A friss gyümölcsre is van kereslet
Fotó: Veres Nándor
A málna és a ribizli az erdélyi gazdák kedvelt gyümölcse, sokan próbálkoznak feldolgozással is. Az újtusnádi Darvas Róbert tapasztalata azt mutatja, hogy a feldolgozás és az értékesítés a nehezebb feladat. Igazából a gazdák összefogása jelenthetné a járható utat.
2020. május 26., 18:572020. május 26., 18:57
2020. május 26., 18:592020. május 26., 18:59
Egyre nagyobb teret hódít Erdélyben a bogyósgyümölcsűek termesztése. Sok faluban találkoztam frissen telepített ribizli, málna, áfonya, bodza, som, szeder vagy egresültetvénnyel, de legnépszerűbb a ribizli és a málna. Egyre többen a háztáji gazdaság körülményei között próbálják feldolgozni a termést, de van, aki frissen értékesíti. A jóval nagyobb befektetést igénylő intenzív gyümölcsfa-telepítések alternatívájaként terjedő bogyósgyümölcsűek termesztése legtöbb esetben azonban megmarad kiskerti szenvedélynek, vagy jövedelemkiegészítő foglalkozásnak. Főállásban kevés gazda tud belőle megélni, mint ahogy a mezőgazdaság más ágazataiból is.
„Amikor 2012-ben elkezdtem málnatermesztéssel foglalkozni, Alcsíkon alig volt konkurencia. Ma körülbelül egy tucatnyi gazdaság működik, ahol elsősorban ribizlitermesztésbe vágtak bele, és a gyümölcsöt zömmel fel is dolgozzák. Mind a tizenkét gazda termékeit megkóstoltam. Ezek fele jó minőségű, a másik fele viszont lejáratja a szakmát. Az a baj, hogy mindannyian ugyanazon a piacon akarnak megélni” – magyarázza a közgazdász végzettségű fiatalember, aki nyolc évvel ezelőtt szenvedélyből vágott bele a málna- és ribizlitermesztésbe, időközben pedig komoly terveket szőtt a nagybani értékesítésre.
hiszen a hosszabb távú talpon maradásra más esély nincs. Így szerzett tudomást egy észak-magyarországi szövetkezetről, amely a környékbeli gazdáktól vásárolja fel a különböző bogyós gyümölcsöket, lefagyasztja, majd nyugat-európai országokban exportálja. Az ötlettől fellelkesülve a bukaresti agrárexpón mély-fagyasztó berendezést forgalmazó cég képviselőivel is találkozott. A 120 ezer eurós berendezéssel a környékbeli gazdák teljes termését fel lehet dolgozni.
Darvas Róbert a málnásában. Idén jó termés ígérkezik
Fotó: Darvas Róbert/Facebook
„Az eljárás lényege, hogy a szüretet követő négy órán belül a friss málna, ribizli vagy más gyümölcs feldolgozó gépsorra kerül. A hűtőberendezés -30 C fokon sokkolja a gyümölcsöt, majd -5 C fokon válogatják, szortírozzák és csomagolják, ezt követően pedig -28 C fokon történik a tárolás, hogy a későbbi romlást megakadályozzák.
– magyarázza az újtudnádi vállalkozó. A kezdeményezésből azonban nem lett semmi, mert a megkeresett csíki gazdák mindenféle szövetkezéstől elzárkóztak. Ekkora beruházást egy gazda nem tud bevállalni, de ha össze is jönne az agrárvállalkozónak, nehéz előteremteni a gép óránkénti „fogyasztásához” szükséges 200-300 kg friss gyümölcsöt. Feldolgozásra és értékesítésre a szövetkezeti háttér az ideális megoldás, ahogyan az Nyugat-Európában széles körben elterjedt, de Magyarországon is bőven akad rá példa. Darvas szerint a székelyföldi gazdák nagyon bizalmatlanok a szövetkezeti kezdeményezésekre, ezért esélytelen összefogásban gondolkodni. Marad tehát az a változat, amikor mindenki odahaza egymagában kínlódik, bevállalva a termelés, a feldolgozás és az értékesítés kálváriáját.
A Darvas-farm története azzal kezdődött, hogy 2012-ben mintegy ötszáz málnacserjét ültettek el, amiről a következő évben már szüreteltek. A málnatermesztés mellett foglalkoznak vörös ribizlivel és földieperrel is. Hamar kiderült azonban, hogy a földieper a legkevésbé vonzó. Egyrészt Székelyföldön kevesebb a hozama, mint Szatmárban, másrészt túlságosan munkaigényes, és a csíki falvakban is gond a munkaerő.
Az évek során kitapasztalták, miként értékesíthető legjobban a málna és a ribizli. Nagy a keletje az előre meghirdetett szüretnek, amikor be lehet jelentkezni gyümölcsszedésre családostól, és a leszedett málnát lemérik, kifizetik és a szedő hazaviszi. Olyan opció is van, amikor a gazda szedi le a gyümölcsöt, és némi felárral értékesíti otthonról.
Darvasék megpróbálkoztak málnaborral és szörppel is. A bornak kellemes az íze, viszont hivatalosan nem lehet forgalmazni, mert a román borászati törvény szerint bor nem készíthető mesterségesen előállított cukor hozzáadásával. Málna- és ribiszkeszörpre azonban nagyobb tételekben is volna igény, de csak úgy éri meg, ha a termelő a termékeivel bejut egy-egy üzletláncba.
Amennyiben ekkora kapacitású gyártásra megoldást talál, ez lehet az értékesítés legjobb módja. Bio minőségű, tiszta gyümölcsből származó szörpre és dzsemekre egyre nagyobb az igény.
Érdekes kihívásnak számít a málnapálinka is, amely ugyan borsos áron – 300-400 lejért forgalmazható literenként – de ha megszerzik a szükséges engedélyeket, erre a prémiumtermékre is volna kereslet.
A szörpök nagybani gyártására és forgalmazására összefogásra van szükség
Fotó: Veres Nándor
Noha a vadmálna Székelyföld minden részén megterem, a termesztett fajták honosítása nem könnyű feladat. Fontos, hogy olyan fajtákat telepítsenek, amelyek az átlagosnál később, júliusban teremnek, így virágzásuk nem szenvedi meg a fagyokat. Darvas szerint a székelyföldi tavaszi fagyokat nem minden bogyós gyümölcsű cserje viseli el: volt olyan esztendő, hogy a lefagyott virágok miatt a vörös ribizli kilencven százalékának odaveszett a termése. A málnatermesztés azért szerencsésebb foglalkozás, mert széles fajtaválaszték áll a gazdák rendelkezésére.
A megélhetéshez azonban több hektár telepítés szükséges. Darvas Róbert számításai szerint a frissen értékesített gyümölcs legalább négy hektáros területről tart el egy gazdacsaládot, aki viszont feldolgozva értékesíti a végterméket, annak kevesebb terület is elegendő a megélhetéshez.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!