
Gazdagság. Erdélyben is számos ritkaföldfém-lelőhely van, ami kiemelten fontossá tehetné a régiót a 21. században
Fotó: Facebook/Județul Alba
Egy világ kapta fel a fejét, amikor Donald Trump újdönsült amerikai elnök bejelentette: országa hajlandó folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, cserében azonban részt kér az ottani ritkaföldfémek kitermeléséből.
2025. február 09., 17:582025. február 09., 17:58
Lépése nem meglepő, hiszen a ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a repülő- és az úrtechnológiában, a számítástechnikában és természetesen a fegyvergyártásban is, mint ahogy az akkumulátorok számára is kulcsfontosságúak. Az Egyesült Államok viszont lemaradásban van ezen a téren, a világ ritkaföldfém-tartalékainak nagy része ugyanis kínai érdekeltségbe tartozik.
Mint ismert, a nemesfémeket – az aranyat és ezüstöt – már a római kortól kezdve bányásszák, azonban most újra felvirradhat a bányaipar napja – már amennyiben kerül rá elegendő forrás, illetve sikerül környezetbarát kitermelési technológiákat meghonosítani.
Vagyis jelenleg mindez még csupán potenciál, azonban mégis érdemes áttekinteni, milyen készletekkel rendelkezik Erdély, a Partium és a Bánság. Írásunkban az Adevărul összeállítása alapján nyújtunk betekintést a témába.
Az évek során az országban működő számos bányászati üzemnek és a kutatásoknak köszönhetően sikerült értékes ritkaföldfém- és kritikus nyersanyagkészleteket azonosítani. Az 1990-es évek óta ugyanakkor 28 megyében csaknem 600 bányászati üzemet zártak be végleg – derül ki a gazdasági minisztérium által kiadott Románia nem energetikai ásványkincsekre vonatkozó stratégiája, 2035-ös horizont című dokumentumból.
A legtöbb romániai bányát az 1990-es és 2000-es években zárták be, elsősorban gazdasági okokból.
Az arany, az ezüst, a fémércek, az ipari ásványok, az energiahordozók, mint az urán, a szén, a földgáz és a kőolaj, valamint az ásvány- és geotermikus vizek mellett nagy érdeklődésre tartanak számot a Romániában felfedezett kritikus nyersanyagkészletek – áll az energiaügyi minisztérium által közzétett jelentésben.
A kritikus nyersanyagok legfőbb haszonélvezői a csúcstechnológiák (repülőgépipar, repüléstechnika, elektronika, orvosi berendezések, napelemek, laptopok), a félvezető-technológia (mobiltelefon, G.P.S., internet, optikai szálak), az automatizálás és elektronika, az acél- és kohászati ipar, az ércelőkészítés (tiszta technológiák), az ötvözetek, tűzálló anyagok és polimerek ipara stb. területén tevékenykedő szereplők” – áll a dokumentumban.
A jelentés szerint
Romániában ismert és potenciálisan kiaknázható geológiai tartalékok vannak a kvarchomok és a grafit tekintetében; ismeretlen geológiai tartalékok vannak a bór és a foszforit ásványok tekintetében; ismeretlen geológiai tartalékok vannak a króm, a magnézium, a germánium és a tellúr tekintetében; valamint nem értékelt és mérsékelten nagy lehetőségekkel rendelkező geológiai tartalékok vannak az antimon, a volfrám és a ritkaföldfémek tekintetében. A jelentés szerint a kobalt, az indium, a nióbium, a gallium és a platina-csoportba tartozó ásványok esetében a források feltárásának esélye alacsony.
Néhány egykori bányászati központban, mint például Zalatna (Fehér megye) és Nagyág (Hunyad megye) már a 18. század óta kitermelik a tellúrkészleteket, bár a múltban az „aurum problematicum”-nak is nevezett ezüstfehér fémet nem tartották olyan fontosnak, mint az aranyat és az ezüstöt, amelyek mellett bányászták.
A Hunyad megyei Gredistyén cirkónium, nióbium, tantál és „ritkaföldfémek” (a csúcstechnológiai termékek előállításához nélkülözhetetlen 17 kémiai elem csoportja) készleteit fedezték fel. Itt a geológusok az 1940-es évek óta kutatják a hegységet aranykészletek után kutatva.
Az elmúlt évtizedben a Geológiai és Geofizikai Intézet kutatói több jelentést is publikáltak a Gredistyén felfedezett ritka ásványokról. Az ottani ritkaföldfémeket a Sebes-hegység északi lejtőin, az Városvíz-patak felső folyásánál fedezték fel fúrásokat és bányászati munkálatokat követően.
„A cirkon a gredistyei kőzet fontos alkotó ásványa, amely meghaladja a járulékos ásvány minőségét. A Gredistyéből származó cirkon/cirkonit reprezentatív mikroszondás elemzése magas tórium-, ytrium-, yterbium-, cérium-, hafnium-, urán-, és kevesebb lantán-, neodímium-, szamárium-, diszprózium- és niobium-tartalmat mutat.
– derült ki a Romanian Journal of Mineral Deposits (2016) című szaklapban megjelent tanulmányból, amelyet Paulina Hîrtopanu koordinált.
További ritkaföldfém-készleteket találtak a Gorj megyei Glogován és Cleșnești-ben, ahol az 1980-as évektől az 1990-es évek végéig titánbányákat üzemeltettek. Ritkaföldfémeket fedeztek fel a Duna-delta homokjaiban is, különösen a chituci homokkőben, ahol ugyanebben az időszakban titán- és cirkóniumtartalmú homokbányászat működött.
Fotó: román gazdasági minisztérium
A Gyergyói-havasokban (Hargita megye) a ditrói alkáli masszívum északnyugati részén, az Orotva patak völgyében az 1980-as évek óta ritkaföldfém-, molibdénit- és magnetitlelőhelyet találtak, és további tartalékokat fedeztek fel az Argeș megyei Poienari - Tigveni térségében.
Az 1960-as években Románia egyik legnagyobb rézbányája a Duna partján fekvő Újmoldova (Krassó-Szörény) településen indult be. A réz mellett más értékes ásványokat, például ónt is találtak.
„Először jöttek a geológusok, akik a föld gyomrában turkáltak, és 1965-ben úgy döntöttek, hogy megnyitják (a történészek azt mondják: újra megnyitják) a rézbányákat, banatitbányákat, a réz mellett alacsony, de változatos tartalmú lelőhelyeket: pirit, vas, magnetit, szelén, molibdén, ezüst” – számolt be a Flacăra magazin 1978-ban. A bányák és feldolgozóüzem a 2000-es évek elejéig működtek.
ahol a 2000-es évekig arany-, ezüst- és rézlelőhelyeket termeltek ki. Az ország északi részén, Miszbánya térségében a 2000-es évekig szintén több fémbánya működött, közel a bányászati központhoz, Nagybányához.
Ostra (Suceava) és Somova (Tulcea) településeken stronciumot, kalciumot és stroncium-baritot tartalmazó izomorf keverék formájában baritkészleteket fedeztek fel.
Teregován, a Bánságban berilliumtartalékokat fedeztek fel gránit pegmatitokban, néha kolumbittal, tantallittal és lítiumás ásványokkal, valamint földpáttal rendelkező pegmatitokban.
A kobaltkészleteket szulfidok és arzenidok formájában fedezték fel Balánbánya, Fundu Moldovei, Újmoldova és Boksánbánya bányavidékein. Nagyobb mennyiségben galliumot azonosítottak a máramarosi Iloba bányajárataiban, de Nagyág, Balánybánya, Puzdra, Dealul Bucății és Gura Băii bányáiban is.
A germániumot a cinkkoncentrátum feldolgozásának, keverésének melléktermékeiből nyerik ki, de megtalálható a kalcopirit-koncentrátumokban, valamint a szénben, olajpalában, nyersolajban és bányavízben is – áll a gazdasági minisztérium jelentésében.
A hafniumot a cirkonnal együtt kis mennyiségben találták meg a folyókból származó üledékhomokban, valamint a cink- és rézkoncentrátumokban. A Gorj megyei Glogova, Cleșnești és Poienari településeken, a tengerparti Chituc térségében, de a tatarosi és a magurai lelőhelyeken és a bányák flotációs hordalékában is megtalálták a Bánságban (Leșul Ursului bánya Újmoldova, Ruszkica és Boksánbánya).
Természetes grafitkészleteket azonosítottak a Páring-hegységben, valamint a Gorj megyei Baia de Fier - Polovragi térségében. Titánt az 1980-as és 1990-es években szintén Gorjban, Glogován, Ohabán, Cleșneștiben, Poienariban és a chituci tengeri homokban termelték ki. Vanádiumot találtak a fémércbányászatban gazdag múltra visszatekintő Kaszanesd - Csungány térségben (Hunyad megye),
A Lator- (vagy Lotár-) hegységben lítiumkészleteket fedeztek fel, Gredistyén pedig niobiumot és tantált találtak.
A Románia nem energetikai ásványi nyersanyagokra vonatkozó stratégiája, 2035-ös horizont című elemzés a kitermelés kapcsán megjegyzi, a klasszikus lelőhelyek mellett lehetőség van kritikus nyersanyagok kitermelésére bányatavakból, ülepítőmedencékből és egyéb hulladéklerakókból, új bányák megnyitásával.
A piaci tanulmányok azt mutatják, hogy a kritikus nyersanyagok iránti kereslet és az árak növekedése várható.
Az is problémát jelent, hogy a kutatás és a feldolgozás szempontjából releváns know-how és technológia elveszett, a kritikus ásványi erőforrásokkal kapcsolatos aktuális igényekkel összefüggésben nincs naprakész képzés oktatási rendszerben, és nincs naprakész adatbázis a kritikus nyersanyagokról. Ráadásul az ilyen fejlesztések környezeti hatásait általában szkeptikusan ítélik meg.

Donald Trump amerikai elnök újfent nem hazudtolta meg üzletemberi mivoltát: kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatás fejében részt kér az ország ritkaföldfém-készleteinek kitermeléséből.
Kedvezően véleményezte az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa Romániának az uniós helyreállítási mechanizmus (PNRR) keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelmét, így az ország rövidesen megkapja az ebben szereplő 2,62 milliárd eurót.
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. Vincze Loránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
szóljon hozzá!