
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyiek már számlálják a napokat: minden hónap harmadik péntekje a helyi kézművestermékek vására a Petry Látványmúzeum udvarán. A januári mínusz 15 fok ellenére egész nap sürgés-forgás volt.
2017. február 01., 17:372017. február 01., 17:37
A kis udvar bejáratánál nagy vashordóban ropog a tűz, ott melegednek az árusok egy pohár meleg tea, esetleg bor társaságában. Van rendes melegedő is, de innen jobban szemmel lehet tartani a portékát. Itt beszélgettünk Bálint P. Erikával, a szervezőcég munkatársával is, akitől megtudtam: a cégnek régi álma, hogy összegyűjtse a helyi és a környékbeli kézműveseket, amihez a látványmúzeum udvara jó helynek bizonyult. „Tavaly januárban volt az első vásár, és úgy terveztük, hogy negyedévente szervezünk egyet, de a vásárlók és az árusok is kérték, hogy havonta szervezzük meg. Többnyire Maros megyeiek az eladók, de vannak Hargita megyéből is, főleg sajtkészítők. Nehéz találni olyan hivatalos iratokkal rendelkező sajtkészítőt, aki nemcsak helyileg és a szomszédasszonynak készíti termékeit, hanem be is vizsgáltatja azokat. Mi felelősséget vállalunk a termékekért. Kilenc termelővel indultunk tavaly, most majdnem harmincan vagyunk, s már nem férünk. Minden alkalommal növekszik a vásárlói szám, kezdtük 250-nel decemberben, de ma már 1400 vásárló volt. A termelők is elégedettek, egymást segítik, mindig szívesen jönnek, mert családias, otthonos vásárnak tartják” – magyarázza a szervező.
Közben a frissen készített tepertő illata próbál felülkerekedni a meggyes és almás rétesén, és a forralt bor fűszerei is eljutnak a vásárló orráig. A bejárat mellett a szervező cég hústermékeiből lehet válogatni: ott lóg a nagy sonka felakasztva, kérésre szelnek belőle, de a kolbászokból, májasból, felvágottakból és a tepertőből is bőven van a készleten. Visszajáró vendég a Levendulaház is, amelynek asztalán illatos párnákat, kenőcsöket és a belsőleg is használható levendula illóolajat kínálja. Több helyen van hidegen préselt fekete ribizli és homoktövis szörp különböző ízesítéssel, de aki meleg teára vágyik, az is válogathat. A sarokban mézet és zöldségeket árulnak, sajnálatunkra a mézédes sütőtök már elfogyott, de idén még többet fog termeszteni – ígéri a gazda.
Egyik asztalnál héjatlan tökmagot és abból préselt olajat árul Bodó Zoltán. Mezőpanitban termesztik a magot immár tíz éve, sokáig egy hektáron dolgoztak, de mivel nőtt a kereslet és sikerült egy nagybani céggel szerződést kötni, tavaly megnövelték a termelőfelületet, így már nyolc hektáron termelik az egészséges héjatlan tökmagot. Mindig a saját magot ültetik vissza, s a labdanagyságú tökből ma már gépek segítségével nyerik ki a magot. A tök húsát visszaviszik a termőföldre trágyának. A termékek nagy részét cégeknek adják el, de házhoz is szállítanak belőle Marosvásárhely területére. A többit vásáron és interneten próbálják értékesíteni. A Petry-vásáron hidegen préselt tökmagolajat, tökmaglisztet kínálnak, ez utóbbit a hagyományos lisztekhez keverve lehet használni. Kevés a szénhidráttartalma, jót tesz a bélműködésnek. Van még tökmagpaszta, ami az olaj leülepedése után marad, ez szemcsés és kenyérre kenve lehet enni.
Az első vásáron is találkozhattunk már a homoródalmási Sándor Hubával, aki tejből készült termékeket készít, érlelt és fűszeres sajtokat, joghurtot és ordakülönlegességet. Már öt éve jár Marosvásárhelyre, a Fókusz Ökó Központ által szervezett vásárokra, s így csatlakozott ennek a vásárnak az árusai közé is. Lelkesen beszél arról, hogy családi vállalkozás keretében készítik és értékesítik a sajtokat. „Ötven szarvasmarhánk, 30 juhunk és 10 kecskénk van, behatárolt a feldolgozásra váró tejmennyiség, s ezen nem is szeretnénk változtatni. Egyrészt ezt a mennyiségű munkát a három generációs család jól el tudja látni, másrészt a mennyiség növelése a minőségé kárára menne. Régi, hagyományos receptek alapján készítjük a sajtokat, kis újításokkal, hiszen van például vörös borban érlelt és rókagombával ízesített is. Otthon van látványműhelyünk is, ahova az érdeklődők, vevők betérhetnek és megnézhetik hogyan készülnek a termékek” – magyarázza a sajtkészítő gazda.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!