Bealkonyodott nekik. Rovina térségében sem bányásznak aranyat
Fotó: Pixabay.com
A győzelem legfőbb hozadéka, hogy a helyi közösségek jogai és a környezetvédelem elsőbbséget élveznek – közölték a felperes civilek, miután a kolozsvári táblabíróság jogerősen érvénytelenítette a Hunyad megyei Rovina térségében tervezett arany- és rézbánya környezetvédelmi engedélyét, berekesztve a projektet. A mérföldkőnek tekintett döntés Európa második legnagyobb, 5 milliárd dolláros aranylelőhelyét hagyja háborítatlanul, a közelben található „első helyezett” verespataki, illetve felsőcsertési kísérlethez hasonlóan.
2024. május 02., 09:572024. május 02., 09:57
2024. május 02., 10:392024. május 02., 10:39
A kolozsvári táblabíróság jogerősen érvénytelenítette a Hunyad megyei Rovina térségében tervezett külszíni arany- és rézbánya környezetvédelmi engedélyét. Az évek óta húzódó pereskedés végkifejletéről a felperes, a civileket tömörítő Declic közösség számolt be. „A bírák döntése nem csupán Rovina győzelme, hanem egyértelmű jelzés is afelől, hogy a helyi közösségek jogai és a környezetvédelem elsőbbséget élveznek.
– nyilatkozta Roxana Pencea Brădățan, a jobb társadalomért küzdő, több mint 1,1 millió támogató-aktív taggal büszkélkedő mozgalom egyik képviselője.
A Declic tájékoztatása szerint az arany- és rézbányaterv komoly aggodalmakat váltott ki várható ökológiai és társadalmi következményei miatt. Ezért a szervezet kitartó erőfeszítéseik elismeréseként tekint a fellebbviteli bíróság ítéletére, amely igazat ad a civileknek abban, hogy a környezetvédelmi engedélyt (a folyók által) az országhatáron túl is érzékelhető hatások megfelelő vizsgálata, illetve a helyiek véleményének körültekintő kikérdezése nélkül bocsátották ki.
A táblabíróság fenntartotta a Kolozs megyei törvényszék alapfokú ítéletét, melyben kimondták: a környezetvédelmi engedély kibocsátásakor nem tartották be az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményben (Espooi egyezmény) rögzített eljárás lépéseit a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyv (SKV-jegyzőkönyv) szakaszában.
A Declic hozzáteszi: kíváncsian várják az ítélet indoklását is. A civilek ügyvédei egyébként azt az érvet is felhozták, hogy a bányanyitást tervező kanadai Euro Sun Mining nem rendelkezik semmiféle tapasztalattal a veszélyes hulladékok felelősségteljes kezelésében, hiszen első hasonló jellegű projektjük lenne a Hunyad megyei. A felperesek képviselői emlékeztetnek: a rovinai kitermelési szándék hasonló a szintén sokat vitatott verespataki és felsőcsertési bányanyitási projektekhez, amelyek esetében ugyanúgy érvénytelenítették az eredetileg kibocsátott engedélyeket. Rovina abban különbözik a többitől, hogy ez teljesen magánkezdeményezés, a román állam nem vett részt benne.
A Brádtól 15 kilométerre északkeletre fekvő Rovina egykor Zaránd vármegyéhez tartozott, nevét 1850-ben említette először oklevél. Amint az Adevărul korábbi riportjából kiderül, Rovina és környéke több évszázados bányászhagyományokkal rendelkezik, a helyiek a közelmúltban a nem messze lévő gurabárzai kitermelésben dolgoztak, ahol az 1990-es évek elején még több mint 3000 vájárt foglalkoztattak. A kétzeres években azonban a környékbeli bányák már nem tudtak lépést tartani a piacgazdaság elvárásaival, és bezártak.
A „csúcson”, az 1950-es években – amikor Románia gyakorlatilag a Szovjetuniónak dolgozott – a Brád környéki bányákból évente 2,5 tonna aranyat hoztak felszínre.
Az Erdélyi-szigethegységben nagy hagyománya ban a bányászatnak
Fotó: Pixabay.com
A bárzai aranylelőhelytől keletre található a Rovina völgye, ahol évtizedeken át kutatták az altalajkincset. A rovinai lelőhelyet 1973-ban határolták be, az „értékbecslés” azonban évtizedekig tartott, csak a kétezres években mérték fel gazdagságát. Ezek után a Samax nevű kereskedelmi társaság kitermelési engedélyt kapott. Az Adevărul idézi egy mérnök írását, amely szerint
Az Euro Sun 2018-ban kerül képbe, amikor előzetes kitermelési engedélyt szerzett 20 évre mintegy 27 négyzetkilométeres területen Rovina térségében. A kanadai cég 2022-ben bejelentette, hogy véglegesítették az arany- és rézbányák megvalósíthatósági tanulmányát, mely szerint két helyszínen (Calnic, Rovina) külszíni fejtéssel, egyen pedig (Valea Gârzii – Cireşata) mélyműveléssel vágnak neki a bányászatnak a Rovina folyó völgyében.
„A helyszín az Erdélyi-szigethegységben található, Európa második legnagyobb lelőhelye mintegy 400 millió tonna igazolt tartalékkal. Az ércek 7 millió uncia (mintegy 217 tonna) aranyat és 1,4 milliárd font (mintegy 635 000 tonna) rezet tartalmaznak” – írta projektbemutatójában az Euro Sun. Amely szerint évente 2,3 tonna aranyat és 9000 tonna rezet hozhatnának felszínre. A 2018-ban hangoztatott adatok szerint
Csakhogy a helyieknek – bányászhagyományok ide vagy oda – nemigen akaródzott felkarolni a tervet nagyszabású környezetpusztító velejárói miatt. A környezetvédő civilek, aktivisták pedig természetesen a segítségükre siettek, és bírósági úton – először 2022-ben alapfokon, most pedig jogerősen is – bebizonyították, hogy a területrendezési terv kibocsátásához nélkülözhetetlen környezetvédelmi engedélyt korábban jogszerűtlenül kapta meg a beruházó.
Mint ismeretes, hasonló sorsra jutott az Európa legnagyobb aranylelőhelyén bányanyitást tervező vállalkozás is, amely szintén kanadai, és a Rovinától csupán néhány tíz kilométerre fekvő Verespatakon szeretett volna „nagyot kaszálni”. A jóval híresebb projekt ügyében márciusban született létfontosságú ítélet, amikor – a várakozásokkal ellentétben – a román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben. Utóbbi több milliárd dollár „fájdalomdíjat” követelt kiebrudalása miatt.
A román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben.
A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki az országban, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Nemrég fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai. A Ki mentette meg Verespatakot? című kerekasztal-beszélgetés a romániai civil társadalmat jelentősen megmozgató ügy kulisszái mögé igyekezett betekintést engedni, rámutatva, ki, hogyan göngyölítette az egészen Washingtonig, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjáig érő szálakat.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
miután a Bihar megyei ítélőtábla elutasította a perújrafelvételi kérelmet. Ez egy rendkívüli jogorvoslati eljárás lett volna, amelyhez a bányatársaság azután folyamodott, hogy korábban a Kolozs megyei törvényszék másodfokon is érvénytelenítette a létesítmény megnyitását lehetővé tevő térségi területrendezési tervet.
A Deva Gold bányavállalat, a felsőcsertési önkormányzat és a Temes megyei környezetvédelmi ügynökség ennek az ítéletnek a felülvizsgálatát kérte, de próbálkozásuk nem járt sikerrel. A kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt használt volna a beruházó, ami révén egy 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt nyertek volna ki 16 év alatt.
Bizonyossá vált, hogy nem nyílhat meg a Hunyad megyei Felsőcsertésre tervezett aranybánya, miután a Bihar megyei ítélőtábla elutasította a perújrafelvételi kérelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A meteorológiai szolgálat (ANM) hétfői figyelmeztető előrejelzése szerint szerdáig meleg időre és kellemetlen hőérzetre lehet számítani az egész országban.
Balog Adalbert biológussal, a Sapientia egyetem tanárával arról beszélgettünk, hogy mit jelent a génmódosítás a növénynemesítésben, milyen technológiák jelentek meg az elmúlt években.
Hőségre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap a következő napokra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére. Az ország többi részén kedd estig melegre, kellemetlen hőérzetre és viharos időjárásra figyelmeztető időjárás-előrejelzés lesz érvényben.
Senki sem jelentkezett a tasnádi polgármesteri hivatal által kiírt tenderre, amely egy 102 millió lejes hitel felvételére irányult a Szatmár megyei településen tervezett, Aquapark Transilvania Terme nevű élményfürdő megvalósítása érdekében.
Jól haladnak a munkálatok a Nagyszebent Fogarassal összekötő autópályán – közölte a Brassó megyei út- és hídkarbantartó vállalat.
Nyolc éve kihasználatlanul áll az egykor népszerű gyermekrészleg az aradi Neptun Strandon: azóta benőtte a gaz, a medencék burkolatát pedig tönkretette az idő. Bár az önkormányzat évek óta ígérgeti a felújítást, eddig nem történt semmi.
Kánikulára figyelmeztető két sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kilőttek egy medvét, amely három héten át naponta behatolt az emberek által lakott területekre Brassó Rakodó nevű negyedében. – közölte az önkormányzat.
Jogerősen is pert vesztett a legfelsőbb bíróságon Dominic Fritz temesvári polgármester az őt érdekellentéttel vádoló Országos Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!