kitermelési, 40%-os feldolgozási és 25%-os újrahasznosítási teljesítését a kritikus fontosságú nyersanyagok esetében – olvasható az EB közleményében.
A 47 stratégiai projekt 13 tagállamban valósul meg, és 14 stratégiai nyersanyagot érintenek a 17-ből, amelyeket a CRMA felsorol, különös figyelemmel a lítiumra (22 projekt), nikkelre (12), kobaltra (10), mangánra (7) és grafitra (11). Ezek különösen fontosak az EU akkumulátor-ellátási láncának biztosítása szempontjából. A projektek hozzájárulnak az EU védelmi iparának megerősítéséhez is, például a magnézium (1 projekt) és a volfrám (3 projekt) felhasználásával.
A stratégiai fontosságúvá előléptetett beruházások előnyei, hogy az Európai Bizottság és az érintett tagállamok támogatást nyújtanak a finanszírozásban és az engedélyezési folyamatokban. Ugyanakkor az engedélyezési idő lerövidül: a kitermelési projektek legfeljebb 27 hónap, a többi projekt 15 hónap alatt kaphat engedélyt, míg jelenleg ez az időtartam 5-10 év is lehet.
A már említett, kritikus nyersanyagokról szóló rendelet (CRMA) 2024. május 23-án lépett hatályba. Az intézkedéscsomag annak ismeretében született, hogy a ritkaföldfémek iránti kereslet az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan növekedni fog. A kritikus fontosságú nyersanyagok az EU számára nagy gazdasági jelentőséggel bíró nyersanyagok, amelyek tekintetében a forrásaik koncentrációja és a jó, megfizethető helyettesítő anyagok hiánya miatt nagy az ellátási zavarok kockázata – ismertette korábban az Európai Unió Tanácsa.
A 34 azonosított kritikus fontosságú nyersanyag közül külön jegyzéket állítottak össze 17, stratégiai fontosságú nyersanyagról. Ez azokat az anyagokat tartalmazza, amelyek az ellátás tekintetében várhatóan exponenciálisan növekedni fognak, és amelyek összetett termelési követelményekkel rendelkeznek, és így nagyobb az ellátási problémák kockázata.
A kritikus fontosságú nyersanyagokat mindenütt használják. A társadalom a legtöbb területen nem tudna működni nélkülük, mivel számos hétköznapi készülékben és minden tagállam gazdasága számára nélkülözhetetlen termékekben megtalálhatók. Például:
Csakhogy a kritikus fontosságú nyersanyagok többnyire az EU-n kívülről származnak. Az EU soha nem lesz önellátó, de az ellátás diverzifikálására törekszik. Jelenleg egyes kritikus fontosságú nyersanyagok esetében az EU kizárólag egyetlen országtól függ:
„Európa számos alapvető nyersanyag tekintetében harmadik országoktól függ. Saját termelésünket növelnünk kell, diverzifikálnunk kell a külső ellátási forrásokat, és készleteket kell felhalmoznunk. A most elfogadott 47 új stratégiai projekt először biztosítja saját hazai nyersanyag-ellátásunkat. Ez mérföldkő az európai ipari szuverenitás szempontjából” – nyilatkozta múlt héten Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság alelnöke a stratégiai projektek listájának elfogadását követően.
Az Európai Bizottság összesen 22,5 milliárd eurót költ a stratégiai fontosságú bányaberuházásokra
Fotó: Pixabay
A 47 stratégiai projektet 13 tagállamban valósítják meg: Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Észtországban, Csehországban, Görögországban, Svédországban, Finnországban, Portugáliában, Lengyelországban és Romániában.
A romániai beruházások közül kettő Erdélyben és a Partiumban, Hunyad és Bihar megyében valósulhat meg, egy pedig a Kárpátokon túli, délnyugat-romániai Gorj megyében.
Emlékeztetett, hogy ezek elsősorban az energiaiparban, a légi közlekedésben és a védelmi iparban használt kritikus nyersanyagok, amelyekért „a világ nagyhatalmai is versengnek”.
Románia összesen hét projektet ajánlott az Európai Bizottság figyelmébe, amelyekből három ment át a rostán: közülük kettő magánvállalkozás, egy pedig állami cég projektje. Bogdan Ivan gazdasági miniszter ismertetése szerint utóbbi a Gorj megyei, „100 százalékban román” beruházást megvalósító Salrom sóipari vállalat, amely 200 millió eurós EU-támogatással termelhet ki grafitot Baia de Fier térségében, újranyitva a korábban bezárt bányát.
„Európának egyre nagyobb szüksége van erre az erőforrásra, ami csak Romániában és egy másik uniós országban áll rendelkezésre” – mondta Ivan.
Az EU jelenleg nagymértékben függ a grafitimporttól, a teljes szükséglet kevesebb mint 0,1%-át tudja „önerőből” szolgáltatni. Az elektromobilitás és az energiatárolási technológiák gyors terjedésével az EU grafit iránti kereslete 2030-ra várhatóan eléri a 480 000 tonnát.
A magnéziumkitermelési projekt még „exkluzívabb”, hiszen ezt a stratégiai fontosságú nyersanyagot kizárólag Romániában termelhetik ki, mégpedig a Bihar megyei Bondoraszó térségében. Az Európai Bizottság 115 millió euróval támogatja a beruházást, amelyből Ivan szerint főleg a repülőgépipar, illetve a gyógyszeripar húzhat hasznot.
A projektet a Verde Magnesium nevű Kft. valósíthatja meg, amely mögött az Amerocap nevezetű amerikai befektetőtársaság áll. Amint arról korábban a Krónika beszámolt, a román állam egy évvel ezelőtt bányászati koncessziót adott az amerikai gyökerű társaságnak, amely legalább egymilliárd dolláros befektetésre készült. Bár akkor hivatalosan még nem nevezték meg a helyszínt, sejteni lehetett, hogy a Bihar megyei Bondoraszón található magnéziumbányáról van szó.
Ez be is igazolódott. A Verde Magnesium az európai finanszírozás odaítélése után közleményben erősítette meg a terveket, miszerint
A Verde Magnesium célul tűzte ki, hogy az Európai Unió legfőbb magnéziumkitermelőjévé váljon. A magnézium az alumínium egyik fontos ötvözőeleme, az ötvözet révén javul az alumínium szilárdsága, továbbá a hegeszthetőség javítására is magnéziumot, illetve szilíciumot használnak fel. További előnye a magnéziumnak, hogy csökkenthető vele az alumínium súlya a szilárdság veszélyeztetése nélkül, továbbá rezgéscsillapító képessége is kedvező.
A rovinai bányaprojekt közvetve és közvetetten akár tízezer embernek is munkát adhat
Fotó: Pixabay.com
A magyar nyelvújítók által keserenynek elnevezett magnézium világszintű kitermelésének 85 százaléka Kínában valósul meg, így erőteljes függőség alakult ki a kínai magnézium iránt. Európa utolsó, még működő két magnéziumbányáját 2001-ben zárták be Norvégiában és Franciaországban, mivel az olcsó kínai importáruval nem tudtak vetekedni.
A Bihar megye legdélkeletibb településén, a Bihar-hegység lábainál fekvő, színromán Bondoraszón 1977-ben fedezték fel a lelőhelyet, amikor – Nicolae Ceaușescu diktátor utasítására – uránium után kutattak a térségben. Ehelyett azonban brucitra-magnéziumra leltek a meszes dolomitokban. Ezek után tíz év alatt 15 kilométer hosszúságú aknákat hoztak létre, de az 1989-es rendszerváltás után leálltak a kutatások anélkül, hogy pontosan felbecsülték volna a föld mélyén rejtőző ásványi kincs értékét.
Az állami hatóság 2003-ban koncesszióba adta a teljes bezárás szélére sodródott bondoraszói bányát, 2007-ben a hírhedt, börtönbe került román üzletember, Sorin Ovidiu Vîntu tulajdonába került, aki 2011-ben továbbadta. 2015-ben fizetésképtelenné vált a koncesszióvevő, 2020-ban pedig megvonták a dolomit-mészkő-brucitkitermelésre feljogosító bányászati engedélyt.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter szerint az altalajban található réz és arany kitermelése-finomítása automatikusan csökkenteni fogja a teljes rézfeldolgozási ciklus importfüggőségét.
A tárcavezető szerint évi 20 000 tonna rézkoncentrátumot fognak előállítani, amellyel nemcsak a belföldi feldolgozóipari igényeket elégítik ki, hanem 2,3%-kal fogják növelni az európai réztermelést is, amely a félvezetőktől kezdve az autóiparon át a repülőgép- és a védelmi iparig „mindenben nélkülözhetetlen”.
Az Európai Bizottság által támogatott projektgazda az Euro Sun nevű kanadai cég, amely 2018-ban előzetes kitermelési engedélyt szerzett 20 évre mintegy 27 négyzetkilométeres területen Rovina térségében.
„A helyszín az Erdélyi-szigethegységben található, Európa második legnagyobb lelőhelye mintegy 400 millió tonna igazolt tartalékkal. Az ércek 7 millió uncia (mintegy 217 tonna) aranyat és 1,4 milliárd font (mintegy 635 000 tonna) rezet tartalmaznak” – írta projektbemutatójában az Euro Sun. Amely szerint évente 2,3 tonna aranyat és 9000 tonna rezet hozhatnának felszínre. A 2018-ban hangoztatott adatok szerint a következő 20 évben kitermelhető rovinai tartalékok értéke 5 milliárd dollárra tehető, amelyből a román állam mintegy 300 millió dollárt kaphat „részesedésként”.
Csakhogy van egy nem kis „bibi” a szépen csillogó tervekkel: a kolozsvári táblabíróság tavaly tavasszal jogerősen érvénytelenítette a Hunyad megyei Rovina térségében tervezett külszíni arany- és rézbánya környezetvédelmi engedélyét. A civileket tömörítő Declic közösség bírósági sikere annak köszönhető, hogy a környezetvédelmi engedélyt (a folyók által) az országhatáron túl is érzékelhető hatások megfelelő vizsgálata, illetve a helyiek véleményének körültekintő kikérdezése nélkül bocsátották ki.
Az Európai Bizottság mindezek ellenére felvette a rovinai projektet a 47 stratégiai projekt listájára. Amelyet amúgy egészében elítéltek a környezetvédők:
A bányaberuházások megfigyelésére szakosodott Mining Watch civil szervezet közleménye szerint a kitermelési projektek jelentős részét a környezetvédelmi szervezetek és a lakosok egyaránt régóta vitatják. Ezért az EB-döntésre reagálva több romániai, németországi, spanyolországi és portugáliai nem kormányzati szervezet és közösségi csoport közölte, hogy megtámadja a stratégiai státuszok kihirdetését. A nemzetközi szinten vitatott beruházások között szerepel a rovinai arany- és rézbányászati projekt is.
„A rovinai bányaprojekt, amelynek célja arany és réz kitermelése, az Erdélyi-szigethegység nagy területét fogja elpusztítani. Az Európai Bizottság által stratégiai projektként történő kijelölése legitimálja a román bíróságok által már jogellenesnek nyilvánított kezdeményezést. Ez nem fejlődés, hanem pusztítás, és mi határozottan ellenezni fogjuk. A befektetőkkel vagy a kormányokkal ellentétben nekünk megvan az idő és az elszántság előnye” – idézte a közlemény Roxana Pencea-Brădățant, a MiningWatch Románia képviselőjét.
Mint ismeretes, a kritikus fontosságú nyersanyagokért, ritkaföldfémekért folytatott globális hajsza az amerikai–ukrán tárgyalások témájává is vált. Ennek kapcsán a Krónika korábban összefoglalta, milyen készletekkel rendelkezik Erdély, a Partium és a Bánság. A következtetés szerint „Erdély is annyi ritkaföldfém-lelőhellyel rendelkezik, hogy még Trump is megnyalná a szája szélét”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!