Hirdetés

Dollármilliárdokkal teremthet édes életet a kesereny Biharban

Gyomrozzák. Kitermelésre kész az amerikai hátterű bányavállalat (képünk illusztráció) •  Fotó: Pixabay.com

Gyomrozzák. Kitermelésre kész az amerikai hátterű bányavállalat (képünk illusztráció)

Fotó: Pixabay.com

Bányászati koncessziót adott a román állam egy amerikai gyökerű társaságnak, amely legalább egymilliárd dolláros befektetésre készül. Bár hivatalosan még nem nevezték meg a helyszínt, minden bizonnyal a Bihar megyei Bondoraszón található magnéziumbányáról van szó. A régi magyar nevén keserenynek nevezett könnyűfém létfontosságú az autó- és repülőgépiparban, kritikus nyersanyagnak számít Európában, ahová száz százalékban importálják – tehát óriási értékkel bír.

Páva Adorján

2024. április 17., 09:552024. április 17., 09:55

A koncessziós szerződés megkötéséről a Profit.ro számolt be kedden. A gazdasági portál tájékoztatása szerint az Amerocap amerikai óriáscég által támogatott, Verde Magnesium nevű vállalat kész legalább egymilliárd dollárt fektetni – vagy akár évenként ugyanennyit – egy nyugat-romániai helyszínen található bányába, ahol a kitermelés mellett többek között alumíniumot hasznosítana újra zöldenergia segítségével.

A Profit.ro adatelemzése szerint a Bihar megyei Bondoraszón évekkel ezelőtt bezárt magnézium- és brucitbányáról van szó

Hirdetés

(a brucit magnézium-hidroxid ásvány, amely magnéziumtartalmú ásványok – dolomit, forsterit, periklász, stb. – átalakulása során keletkezik, idővel hidromagnezitté alakul át). A koncesszióvevő a tervek szerint 2027-ben termelné ki az első tonna magnéziumércet, és 2032-2034 között már évi 90 ezer tonna kapacitást érne el. Becslések szerint a beruházás ezer konkrét, közvetetten pedig további tízezer új munkahelyet teremtene.

A Verde Magnesium célul tűzte ki, hogy az Európai Unió legfőbb magnéziumkitermelőjévé váljon. Ezt már a járműiparban 2021-ben tetőfokára hágott nyersanyaghiány idején is hangoztatták, amely hellyel-közzel azóta is fennáll, és az EU klímasemlegességi céljait is veszélyezteti. Az Európai Unió Tanácsa éppen idén márciusban fogadta el a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabályt, mivel a ritkaföldfémek iránti kereslet az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan növekedni fog.

Kritikus fontosságú nyersanyagok
A Tanács közleménye szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok olyan, az EU számára nagy gazdasági jelentőséggel bíró nyersanyagok, amelyek tekintetében a forrásaik koncentrációja és a jó, megfizethető helyettesítő anyagok hiánya miatt nagy az ellátási zavarok kockázata. A jogszabály célja az EU kritikus fontosságú nyersanyagok terén történő ellátásának növelése és diverzifikálása; a körforgásos jelleg megerősítése, beleértve az újrafeldolgozást is; az új szabályok megerősítik majd Európa stratégiai autonómiáját.
Jelenleg 34 kritikus fontosságú nyersanyagot tartalmaz a vonatkozó jegyzék: alumínium/bauxit/timföld, kokszszén, lítium, foszfor, antimon, földpát, könnyű ritkaföldfémek, szkandium, arzén, folypát, magnézium, szilíciumfém, barit, gallium, mangán, stroncium, berillium, germánium, természetes grafit, tantál, bizmut, hafnium, nióbium, titánfém, bór, hélium, platinacsoportba tartozó fémek, volfrám, kobalt, nehéz ritkaföldfémek, nyersfoszfát, vanádium, réz, nikkel.

Amint a Danubecapital.hu portálon olvasható korábbi elemzésből is kiderül,

a magnézium az alumínium egyik fontos ötvözőeleme,

az ötvözet révén javul az alumínium szilárdsága, továbbá a hegeszthetőség javítására is magnéziumot, illetve szilíciumot használnak fel. További előnye a magnéziumnak, hogy csökkenthető vele az alumínium súlya a szilárdság veszélyeztetése nélkül, továbbá rezgéscsillapító képessége is kedvező. Mindezen kedvező tulajdonságai miatt vált a magnézium szinte nélkülözhetetlen ötvözőelemévé az alumíniumnak.

Nagy értékük van a magnéziumkristályoknak •  Fotó: Wikipédia/Warut Roonguthai Galéria

Nagy értékük van a magnéziumkristályoknak

Fotó: Wikipédia/Warut Roonguthai

A magyar nyelvújítók által keserenynek elnevezett magnézium világszintű kitermelésének 85 százaléka Kínában valósul meg, így erőteljes függőség alakult ki a kínai magnézium iránt.

Különösen kitett a kínai termelésnek az EU, mivel statisztikai adatok szerint az EU magnéziumszükségletének 95%-a az ázsiai országból származik.

A járműipar jelentős mennyiségű alumíniumot és magnéziumot használ fel. 2019. évi becslés szerint az egész európai személygépjármű-gyártást figyelembe véve átlagosan 180 kg alumínium található egy járműben, mely 1,5 tonnás átlagsúllyal számolva a jármű 12%-át teszi ki.

A magnézium a járművekben nemcsak mint ötvözet jelenik meg, hanem egyedülálló komponensként is számos gyártó alkalmazza már a sebességváltókban, a kormánykerekekben, valamint az üzemanyagtartály-fedelekben. Összességében a magnézium iránti kereslet 35%-át az autóipar adja – olvasható az elemzésben.

Nem véletlen, hogy a kínai vetélytársakkal szemben egyre nagyobb teret vesztő európai gyártók is nyomást gyakorolnak az uniós döntéshozókra a nyersanyagtermelés felkarolása érdekében. Egy 2022-ben készült nemzetközi elemzésben emlékeztettek, Európa utolsó, még működő két magnéziumbányáját 2001-ben zárták be Norvégiában és Franciaországban, mivel az olcsó kínai importáruval nem tudtak vetekedni. Ám a modern ipart veszélyeztető nyersanyagválság láttán a Reuters hírügynökség által idézett szakemberek szerint három projekt is indulhat az öreg kontinensen: kettő Romániában és egy Bosznia-Hercegovinában. Az egyik említett romániai beruházás a Verde Magnesium nyugat-romániai bányanyitása.

Bondoraszón nyílhat újra Európa első magnéziumbányája •  Fotó: Facebook/Primăria Budureasa Galéria

Bondoraszón nyílhat újra Európa első magnéziumbányája

Fotó: Facebook/Primăria Budureasa

Egyébként a bondoraszói helyszín nem most merül fel először: az amerikaiak évek óta „tapogatóznak” ez irányban.

A Gazeta de Cluj kolozsvári lap korábbi beszámolója szerint a Bihar megye legdélkeletibb településén, a Bihar-hegység lábainál fekvő faluban 1977-ben fedezték fel a lelőhelyet, amikor – Nicolae Ceaușescu diktátor utasítására – uránium után kutattak a térségben. Ehelyett azonban brucitra-magnéziumra leltek a meszes dolomitokban. Ezek után tíz év alatt 15 kilométer hosszúságú aknákat hoztak létre, de az 1989-es rendszerváltás után leálltak a kutatások anélkül, hogy pontosan felbecsülték volna a föld mélyén rejtőző ásványi kincs értékét.

Az állami hatóság 2003-ban koncesszióba adta a teljes bezárás szélére sodródott bondoraszói bányát, 2007-ben a hírhedt, börtönbe került román üzletember, Sorin Ovidiu Vîntu tulajdonába került, aki 2011-ben továbbadta. 2015-ben fizetésképtelenné vált a koncesszióvevő, 2020-ban pedig megvonták a dolomit-mészkő-brucitkitermelésre feljogosító bányászati engedélyt.

Az olcsó kínai importáru bezáratta az európai magnéziumbányákat •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Az olcsó kínai importáru bezáratta az európai magnéziumbányákat

Fotó: Pixabay.com

A kolozsvári lap szerint ekkor kezdett érdeklődni a Verde Magnesium, amelyről azt feltételezték, hogy a közismert ásványi kincsek „takarásában” esetleg megbújó uránium miatt szerezné meg a bondoraszói lelőhelyet. Az amerikai hátterű vállalat már akkoriban jelezte, hogy a magnézium miatt érdekli a bánya, és a replika jogán cáfolták is a Gazeta de Cluj feltételezését, miszerint urániumra „vadásznának”.

„A VerdeMg nevű, európai és amerikai tulajdonban lévő román vállalat integrált ipari platform létrehozását szeretné a magnézium könnyűfém kitermelésének újraindítása érdekében az EU-ban, amely teljesen a kínai és az orosz importtól függ az említett kritikus nyersanyag tekintetében. Ultramodern technológiával, mely semmilyen negatív hatást nem gyakorol a környezetre, a körforgásos gazdaságra jellemző láncok létesülnek. Ezek egy ipari park révén valósulnak majd meg, ahol az autó- és légijárműipar képviselői, elektronikai vállalatok és ötvözetgyártók előrehaladott magnéziumfeldolgozó tevékenységeket folytathatnak” – tájékoztatott akkor a „bányakereső”.

Ugyanakkor Alexandru Roşu vezérigazgató tavaly decemberben a Ziarul Financiar portáljának megerősítette, hogy korábban meg szerették volna vásárolni a bondoraszói bánya fizetésképtelenné vált tulajdonosát, a kitermelési engedély 2020-as elvesztése után pedig ők újraigényelték azt. Jelezte: addig nem vettek meg semmit, de jelentkeznek a kitermelés beindítását célzó koncessziós pályázatra.

„Bányavárossá” alakulhat a jelenleg a turizmusra építő Bondoraszó •  Fotó: Facebook/Primăria Budureasa Galéria

„Bányavárossá” alakulhat a jelenleg a turizmusra építő Bondoraszó

Fotó: Facebook/Primăria Budureasa

Alexandru Roşu szerint Romániában óriási potenciál rejlik, Európa vezető magnéziumkitermelője lehet. Ezért készek arra, hogy a 90 ezer tonna/éves kapacitás eléréséig évente akár 1,5 milliárd dollárt költsenek.

Bondoraszó községet egyébként 2553-an lakják a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, és azon kevés bihari települések közé tartozik, ahol egyetlen magyar lakost sem tartanak nyilván (már 1910-ben is az 1072 lélekből csupán 17 magyart jegyeztek fel). A polgármesteri hivatal honlapján található településnépszerűsítő videóban a hagyományőrzést és a turisztikai látványosságokat emelik ki látványosságként, a bányára nem „büszkék”.

korábban írtuk

Egyedül nem megy: török segítséggel dolgozhatják fel Erdélyben Románia világszerte vadászott altalajkincsét
Egyedül nem megy: török segítséggel dolgozhatják fel Erdélyben Románia világszerte vadászott altalajkincsét

Romániában található Európa legnagyobb kitermelhető rézérctartalékja, ám az ország globális szinten a sereghajtók között kullog saját altalajkincsének értékesítése tekintetében. A kiaknázatlan rézérc javarésze Erdélyben bújik meg a föld alatt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal

Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak

A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak
2026. január 15., csütörtök

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt

Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt
2026. január 15., csütörtök

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház

Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Lerobbant egy felújított mozdony, majd a segítségül küldött másik is, órákra Arad és Temesvár között rekedtek az utasok

Miután egy nemrég az európai uniós helyreállítási alap (PNRR) keretében felújított mozdony meghibásodott, majd a felmentésül küldött másik is, órákra Arad és Temesvár között rekedtek egy szerelvény utasai.

Lerobbant egy felújított mozdony, majd a segítségül küldött másik is, órákra Arad és Temesvár között rekedtek az utasok
2026. január 15., csütörtök

Indonéziában fogták el a szebeni rablógyilkosság harmadik vádlottját

Nemzetközi rendőri együttműködés eredményeként Indonéziában elfogták Costinel Cosmin Zuleamot, a 2023-ban történt nagyszebeni rablógyilkosság harmadik vádlottját – közölte csütörtökön a Román Rendőrség.

Indonéziában fogták el a szebeni rablógyilkosság harmadik vádlottját
2026. január 15., csütörtök

Gazdasági nehézségek ide, megszorítások oda, több millió lejből jelölik meg Románia földrajzi közepét egy erdélyi városban

Több mint két hektárnyi területet alakítanak át tematikus parkká a dél-erdélyi Fogaras városában, amely hűen reprodukálja Románia térképét, ahol az ország földrajzi középpontját is megjelölik.

Gazdasági nehézségek ide, megszorítások oda, több millió lejből jelölik meg Románia földrajzi közepét egy erdélyi városban
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Erdélyben fogták el az anyját Franciaországban megölő román férfit

Kolozsváron letartóztatták azt a 23 éves férfit, akit Franciaországban köröztek, mert október végén Molsheimben megölte édesanyját – közöltéka helyi hatóságok és a strasbourgi ügyészség.

Erdélyben fogták el az anyját Franciaországban megölő román férfit
2026. január 14., szerda

Hamis bejelentést tett egy gyilkosságról egy háromszéki tinédzser

Megbírságoltak egy 15 éves fiút, aki hamis bejelentést tett egy gyilkosságról a 112-es segélyhívó számon – számolt be szerdán a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Hamis bejelentést tett egy gyilkosságról egy háromszéki tinédzser
2026. január 14., szerda

Katasztrófavédelem: veszélyt jelenthetnek a lezuhanó jégcsapok, el kell távolítani az épületekről

A jégcsapok lezuhanása veszélyes lehet, ezért el kell távolítani az épületekről – hívta fel a figyelmet a román katasztrófavédelem (IGSU).

Katasztrófavédelem: veszélyt jelenthetnek a lezuhanó jégcsapok, el kell távolítani az épületekről
Hirdetés
Hirdetés