
A friss gyümölcsre is van kereslet
Fotó: Veres Nándor
A málna és a ribizli az erdélyi gazdák kedvelt gyümölcse, sokan próbálkoznak feldolgozással is. Az újtusnádi Darvas Róbert tapasztalata azt mutatja, hogy a feldolgozás és az értékesítés a nehezebb feladat. Igazából a gazdák összefogása jelenthetné a járható utat.
2020. május 26., 18:572020. május 26., 18:57
2020. május 26., 18:592020. május 26., 18:59
Egyre nagyobb teret hódít Erdélyben a bogyósgyümölcsűek termesztése. Sok faluban találkoztam frissen telepített ribizli, málna, áfonya, bodza, som, szeder vagy egresültetvénnyel, de legnépszerűbb a ribizli és a málna. Egyre többen a háztáji gazdaság körülményei között próbálják feldolgozni a termést, de van, aki frissen értékesíti. A jóval nagyobb befektetést igénylő intenzív gyümölcsfa-telepítések alternatívájaként terjedő bogyósgyümölcsűek termesztése legtöbb esetben azonban megmarad kiskerti szenvedélynek, vagy jövedelemkiegészítő foglalkozásnak. Főállásban kevés gazda tud belőle megélni, mint ahogy a mezőgazdaság más ágazataiból is.
„Amikor 2012-ben elkezdtem málnatermesztéssel foglalkozni, Alcsíkon alig volt konkurencia. Ma körülbelül egy tucatnyi gazdaság működik, ahol elsősorban ribizlitermesztésbe vágtak bele, és a gyümölcsöt zömmel fel is dolgozzák. Mind a tizenkét gazda termékeit megkóstoltam. Ezek fele jó minőségű, a másik fele viszont lejáratja a szakmát. Az a baj, hogy mindannyian ugyanazon a piacon akarnak megélni” – magyarázza a közgazdász végzettségű fiatalember, aki nyolc évvel ezelőtt szenvedélyből vágott bele a málna- és ribizlitermesztésbe, időközben pedig komoly terveket szőtt a nagybani értékesítésre.
hiszen a hosszabb távú talpon maradásra más esély nincs. Így szerzett tudomást egy észak-magyarországi szövetkezetről, amely a környékbeli gazdáktól vásárolja fel a különböző bogyós gyümölcsöket, lefagyasztja, majd nyugat-európai országokban exportálja. Az ötlettől fellelkesülve a bukaresti agrárexpón mély-fagyasztó berendezést forgalmazó cég képviselőivel is találkozott. A 120 ezer eurós berendezéssel a környékbeli gazdák teljes termését fel lehet dolgozni.
Darvas Róbert a málnásában. Idén jó termés ígérkezik
Fotó: Darvas Róbert/Facebook
„Az eljárás lényege, hogy a szüretet követő négy órán belül a friss málna, ribizli vagy más gyümölcs feldolgozó gépsorra kerül. A hűtőberendezés -30 C fokon sokkolja a gyümölcsöt, majd -5 C fokon válogatják, szortírozzák és csomagolják, ezt követően pedig -28 C fokon történik a tárolás, hogy a későbbi romlást megakadályozzák.
– magyarázza az újtudnádi vállalkozó. A kezdeményezésből azonban nem lett semmi, mert a megkeresett csíki gazdák mindenféle szövetkezéstől elzárkóztak. Ekkora beruházást egy gazda nem tud bevállalni, de ha össze is jönne az agrárvállalkozónak, nehéz előteremteni a gép óránkénti „fogyasztásához” szükséges 200-300 kg friss gyümölcsöt. Feldolgozásra és értékesítésre a szövetkezeti háttér az ideális megoldás, ahogyan az Nyugat-Európában széles körben elterjedt, de Magyarországon is bőven akad rá példa. Darvas szerint a székelyföldi gazdák nagyon bizalmatlanok a szövetkezeti kezdeményezésekre, ezért esélytelen összefogásban gondolkodni. Marad tehát az a változat, amikor mindenki odahaza egymagában kínlódik, bevállalva a termelés, a feldolgozás és az értékesítés kálváriáját.
A Darvas-farm története azzal kezdődött, hogy 2012-ben mintegy ötszáz málnacserjét ültettek el, amiről a következő évben már szüreteltek. A málnatermesztés mellett foglalkoznak vörös ribizlivel és földieperrel is. Hamar kiderült azonban, hogy a földieper a legkevésbé vonzó. Egyrészt Székelyföldön kevesebb a hozama, mint Szatmárban, másrészt túlságosan munkaigényes, és a csíki falvakban is gond a munkaerő.
Az évek során kitapasztalták, miként értékesíthető legjobban a málna és a ribizli. Nagy a keletje az előre meghirdetett szüretnek, amikor be lehet jelentkezni gyümölcsszedésre családostól, és a leszedett málnát lemérik, kifizetik és a szedő hazaviszi. Olyan opció is van, amikor a gazda szedi le a gyümölcsöt, és némi felárral értékesíti otthonról.
Darvasék megpróbálkoztak málnaborral és szörppel is. A bornak kellemes az íze, viszont hivatalosan nem lehet forgalmazni, mert a román borászati törvény szerint bor nem készíthető mesterségesen előállított cukor hozzáadásával. Málna- és ribiszkeszörpre azonban nagyobb tételekben is volna igény, de csak úgy éri meg, ha a termelő a termékeivel bejut egy-egy üzletláncba.
Amennyiben ekkora kapacitású gyártásra megoldást talál, ez lehet az értékesítés legjobb módja. Bio minőségű, tiszta gyümölcsből származó szörpre és dzsemekre egyre nagyobb az igény.
Érdekes kihívásnak számít a málnapálinka is, amely ugyan borsos áron – 300-400 lejért forgalmazható literenként – de ha megszerzik a szükséges engedélyeket, erre a prémiumtermékre is volna kereslet.
A szörpök nagybani gyártására és forgalmazására összefogásra van szükség
Fotó: Veres Nándor
Noha a vadmálna Székelyföld minden részén megterem, a termesztett fajták honosítása nem könnyű feladat. Fontos, hogy olyan fajtákat telepítsenek, amelyek az átlagosnál később, júliusban teremnek, így virágzásuk nem szenvedi meg a fagyokat. Darvas szerint a székelyföldi tavaszi fagyokat nem minden bogyós gyümölcsű cserje viseli el: volt olyan esztendő, hogy a lefagyott virágok miatt a vörös ribizli kilencven százalékának odaveszett a termése. A málnatermesztés azért szerencsésebb foglalkozás, mert széles fajtaválaszték áll a gazdák rendelkezésére.
A megélhetéshez azonban több hektár telepítés szükséges. Darvas Róbert számításai szerint a frissen értékesített gyümölcs legalább négy hektáros területről tart el egy gazdacsaládot, aki viszont feldolgozva értékesíti a végterméket, annak kevesebb terület is elegendő a megélhetéshez.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!