Hirdetés

A remetei „öthatvanas” újjászületése

2015. június 26., 21:192015. június 26., 21:19

Kedves-Tamás Gyopár

A gyermekkorban kedvelt ízek örökre megmaradnak. Az 1980-as években az „öthatvanas” remetei házicsokoládé, a „baton lapte” volt az édességek királynője. Gyergyóremetén készült, nem volt alakra mindegyik egyforma, ettől is házi jellegű volt, de nagyon rákattant akkoriban a gyermeksereg. Nem is lehetett mindig kapni a cukrászdákban. Ha hoztak, hamar elfogyott. Aztán a tejporgyár megfosztotta a környékbeli gyermekeket mind a fagyijától, mind az „öthatvanastól”. Kezdődhetett az otthoni házicsoki-készítés a szomszéd néni receptje alapján. De valami mindig hibázott: vagy túl folyósra sikeredett, vagy a fogtündér varázsolta olyan keményre, hogy csak úgy pattantak ki atejfogaink, amikor beleharaptunk. Az íze is olyan volt, amilyen tejport épp kaptunk.

Alaprecepttől a feliratig


Évtizedes házicsoki-elvonás, „éheztetés” után egyszer csak néhány üzletben megjelent az egyszerű csomagolású, ránézésre nagyon hasonló állagú-színű házicsoki. Néhai Laczkó Endre és felesége, Ibolya (portrénkon) indította el 2000-ben a vállalkozást, innen a csoki neve is: End-Ibo. Jelenleg 46 embernek ad munkát a gyergyóremetei gyár, a termékskála folyamatosan bővül. Románia valamennyi városába viszik a cég autói a csokit, magyarországi megrendelői is vannak az End–Ibo-termékeknek, sőt, Németországban és Spanyolországban is rákaptak a remetei házicsokira. A tejporgyár közelében van a házicsokigyár, a helyiek úgy igazítják útba a keresőt, hogy nem kell a tejporgyárig menni: az az épület, amelynek a teteje tele van napelemmel.

Laczkó Ibolya cégtulajdonos élelmiszeripar szakon tanult, a családja és ő is a tejporgyárban kezdte a munkát. A részleg bezárása után kereskedelemmel foglalkoztak egy ideig, aztán úgy döntöttek, a termelésben kellene gondolkodniuk. „Édesanyám vezette éveken át a tejporgyár fagylalt- és csokoládérészlegét, tudta, hogyan kell készíteni, és nem volt nehéz kialakítani a jelenlegi receptet.”

Értettek hozzá, hát próbálkoztak. „Nagyon nehéz volt, sok beruházás, banki kölcsön – idézi fel Ibolya. – Először a lakásunkban kezdtük, aztán lassan bővültünk. Szerencsénkre az emberek szerették, szeretik a régi ízeket. Celofánba csomagoltuk, kis címkéket ragasztottunk rá. Igaz, nem is volt követelmény, csak annyi, hogy ráírjuk: házicsoki, és hány grammos. Vásárolták az ára miatt, és mert hagyománya volt a remetei házicsokinak. A csomagolást illetően ragaszkodunk az átlátható csomagoláshoz, mert azt szokták meg a vásárlók. Van nagyon szép új dobozunk, azon is látszik a cég neve, mert az fontos.”

Ma már készítenek fehér csokit, rumos ízesítésűt, mazsolásat, barackosat, dióst, nápolyist. Mézes pogácsa is szerepel a kínálatban, újabban kekszszalámi is. Naponta akár egy tonnányi csokit is készíthetnének, a csokigyár kapacitása megengedné, de csak annyit gyártanak, amennyire igény van. „Próbálunk újítani mindig, alkalmazkodunk a piachoz és próbálunk szinten maradni, mert külföldről is sok olcsó terméket behoznak. Sokan gyártanak házicsokit is, volt olyan megrendelő, aki elpártolt tőlünk, aztán visszajött. Mi nem tudjuk olcsóbban előállítani, mert az alapanyagok ára nem csökkent. Most kókuszgolyóval kísérletezünk, készül Magyarországon a gép, itt a receptet próbálgatjuk. Rendeltek már tőlünk ajándéktárgynak is feliratosat, ennek is eleget tettünk.”

Ránézésre, nem kóstolásra

Ibolya azt mondja, ránézésre tudja, melyik a jó házicsoki, ennek ellenére mindig megvásárolja a friss termékeket és megkóstolja – holott nem szereti az édességet és a házicsokit sem. Egyik vásáron, ahol helyi terméket árusítottak, egy leleményes „termelő” kínálta a gyárukban készült diós csokit kicsomagolva… „Elmesélte nekem azt is, hogyan készült... Ügyes eladó volt. Nevettem rajta.” Aztán elmesélte, hogy a szabályok értelmében a csak öt százaléknyi kakaót tartalmazó édesség neve ezentúl nem csoki. Sem Romániában, sem Magyarországon. Hogy minek keresztelik majd, nem tudni, de a felirat, a cég neve a régi marad. Ránézésre felismerhetően.

A számok nyelvén
Az End-Ibo Kft. hat emberrel kezdte tevékenységét egy 128 négyzetméteres üzemegységben, ma közel ötven alkalmazottal 450 négyzetméteres termelőfelületen valósítanak meg több mint egymillió eurós termelést. A 2014-es mérlegadatok szerint az elmúlt fél évtizedben a 2011-es év bizonyult a leggazdagabbnak, akkor 1,7 millió euró volt a cég üzleti forgalma, amelyből 188614 eurós profitot valósítottak meg. Tavaly 1,14 millió eurós forgalom mellett 125335 euró volt a nettó nyereség.

A csapatról is faggattuk. „Nincs nagy szigorúság, jó a csapat, rend van, fegyelem, én mindig többre értékeltem a szép szót, mint a másfajta irányítást. Lényeg, hogy jó hangulatban készítik a termékeket. Én ennek is örülök.” Az alapanyagokról beszélve megtudtuk: cukor és cukor között is van különbség. „Ha kapunk egy kamionnyi nem megfelelőt, szenvedünk, mert nem áll össze a csoki, habzik. Sok esetben ugyanazon gyár gyártja, mégsem egyforma a két szállítmány. Hasonló helyzet a tejporral is: az a legjobb, amely a környékünkön legelésző tehenek tejéből készül. Amíg működött a szomszédban a tejporgyár, az látta el a kis üzemet 26 százalékos tejporral, a minőségével nagyon elégedettek voltunk” – mondta. Ha nem sikerül egy nagyobb adag csoki – „aki dolgozik, az téved, és nem megfelelő minőségű alapanyag miatt is csináltunk már finom, de az állaga miatt piacra nem dobható csokit” –, viszik az óvodákba Böjte Csaba testvér gyermekeinek.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés