Gyomrozzák. Kitermelésre kész az amerikai hátterű bányavállalat (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Bányászati koncessziót adott a román állam egy amerikai gyökerű társaságnak, amely legalább egymilliárd dolláros befektetésre készül. Bár hivatalosan még nem nevezték meg a helyszínt, minden bizonnyal a Bihar megyei Bondoraszón található magnéziumbányáról van szó. A régi magyar nevén keserenynek nevezett könnyűfém létfontosságú az autó- és repülőgépiparban, kritikus nyersanyagnak számít Európában, ahová száz százalékban importálják – tehát óriási értékkel bír.
2024. április 17., 09:552024. április 17., 09:55
A koncessziós szerződés megkötéséről a Profit.ro számolt be kedden. A gazdasági portál tájékoztatása szerint az Amerocap amerikai óriáscég által támogatott, Verde Magnesium nevű vállalat kész legalább egymilliárd dollárt fektetni – vagy akár évenként ugyanennyit – egy nyugat-romániai helyszínen található bányába, ahol a kitermelés mellett többek között alumíniumot hasznosítana újra zöldenergia segítségével.
(a brucit magnézium-hidroxid ásvány, amely magnéziumtartalmú ásványok – dolomit, forsterit, periklász, stb. – átalakulása során keletkezik, idővel hidromagnezitté alakul át). A koncesszióvevő a tervek szerint 2027-ben termelné ki az első tonna magnéziumércet, és 2032-2034 között már évi 90 ezer tonna kapacitást érne el. Becslések szerint a beruházás ezer konkrét, közvetetten pedig további tízezer új munkahelyet teremtene.
A Verde Magnesium célul tűzte ki, hogy az Európai Unió legfőbb magnéziumkitermelőjévé váljon. Ezt már a járműiparban 2021-ben tetőfokára hágott nyersanyaghiány idején is hangoztatták, amely hellyel-közzel azóta is fennáll, és az EU klímasemlegességi céljait is veszélyezteti. Az Európai Unió Tanácsa éppen idén márciusban fogadta el a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabályt, mivel a ritkaföldfémek iránti kereslet az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan növekedni fog.
Kritikus fontosságú nyersanyagok
A Tanács közleménye szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok olyan, az EU számára nagy gazdasági jelentőséggel bíró nyersanyagok, amelyek tekintetében a forrásaik koncentrációja és a jó, megfizethető helyettesítő anyagok hiánya miatt nagy az ellátási zavarok kockázata. A jogszabály célja az EU kritikus fontosságú nyersanyagok terén történő ellátásának növelése és diverzifikálása; a körforgásos jelleg megerősítése, beleértve az újrafeldolgozást is; az új szabályok megerősítik majd Európa stratégiai autonómiáját.
Jelenleg 34 kritikus fontosságú nyersanyagot tartalmaz a vonatkozó jegyzék: alumínium/bauxit/timföld, kokszszén, lítium, foszfor, antimon, földpát, könnyű ritkaföldfémek, szkandium, arzén, folypát, magnézium, szilíciumfém, barit, gallium, mangán, stroncium, berillium, germánium, természetes grafit, tantál, bizmut, hafnium, nióbium, titánfém, bór, hélium, platinacsoportba tartozó fémek, volfrám, kobalt, nehéz ritkaföldfémek, nyersfoszfát, vanádium, réz, nikkel.
Amint a Danubecapital.hu portálon olvasható korábbi elemzésből is kiderül,
az ötvözet révén javul az alumínium szilárdsága, továbbá a hegeszthetőség javítására is magnéziumot, illetve szilíciumot használnak fel. További előnye a magnéziumnak, hogy csökkenthető vele az alumínium súlya a szilárdság veszélyeztetése nélkül, továbbá rezgéscsillapító képessége is kedvező. Mindezen kedvező tulajdonságai miatt vált a magnézium szinte nélkülözhetetlen ötvözőelemévé az alumíniumnak.
Nagy értékük van a magnéziumkristályoknak
Fotó: Wikipédia/Warut Roonguthai
A magyar nyelvújítók által keserenynek elnevezett magnézium világszintű kitermelésének 85 százaléka Kínában valósul meg, így erőteljes függőség alakult ki a kínai magnézium iránt.
A járműipar jelentős mennyiségű alumíniumot és magnéziumot használ fel. 2019. évi becslés szerint az egész európai személygépjármű-gyártást figyelembe véve átlagosan 180 kg alumínium található egy járműben, mely 1,5 tonnás átlagsúllyal számolva a jármű 12%-át teszi ki.
A magnézium a járművekben nemcsak mint ötvözet jelenik meg, hanem egyedülálló komponensként is számos gyártó alkalmazza már a sebességváltókban, a kormánykerekekben, valamint az üzemanyagtartály-fedelekben. Összességében a magnézium iránti kereslet 35%-át az autóipar adja – olvasható az elemzésben.
Nem véletlen, hogy a kínai vetélytársakkal szemben egyre nagyobb teret vesztő európai gyártók is nyomást gyakorolnak az uniós döntéshozókra a nyersanyagtermelés felkarolása érdekében. Egy 2022-ben készült nemzetközi elemzésben emlékeztettek, Európa utolsó, még működő két magnéziumbányáját 2001-ben zárták be Norvégiában és Franciaországban, mivel az olcsó kínai importáruval nem tudtak vetekedni. Ám a modern ipart veszélyeztető nyersanyagválság láttán a Reuters hírügynökség által idézett szakemberek szerint három projekt is indulhat az öreg kontinensen: kettő Romániában és egy Bosznia-Hercegovinában. Az egyik említett romániai beruházás a Verde Magnesium nyugat-romániai bányanyitása.
Bondoraszón nyílhat újra Európa első magnéziumbányája
Fotó: Facebook/Primăria Budureasa
A Gazeta de Cluj kolozsvári lap korábbi beszámolója szerint a Bihar megye legdélkeletibb településén, a Bihar-hegység lábainál fekvő faluban 1977-ben fedezték fel a lelőhelyet, amikor – Nicolae Ceaușescu diktátor utasítására – uránium után kutattak a térségben. Ehelyett azonban brucitra-magnéziumra leltek a meszes dolomitokban. Ezek után tíz év alatt 15 kilométer hosszúságú aknákat hoztak létre, de az 1989-es rendszerváltás után leálltak a kutatások anélkül, hogy pontosan felbecsülték volna a föld mélyén rejtőző ásványi kincs értékét.
Az állami hatóság 2003-ban koncesszióba adta a teljes bezárás szélére sodródott bondoraszói bányát, 2007-ben a hírhedt, börtönbe került román üzletember, Sorin Ovidiu Vîntu tulajdonába került, aki 2011-ben továbbadta. 2015-ben fizetésképtelenné vált a koncesszióvevő, 2020-ban pedig megvonták a dolomit-mészkő-brucitkitermelésre feljogosító bányászati engedélyt.
Az olcsó kínai importáru bezáratta az európai magnéziumbányákat
Fotó: Pixabay.com
A kolozsvári lap szerint ekkor kezdett érdeklődni a Verde Magnesium, amelyről azt feltételezték, hogy a közismert ásványi kincsek „takarásában” esetleg megbújó uránium miatt szerezné meg a bondoraszói lelőhelyet. Az amerikai hátterű vállalat már akkoriban jelezte, hogy a magnézium miatt érdekli a bánya, és a replika jogán cáfolták is a Gazeta de Cluj feltételezését, miszerint urániumra „vadásznának”.
„A VerdeMg nevű, európai és amerikai tulajdonban lévő román vállalat integrált ipari platform létrehozását szeretné a magnézium könnyűfém kitermelésének újraindítása érdekében az EU-ban, amely teljesen a kínai és az orosz importtól függ az említett kritikus nyersanyag tekintetében. Ultramodern technológiával, mely semmilyen negatív hatást nem gyakorol a környezetre, a körforgásos gazdaságra jellemző láncok létesülnek. Ezek egy ipari park révén valósulnak majd meg, ahol az autó- és légijárműipar képviselői, elektronikai vállalatok és ötvözetgyártók előrehaladott magnéziumfeldolgozó tevékenységeket folytathatnak” – tájékoztatott akkor a „bányakereső”.
Ugyanakkor Alexandru Roşu vezérigazgató tavaly decemberben a Ziarul Financiar portáljának megerősítette, hogy korábban meg szerették volna vásárolni a bondoraszói bánya fizetésképtelenné vált tulajdonosát, a kitermelési engedély 2020-as elvesztése után pedig ők újraigényelték azt. Jelezte: addig nem vettek meg semmit, de jelentkeznek a kitermelés beindítását célzó koncessziós pályázatra.
„Bányavárossá” alakulhat a jelenleg a turizmusra építő Bondoraszó
Fotó: Facebook/Primăria Budureasa
Bondoraszó községet egyébként 2553-an lakják a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, és azon kevés bihari települések közé tartozik, ahol egyetlen magyar lakost sem tartanak nyilván (már 1910-ben is az 1072 lélekből csupán 17 magyart jegyeztek fel). A polgármesteri hivatal honlapján található településnépszerűsítő videóban a hagyományőrzést és a turisztikai látványosságokat emelik ki látványosságként, a bányára nem „büszkék”.
Romániában található Európa legnagyobb kitermelhető rézérctartalékja, ám az ország globális szinten a sereghajtók között kullog saját altalajkincsének értékesítése tekintetében. A kiaknázatlan rézérc javarésze Erdélyben bújik meg a föld alatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!