Gyomrozzák. Kitermelésre kész az amerikai hátterű bányavállalat (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Bányászati koncessziót adott a román állam egy amerikai gyökerű társaságnak, amely legalább egymilliárd dolláros befektetésre készül. Bár hivatalosan még nem nevezték meg a helyszínt, minden bizonnyal a Bihar megyei Bondoraszón található magnéziumbányáról van szó. A régi magyar nevén keserenynek nevezett könnyűfém létfontosságú az autó- és repülőgépiparban, kritikus nyersanyagnak számít Európában, ahová száz százalékban importálják – tehát óriási értékkel bír.
2024. április 17., 09:552024. április 17., 09:55
A koncessziós szerződés megkötéséről a Profit.ro számolt be kedden. A gazdasági portál tájékoztatása szerint az Amerocap amerikai óriáscég által támogatott, Verde Magnesium nevű vállalat kész legalább egymilliárd dollárt fektetni – vagy akár évenként ugyanennyit – egy nyugat-romániai helyszínen található bányába, ahol a kitermelés mellett többek között alumíniumot hasznosítana újra zöldenergia segítségével.
(a brucit magnézium-hidroxid ásvány, amely magnéziumtartalmú ásványok – dolomit, forsterit, periklász, stb. – átalakulása során keletkezik, idővel hidromagnezitté alakul át). A koncesszióvevő a tervek szerint 2027-ben termelné ki az első tonna magnéziumércet, és 2032-2034 között már évi 90 ezer tonna kapacitást érne el. Becslések szerint a beruházás ezer konkrét, közvetetten pedig további tízezer új munkahelyet teremtene.
A Verde Magnesium célul tűzte ki, hogy az Európai Unió legfőbb magnéziumkitermelőjévé váljon. Ezt már a járműiparban 2021-ben tetőfokára hágott nyersanyaghiány idején is hangoztatták, amely hellyel-közzel azóta is fennáll, és az EU klímasemlegességi céljait is veszélyezteti. Az Európai Unió Tanácsa éppen idén márciusban fogadta el a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabályt, mivel a ritkaföldfémek iránti kereslet az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan növekedni fog.
Kritikus fontosságú nyersanyagok
A Tanács közleménye szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok olyan, az EU számára nagy gazdasági jelentőséggel bíró nyersanyagok, amelyek tekintetében a forrásaik koncentrációja és a jó, megfizethető helyettesítő anyagok hiánya miatt nagy az ellátási zavarok kockázata. A jogszabály célja az EU kritikus fontosságú nyersanyagok terén történő ellátásának növelése és diverzifikálása; a körforgásos jelleg megerősítése, beleértve az újrafeldolgozást is; az új szabályok megerősítik majd Európa stratégiai autonómiáját.
Jelenleg 34 kritikus fontosságú nyersanyagot tartalmaz a vonatkozó jegyzék: alumínium/bauxit/timföld, kokszszén, lítium, foszfor, antimon, földpát, könnyű ritkaföldfémek, szkandium, arzén, folypát, magnézium, szilíciumfém, barit, gallium, mangán, stroncium, berillium, germánium, természetes grafit, tantál, bizmut, hafnium, nióbium, titánfém, bór, hélium, platinacsoportba tartozó fémek, volfrám, kobalt, nehéz ritkaföldfémek, nyersfoszfát, vanádium, réz, nikkel.
Amint a Danubecapital.hu portálon olvasható korábbi elemzésből is kiderül,
az ötvözet révén javul az alumínium szilárdsága, továbbá a hegeszthetőség javítására is magnéziumot, illetve szilíciumot használnak fel. További előnye a magnéziumnak, hogy csökkenthető vele az alumínium súlya a szilárdság veszélyeztetése nélkül, továbbá rezgéscsillapító képessége is kedvező. Mindezen kedvező tulajdonságai miatt vált a magnézium szinte nélkülözhetetlen ötvözőelemévé az alumíniumnak.
Nagy értékük van a magnéziumkristályoknak
Fotó: Wikipédia/Warut Roonguthai
A magyar nyelvújítók által keserenynek elnevezett magnézium világszintű kitermelésének 85 százaléka Kínában valósul meg, így erőteljes függőség alakult ki a kínai magnézium iránt.
A járműipar jelentős mennyiségű alumíniumot és magnéziumot használ fel. 2019. évi becslés szerint az egész európai személygépjármű-gyártást figyelembe véve átlagosan 180 kg alumínium található egy járműben, mely 1,5 tonnás átlagsúllyal számolva a jármű 12%-át teszi ki.
A magnézium a járművekben nemcsak mint ötvözet jelenik meg, hanem egyedülálló komponensként is számos gyártó alkalmazza már a sebességváltókban, a kormánykerekekben, valamint az üzemanyagtartály-fedelekben. Összességében a magnézium iránti kereslet 35%-át az autóipar adja – olvasható az elemzésben.
Nem véletlen, hogy a kínai vetélytársakkal szemben egyre nagyobb teret vesztő európai gyártók is nyomást gyakorolnak az uniós döntéshozókra a nyersanyagtermelés felkarolása érdekében. Egy 2022-ben készült nemzetközi elemzésben emlékeztettek, Európa utolsó, még működő két magnéziumbányáját 2001-ben zárták be Norvégiában és Franciaországban, mivel az olcsó kínai importáruval nem tudtak vetekedni. Ám a modern ipart veszélyeztető nyersanyagválság láttán a Reuters hírügynökség által idézett szakemberek szerint három projekt is indulhat az öreg kontinensen: kettő Romániában és egy Bosznia-Hercegovinában. Az egyik említett romániai beruházás a Verde Magnesium nyugat-romániai bányanyitása.
Bondoraszón nyílhat újra Európa első magnéziumbányája
Fotó: Facebook/Primăria Budureasa
A Gazeta de Cluj kolozsvári lap korábbi beszámolója szerint a Bihar megye legdélkeletibb településén, a Bihar-hegység lábainál fekvő faluban 1977-ben fedezték fel a lelőhelyet, amikor – Nicolae Ceaușescu diktátor utasítására – uránium után kutattak a térségben. Ehelyett azonban brucitra-magnéziumra leltek a meszes dolomitokban. Ezek után tíz év alatt 15 kilométer hosszúságú aknákat hoztak létre, de az 1989-es rendszerváltás után leálltak a kutatások anélkül, hogy pontosan felbecsülték volna a föld mélyén rejtőző ásványi kincs értékét.
Az állami hatóság 2003-ban koncesszióba adta a teljes bezárás szélére sodródott bondoraszói bányát, 2007-ben a hírhedt, börtönbe került román üzletember, Sorin Ovidiu Vîntu tulajdonába került, aki 2011-ben továbbadta. 2015-ben fizetésképtelenné vált a koncesszióvevő, 2020-ban pedig megvonták a dolomit-mészkő-brucitkitermelésre feljogosító bányászati engedélyt.
Az olcsó kínai importáru bezáratta az európai magnéziumbányákat
Fotó: Pixabay.com
A kolozsvári lap szerint ekkor kezdett érdeklődni a Verde Magnesium, amelyről azt feltételezték, hogy a közismert ásványi kincsek „takarásában” esetleg megbújó uránium miatt szerezné meg a bondoraszói lelőhelyet. Az amerikai hátterű vállalat már akkoriban jelezte, hogy a magnézium miatt érdekli a bánya, és a replika jogán cáfolták is a Gazeta de Cluj feltételezését, miszerint urániumra „vadásznának”.
„A VerdeMg nevű, európai és amerikai tulajdonban lévő román vállalat integrált ipari platform létrehozását szeretné a magnézium könnyűfém kitermelésének újraindítása érdekében az EU-ban, amely teljesen a kínai és az orosz importtól függ az említett kritikus nyersanyag tekintetében. Ultramodern technológiával, mely semmilyen negatív hatást nem gyakorol a környezetre, a körforgásos gazdaságra jellemző láncok létesülnek. Ezek egy ipari park révén valósulnak majd meg, ahol az autó- és légijárműipar képviselői, elektronikai vállalatok és ötvözetgyártók előrehaladott magnéziumfeldolgozó tevékenységeket folytathatnak” – tájékoztatott akkor a „bányakereső”.
Ugyanakkor Alexandru Roşu vezérigazgató tavaly decemberben a Ziarul Financiar portáljának megerősítette, hogy korábban meg szerették volna vásárolni a bondoraszói bánya fizetésképtelenné vált tulajdonosát, a kitermelési engedély 2020-as elvesztése után pedig ők újraigényelték azt. Jelezte: addig nem vettek meg semmit, de jelentkeznek a kitermelés beindítását célzó koncessziós pályázatra.
„Bányavárossá” alakulhat a jelenleg a turizmusra építő Bondoraszó
Fotó: Facebook/Primăria Budureasa
Bondoraszó községet egyébként 2553-an lakják a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, és azon kevés bihari települések közé tartozik, ahol egyetlen magyar lakost sem tartanak nyilván (már 1910-ben is az 1072 lélekből csupán 17 magyart jegyeztek fel). A polgármesteri hivatal honlapján található településnépszerűsítő videóban a hagyományőrzést és a turisztikai látványosságokat emelik ki látványosságként, a bányára nem „büszkék”.
Romániában található Európa legnagyobb kitermelhető rézérctartalékja, ám az ország globális szinten a sereghajtók között kullog saját altalajkincsének értékesítése tekintetében. A kiaknázatlan rézérc javarésze Erdélyben bújik meg a föld alatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!