
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyiek már számlálják a napokat: minden hónap harmadik péntekje a helyi kézművestermékek vására a Petry Látványmúzeum udvarán. A januári mínusz 15 fok ellenére egész nap sürgés-forgás volt.
2017. február 01., 17:372017. február 01., 17:37
A kis udvar bejáratánál nagy vashordóban ropog a tűz, ott melegednek az árusok egy pohár meleg tea, esetleg bor társaságában. Van rendes melegedő is, de innen jobban szemmel lehet tartani a portékát. Itt beszélgettünk Bálint P. Erikával, a szervezőcég munkatársával is, akitől megtudtam: a cégnek régi álma, hogy összegyűjtse a helyi és a környékbeli kézműveseket, amihez a látványmúzeum udvara jó helynek bizonyult. „Tavaly januárban volt az első vásár, és úgy terveztük, hogy negyedévente szervezünk egyet, de a vásárlók és az árusok is kérték, hogy havonta szervezzük meg. Többnyire Maros megyeiek az eladók, de vannak Hargita megyéből is, főleg sajtkészítők. Nehéz találni olyan hivatalos iratokkal rendelkező sajtkészítőt, aki nemcsak helyileg és a szomszédasszonynak készíti termékeit, hanem be is vizsgáltatja azokat. Mi felelősséget vállalunk a termékekért. Kilenc termelővel indultunk tavaly, most majdnem harmincan vagyunk, s már nem férünk. Minden alkalommal növekszik a vásárlói szám, kezdtük 250-nel decemberben, de ma már 1400 vásárló volt. A termelők is elégedettek, egymást segítik, mindig szívesen jönnek, mert családias, otthonos vásárnak tartják” – magyarázza a szervező.
Közben a frissen készített tepertő illata próbál felülkerekedni a meggyes és almás rétesén, és a forralt bor fűszerei is eljutnak a vásárló orráig. A bejárat mellett a szervező cég hústermékeiből lehet válogatni: ott lóg a nagy sonka felakasztva, kérésre szelnek belőle, de a kolbászokból, májasból, felvágottakból és a tepertőből is bőven van a készleten. Visszajáró vendég a Levendulaház is, amelynek asztalán illatos párnákat, kenőcsöket és a belsőleg is használható levendula illóolajat kínálja. Több helyen van hidegen préselt fekete ribizli és homoktövis szörp különböző ízesítéssel, de aki meleg teára vágyik, az is válogathat. A sarokban mézet és zöldségeket árulnak, sajnálatunkra a mézédes sütőtök már elfogyott, de idén még többet fog termeszteni – ígéri a gazda.
Egyik asztalnál héjatlan tökmagot és abból préselt olajat árul Bodó Zoltán. Mezőpanitban termesztik a magot immár tíz éve, sokáig egy hektáron dolgoztak, de mivel nőtt a kereslet és sikerült egy nagybani céggel szerződést kötni, tavaly megnövelték a termelőfelületet, így már nyolc hektáron termelik az egészséges héjatlan tökmagot. Mindig a saját magot ültetik vissza, s a labdanagyságú tökből ma már gépek segítségével nyerik ki a magot. A tök húsát visszaviszik a termőföldre trágyának. A termékek nagy részét cégeknek adják el, de házhoz is szállítanak belőle Marosvásárhely területére. A többit vásáron és interneten próbálják értékesíteni. A Petry-vásáron hidegen préselt tökmagolajat, tökmaglisztet kínálnak, ez utóbbit a hagyományos lisztekhez keverve lehet használni. Kevés a szénhidráttartalma, jót tesz a bélműködésnek. Van még tökmagpaszta, ami az olaj leülepedése után marad, ez szemcsés és kenyérre kenve lehet enni.
Az első vásáron is találkozhattunk már a homoródalmási Sándor Hubával, aki tejből készült termékeket készít, érlelt és fűszeres sajtokat, joghurtot és ordakülönlegességet. Már öt éve jár Marosvásárhelyre, a Fókusz Ökó Központ által szervezett vásárokra, s így csatlakozott ennek a vásárnak az árusai közé is. Lelkesen beszél arról, hogy családi vállalkozás keretében készítik és értékesítik a sajtokat. „Ötven szarvasmarhánk, 30 juhunk és 10 kecskénk van, behatárolt a feldolgozásra váró tejmennyiség, s ezen nem is szeretnénk változtatni. Egyrészt ezt a mennyiségű munkát a három generációs család jól el tudja látni, másrészt a mennyiség növelése a minőségé kárára menne. Régi, hagyományos receptek alapján készítjük a sajtokat, kis újításokkal, hiszen van például vörös borban érlelt és rókagombával ízesített is. Otthon van látványműhelyünk is, ahova az érdeklődők, vevők betérhetnek és megnézhetik hogyan készülnek a termékek” – magyarázza a sajtkészítő gazda.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!