Hirdetés

A szövetkezés lehetne a megoldás a guruló málna vagy szörp értékesítésére

A friss gyümölcsre is van kereslet •  Fotó: Veres Nándor

A friss gyümölcsre is van kereslet

Fotó: Veres Nándor

A málna és a ribizli az erdélyi gazdák kedvelt gyümölcse, sokan próbálkoznak feldolgozással is. Az újtusnádi Darvas Róbert tapasztalata azt mutatja, hogy a feldolgozás és az értékesítés a nehezebb feladat. Igazából a gazdák összefogása jelenthetné a járható utat.

Makkay József

2020. május 26., 18:572020. május 26., 18:57

2020. május 26., 18:592020. május 26., 18:59

Egyre nagyobb teret hódít Erdélyben a bogyósgyümölcsűek termesztése. Sok faluban találkoztam frissen telepített ribizli, málna, áfonya, bodza, som, szeder vagy egresültetvénnyel, de legnépszerűbb a ribizli és a málna. Egyre többen a háztáji gazdaság körülményei között próbálják feldolgozni a termést, de van, aki frissen értékesíti. A jóval nagyobb befektetést igénylő intenzív gyümölcsfa-telepítések alternatívájaként terjedő bogyósgyümölcsűek termesztése legtöbb esetben azonban megmarad kiskerti szenvedélynek, vagy jövedelemkiegészítő foglalkozásnak. Főállásban kevés gazda tud belőle megélni, mint ahogy a mezőgazdaság más ágazataiból is.

Az újtusnádi Darvas Róbert fakitermelő vállalkozó példája azt bizonyítja, hogy a bogyósgyümölcsűek termesztését, tárolását, feldolgozását és értékesítését nehéz úgy integrálni, hogy mindent a a gazda végezzen el.

Hirdetés

Hiányzó szövetkezeti összefogás

„Amikor 2012-ben elkezdtem málnatermesztéssel foglalkozni, Alcsíkon alig volt konkurencia. Ma körülbelül egy tucatnyi gazdaság működik, ahol elsősorban ribizlitermesztésbe vágtak bele, és a gyümölcsöt zömmel fel is dolgozzák. Mind a tizenkét gazda termékeit megkóstoltam. Ezek fele jó minőségű, a másik fele viszont lejáratja a szakmát. Az a baj, hogy mindannyian ugyanazon a piacon akarnak megélni” – magyarázza a közgazdász végzettségű fiatalember, aki nyolc évvel ezelőtt szenvedélyből vágott bele a málna- és ribizlitermesztésbe, időközben pedig komoly terveket szőtt a nagybani értékesítésre.

Gazdasági szakemberként Darvas Róbert szétnézett a Kárpát-medencében, hogyan lehetne csúcsra járatni a kezdeményezést. Hogyan tudna málnából készült termékekkel bekerülni nagyáruházakba,

hiszen a hosszabb távú talpon maradásra más esély nincs. Így szerzett tudomást egy észak-magyarországi szövetkezetről, amely a környékbeli gazdáktól vásárolja fel a különböző bogyós gyümölcsöket, lefagyasztja, majd nyugat-európai országokban exportálja. Az ötlettől fellelkesülve a bukaresti agrárexpón mély-fagyasztó berendezést forgalmazó cég képviselőivel is találkozott. A 120 ezer eurós berendezéssel a környékbeli gazdák teljes termését fel lehet dolgozni.

Darvas Róbert a málnásában. Idén jó termés ígérkezik •  Fotó: Darvas Róbert/Facebook Galéria

Darvas Róbert a málnásában. Idén jó termés ígérkezik

Fotó: Darvas Róbert/Facebook

„Az eljárás lényege, hogy a szüretet követő négy órán belül a friss málna, ribizli vagy más gyümölcs feldolgozó gépsorra kerül. A hűtőberendezés -30 C fokon sokkolja a gyümölcsöt, majd -5 C fokon válogatják, szortírozzák és csomagolják, ezt követően pedig -28 C fokon történik a tárolás, hogy a későbbi romlást megakadályozzák.

Idézet
A mélyfagyasztott guruló málnának, illetve egyéb bogyós gyümölcsöknek jó piaca van, nagy mennyiségben lehetne értékesíteni”

– magyarázza az újtudnádi vállalkozó. A kezdeményezésből azonban nem lett semmi, mert a megkeresett csíki gazdák mindenféle szövetkezéstől elzárkóztak. Ekkora beruházást egy gazda nem tud bevállalni, de ha össze is jönne az agrárvállalkozónak, nehéz előteremteni a gép óránkénti „fogyasztásához” szükséges 200-300 kg friss gyümölcsöt. Feldolgozásra és értékesítésre a szövetkezeti háttér az ideális megoldás, ahogyan az Nyugat-Európában széles körben elterjedt, de Magyarországon is bőven akad rá példa. Darvas szerint a székelyföldi gazdák nagyon bizalmatlanok a szövetkezeti kezdeményezésekre, ezért esélytelen összefogásban gondolkodni. Marad tehát az a változat, amikor mindenki odahaza egymagában kínlódik, bevállalva a termelés, a feldolgozás és az értékesítés kálváriáját.

Szörp, dzsem, pálinka

A Darvas-farm története azzal kezdődött, hogy 2012-ben mintegy ötszáz málnacserjét ültettek el, amiről a következő évben már szüreteltek. A málnatermesztés mellett foglalkoznak vörös ribizlivel és földieperrel is. Hamar kiderült azonban, hogy a földieper a legkevésbé vonzó. Egyrészt Székelyföldön kevesebb a hozama, mint Szatmárban, másrészt túlságosan munkaigényes, és a csíki falvakban is gond a munkaerő.

Az évek során kitapasztalták, miként értékesíthető legjobban a málna és a ribizli. Nagy a keletje az előre meghirdetett szüretnek, amikor be lehet jelentkezni gyümölcsszedésre családostól, és a leszedett málnát lemérik, kifizetik és a szedő hazaviszi. Olyan opció is van, amikor a gazda szedi le a gyümölcsöt, és némi felárral értékesíti otthonról.

Darvasék megpróbálkoztak málnaborral és szörppel is. A bornak kellemes az íze, viszont hivatalosan nem lehet forgalmazni, mert a román borászati törvény szerint bor nem készíthető mesterségesen előállított cukor hozzáadásával. Málna- és ribiszkeszörpre azonban nagyobb tételekben is volna igény, de csak úgy éri meg, ha a termelő a termékeivel bejut egy-egy üzletláncba.

Darvas számításai szerint legalább százezer palack szörpöt kell évente legyártani ahhoz, hogy bekerüljön vele nagykereskedelembe, és finanszírozni tudja az áru reklámköltségeit is.

Amennyiben ekkora kapacitású gyártásra megoldást talál, ez lehet az értékesítés legjobb módja. Bio minőségű, tiszta gyümölcsből származó szörpre és dzsemekre egyre nagyobb az igény.

Érdekes kihívásnak számít a málnapálinka is, amely ugyan borsos áron – 300-400 lejért forgalmazható literenként – de ha megszerzik a szükséges engedélyeket, erre a prémiumtermékre is volna kereslet.

A szörpök nagybani gyártására és forgalmazására összefogásra van szükség •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A szörpök nagybani gyártására és forgalmazására összefogásra van szükség

Fotó: Veres Nándor

Székelyföldön menő fajták

Noha a vadmálna Székelyföld minden részén megterem, a termesztett fajták honosítása nem könnyű feladat. Fontos, hogy olyan fajtákat telepítsenek, amelyek az átlagosnál később, júliusban teremnek, így virágzásuk nem szenvedi meg a fagyokat. Darvas szerint a székelyföldi tavaszi fagyokat nem minden bogyós gyümölcsű cserje viseli el: volt olyan esztendő, hogy a lefagyott virágok miatt a vörös ribizli kilencven százalékának odaveszett a termése. A málnatermesztés azért szerencsésebb foglalkozás, mert széles fajtaválaszték áll a gazdák rendelkezésére.

Az egyszer és a kétszer termő fajták mellett örök termők is telepíthetők, ilyen formán a júliussal elkezdődő idényben a gazda a szeptember végén beköszönő fagyokig folyamatosan szüretelhet.

A megélhetéshez azonban több hektár telepítés szükséges. Darvas Róbert számításai szerint a frissen értékesített gyümölcs legalább négy hektáros területről tart el egy gazdacsaládot, aki viszont feldolgozva értékesíti a végterméket, annak kevesebb terület is elegendő a megélhetéshez.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 29., kedd

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben

Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.

Napos, száraz, kellemesen meleg idővel indul október Erdélyben
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása

Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.

Nagyköveti elszólás és a román szuverenitás mítoszának szertefoszlása
2026. szeptember 27., vasárnap

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége

Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.

Hat élet, hat sors: zeneszerzők történetein keresztül kel életre a magyar zenés színpad öröksége
2026. szeptember 26., szombat

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése

Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.

Egyre fiatalabbak kérnek pszichiátriai segítséget – Erdélyben is érzékelhető a mentális zavarok térnyerése
Hirdetés
2026. szeptember 24., csütörtök

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg

Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.

Romániai bérmatek: a fizetés nőtt, a pénztárca mégsem érezte meg
2026. szeptember 23., szerda

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát

Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.

Vajon mikor mutathatunk fügét Erdély-szerte? Átalakítja a klímaváltozás haszonnövényeink kínálatát
2026. szeptember 22., kedd

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában

Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.

A tükörtermi mondáktól Drakulán át a Bethlenekig: erdélyi barangolás várak és kastélyok nyomában
2026. szeptember 15., kedd

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz

A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.

Erdélyi időjárás: záporokkal, zivatarokkal és lehűléssel érkezik az ősz
2026. szeptember 14., hétfő

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház

Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.

Kajántó: nemcsak adomány, hanem imádság által is épült az új gyülekezeti ház
Hirdetés
Hirdetés