Hirdetés

A szövetkezés lehetne a megoldás a guruló málna vagy szörp értékesítésére

A friss gyümölcsre is van kereslet •  Fotó: Veres Nándor

A friss gyümölcsre is van kereslet

Fotó: Veres Nándor

A málna és a ribizli az erdélyi gazdák kedvelt gyümölcse, sokan próbálkoznak feldolgozással is. Az újtusnádi Darvas Róbert tapasztalata azt mutatja, hogy a feldolgozás és az értékesítés a nehezebb feladat. Igazából a gazdák összefogása jelenthetné a járható utat.

Makkay József

2020. május 26., 18:572020. május 26., 18:57

2020. május 26., 18:592020. május 26., 18:59

Egyre nagyobb teret hódít Erdélyben a bogyósgyümölcsűek termesztése. Sok faluban találkoztam frissen telepített ribizli, málna, áfonya, bodza, som, szeder vagy egresültetvénnyel, de legnépszerűbb a ribizli és a málna. Egyre többen a háztáji gazdaság körülményei között próbálják feldolgozni a termést, de van, aki frissen értékesíti. A jóval nagyobb befektetést igénylő intenzív gyümölcsfa-telepítések alternatívájaként terjedő bogyósgyümölcsűek termesztése legtöbb esetben azonban megmarad kiskerti szenvedélynek, vagy jövedelemkiegészítő foglalkozásnak. Főállásban kevés gazda tud belőle megélni, mint ahogy a mezőgazdaság más ágazataiból is.

Az újtusnádi Darvas Róbert fakitermelő vállalkozó példája azt bizonyítja, hogy a bogyósgyümölcsűek termesztését, tárolását, feldolgozását és értékesítését nehéz úgy integrálni, hogy mindent a a gazda végezzen el.

Hirdetés

Hiányzó szövetkezeti összefogás

„Amikor 2012-ben elkezdtem málnatermesztéssel foglalkozni, Alcsíkon alig volt konkurencia. Ma körülbelül egy tucatnyi gazdaság működik, ahol elsősorban ribizlitermesztésbe vágtak bele, és a gyümölcsöt zömmel fel is dolgozzák. Mind a tizenkét gazda termékeit megkóstoltam. Ezek fele jó minőségű, a másik fele viszont lejáratja a szakmát. Az a baj, hogy mindannyian ugyanazon a piacon akarnak megélni” – magyarázza a közgazdász végzettségű fiatalember, aki nyolc évvel ezelőtt szenvedélyből vágott bele a málna- és ribizlitermesztésbe, időközben pedig komoly terveket szőtt a nagybani értékesítésre.

Gazdasági szakemberként Darvas Róbert szétnézett a Kárpát-medencében, hogyan lehetne csúcsra járatni a kezdeményezést. Hogyan tudna málnából készült termékekkel bekerülni nagyáruházakba,

hiszen a hosszabb távú talpon maradásra más esély nincs. Így szerzett tudomást egy észak-magyarországi szövetkezetről, amely a környékbeli gazdáktól vásárolja fel a különböző bogyós gyümölcsöket, lefagyasztja, majd nyugat-európai országokban exportálja. Az ötlettől fellelkesülve a bukaresti agrárexpón mély-fagyasztó berendezést forgalmazó cég képviselőivel is találkozott. A 120 ezer eurós berendezéssel a környékbeli gazdák teljes termését fel lehet dolgozni.

Darvas Róbert a málnásában. Idén jó termés ígérkezik •  Fotó: Darvas Róbert/Facebook Galéria

Darvas Róbert a málnásában. Idén jó termés ígérkezik

Fotó: Darvas Róbert/Facebook

„Az eljárás lényege, hogy a szüretet követő négy órán belül a friss málna, ribizli vagy más gyümölcs feldolgozó gépsorra kerül. A hűtőberendezés -30 C fokon sokkolja a gyümölcsöt, majd -5 C fokon válogatják, szortírozzák és csomagolják, ezt követően pedig -28 C fokon történik a tárolás, hogy a későbbi romlást megakadályozzák.

Idézet
A mélyfagyasztott guruló málnának, illetve egyéb bogyós gyümölcsöknek jó piaca van, nagy mennyiségben lehetne értékesíteni”

– magyarázza az újtudnádi vállalkozó. A kezdeményezésből azonban nem lett semmi, mert a megkeresett csíki gazdák mindenféle szövetkezéstől elzárkóztak. Ekkora beruházást egy gazda nem tud bevállalni, de ha össze is jönne az agrárvállalkozónak, nehéz előteremteni a gép óránkénti „fogyasztásához” szükséges 200-300 kg friss gyümölcsöt. Feldolgozásra és értékesítésre a szövetkezeti háttér az ideális megoldás, ahogyan az Nyugat-Európában széles körben elterjedt, de Magyarországon is bőven akad rá példa. Darvas szerint a székelyföldi gazdák nagyon bizalmatlanok a szövetkezeti kezdeményezésekre, ezért esélytelen összefogásban gondolkodni. Marad tehát az a változat, amikor mindenki odahaza egymagában kínlódik, bevállalva a termelés, a feldolgozás és az értékesítés kálváriáját.

Szörp, dzsem, pálinka

A Darvas-farm története azzal kezdődött, hogy 2012-ben mintegy ötszáz málnacserjét ültettek el, amiről a következő évben már szüreteltek. A málnatermesztés mellett foglalkoznak vörös ribizlivel és földieperrel is. Hamar kiderült azonban, hogy a földieper a legkevésbé vonzó. Egyrészt Székelyföldön kevesebb a hozama, mint Szatmárban, másrészt túlságosan munkaigényes, és a csíki falvakban is gond a munkaerő.

Az évek során kitapasztalták, miként értékesíthető legjobban a málna és a ribizli. Nagy a keletje az előre meghirdetett szüretnek, amikor be lehet jelentkezni gyümölcsszedésre családostól, és a leszedett málnát lemérik, kifizetik és a szedő hazaviszi. Olyan opció is van, amikor a gazda szedi le a gyümölcsöt, és némi felárral értékesíti otthonról.

Darvasék megpróbálkoztak málnaborral és szörppel is. A bornak kellemes az íze, viszont hivatalosan nem lehet forgalmazni, mert a román borászati törvény szerint bor nem készíthető mesterségesen előállított cukor hozzáadásával. Málna- és ribiszkeszörpre azonban nagyobb tételekben is volna igény, de csak úgy éri meg, ha a termelő a termékeivel bejut egy-egy üzletláncba.

Darvas számításai szerint legalább százezer palack szörpöt kell évente legyártani ahhoz, hogy bekerüljön vele nagykereskedelembe, és finanszírozni tudja az áru reklámköltségeit is.

Amennyiben ekkora kapacitású gyártásra megoldást talál, ez lehet az értékesítés legjobb módja. Bio minőségű, tiszta gyümölcsből származó szörpre és dzsemekre egyre nagyobb az igény.

Érdekes kihívásnak számít a málnapálinka is, amely ugyan borsos áron – 300-400 lejért forgalmazható literenként – de ha megszerzik a szükséges engedélyeket, erre a prémiumtermékre is volna kereslet.

A szörpök nagybani gyártására és forgalmazására összefogásra van szükség •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A szörpök nagybani gyártására és forgalmazására összefogásra van szükség

Fotó: Veres Nándor

Székelyföldön menő fajták

Noha a vadmálna Székelyföld minden részén megterem, a termesztett fajták honosítása nem könnyű feladat. Fontos, hogy olyan fajtákat telepítsenek, amelyek az átlagosnál később, júliusban teremnek, így virágzásuk nem szenvedi meg a fagyokat. Darvas szerint a székelyföldi tavaszi fagyokat nem minden bogyós gyümölcsű cserje viseli el: volt olyan esztendő, hogy a lefagyott virágok miatt a vörös ribizli kilencven százalékának odaveszett a termése. A málnatermesztés azért szerencsésebb foglalkozás, mert széles fajtaválaszték áll a gazdák rendelkezésére.

Az egyszer és a kétszer termő fajták mellett örök termők is telepíthetők, ilyen formán a júliussal elkezdődő idényben a gazda a szeptember végén beköszönő fagyokig folyamatosan szüretelhet.

A megélhetéshez azonban több hektár telepítés szükséges. Darvas Róbert számításai szerint a frissen értékesített gyümölcs legalább négy hektáros területről tart el egy gazdacsaládot, aki viszont feldolgozva értékesíti a végterméket, annak kevesebb terület is elegendő a megélhetéshez.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
2026. augusztus 12., szerda

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet

Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.

Napról napra melegebb lesz: zivatarok zárhatják a forró hetet
2026. augusztus 09., vasárnap

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől

Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.

Régi házból passzívház? Műszakilag lehetséges, de Erdélyben még messze vagyunk az áttöréstől
Hirdetés
2026. augusztus 05., szerda

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen

Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.

Lángoló Európa: minden eddiginél nagyobb uniós készültség az erdőtüzek ellen
2026. augusztus 02., vasárnap

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán

A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.

A néptánc összeköt, nem megoszt – modern eszközökkel népszerűsíti az erdélyi hagyományokat Kovács Szabolcs Zoltán
2026. augusztus 01., szombat

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász

Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.

Lisszabontól Kolozsvárig két keréken – 4000 kilométert tekert Európán át a kolozsvári nőgyógyász
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással

A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.

Szintet lépett a román–ukrán együttműködés a közös dróngyártással
2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Hirdetés
Hirdetés