Papp Csaba tartott előadást a mangalicatartásról a partiumi gazdáknak
Fotó: Sütő Éva
Mangalica- és lúdtartásról, pályázati lehetőségekről és az Érmelléki Gazdák Egyesületének mintegy 40 programot kínáló tavalyi évéről esett szó azon a szalacsi konferencián, ahol a környező megyék 120 gazdája vett részt.
2018. április 03., 18:402018. április 03., 18:40
2018. április 03., 18:432018. április 03., 18:43
A Kárpát-medencében mindig jól érezte magát a mangalica. Évszázados sikere ellenére miért tűnt el a hazai piacról, és manapság miért népszerű újra? Milyen lehetőségeket kínál a magyar és a román kormány az új állományok kialakítására? Ezekre a kérdésekre próbáltak magyarázatot adni a szalacsi (Bihar megye) agrárkonferencia szakemberei. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) által szervezett fórumon Bihar, Szatmár és Szilágy megyei gazdák képviseltették magukat.
Néhány évtizeddel ezelőtt még úgy tűnt, a mangalica végleg kipusztul a Kárpát-medencéből. A sok takarmányt fogyasztó és lassan hízó, ezért korszerűtlennek tartott fajta tartásában alig néhány agrártermelő látott lehetőséget. A kilencvenes évek elején váratlanul komoly külföldi érdeklődés támadt a magyar sertésfajta iránt. A megváltozott piaci viszonyoknak köszönhetően a mangalica ma már azon kevés agrártermék egyike, amely tisztességes jövedelmet biztosít a vele foglalkozó gazdák számára, főleg azoknak, akik ismerik tartásának új technológiáját.
Azoknak a gazdáknak tehát, akik a tápon szeretnének spórolni, megéri ezzel a sertésfajtával foglalkozni. Télen elegendő a jó minőségű lucernaszéna is számukra. Másrészt ez a sertés jól bírja a hideget és a viszontagságos időjárást: télen a mínusz 20 fokot is könnyen elviseli. Bár az istállózott körülmények között zajló takarmányozással magasabb hozamokat lehet elérni, az így tartott mangalica húsának a minősége meg sem közelíti azt a szintet, amelyet a szabadabb körülmények között végzett tartással elérünk. „Amennyiben a gazda állattartásra felhasználható, szabad területtel rendelkezik, ajánlatos külterjes körülmények között tartani a mangalicaállományt” – összegezte előadásában Papp Csaba, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete részéről.
Terefere partiumi gazdák között a konferencia szünetében
Fotó: Sütő Éva
A fajta iránti piaci kereslet nagy. Értékét növeli az úgynevezett jóindulatú koleszterin: a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők számára is ajánlott a fogyasztása, bár egykor ennek ellenkezőjét rótták fel a fajtának.
A mangalica malacainak ára a normál házi sertés árának a háromszorosa. Kicsit borsos, de a fajta számos előnnyel kecsegtet. A mangalicának több típusa van: szőke, vörös és fecskehasú. A szőke mangalica a leggyakoribb változat. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas, zsír- és hústermelése is bevált. A vörös mangalica a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keresztezéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőke változatnál. A fecskehasú mangalica a szőke és a 20. század elején kipusztult fekete mangalica kereszteződéséből származik. Az állat hasa szőke, háta fekete. Kisebb termetű, de szaporább típus, mint a szőke – fogalmazott Papp Csaba. Csomortányi István, az ÉGE ügyvezetője arról beszélt, hogy február közepén Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban megtartott Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) konferenciáján az Érmelléki Gazdák Egyesülete képviseletében közös szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek értelmében
A magyarországi mangalicatenyésztési lehetőségekkel párhuzamosan Marius Ştefan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója a bukaresti mezőgazdasági minisztérium mangalicaprogramját ismertette. Elmondta: a hazai állomány korlátozott, a tenyésztés még gyermekcipőben jár. A kormányprogramba bekapcsolódó tenyésztőknek a felhizlalt mangalicaállomány felét előre meghatározott áron, élősúly-kilogrammonként 11 lejért kell eladniuk egy húsfeldolgozónak: Bihar megyében a belényesi és a nagyszalontai feldolgozó veszi át a vágóállatot. A szakminisztérium helyi képviselője szerint a tenyésztők többsége az elmúlt évtizedekben lemondott a mangalica tartásáról, de szerencsére voltak olyan lelkes állattartók, akik megőrizték állataikat. Jelenleg kicsi a hazai mangalicaállomány, de abban reménykednek, hogy a kormány részéről érkező támogatással gyarapodni fog – vélte az aligazgató.
A Bihar megyei Hegyközújlakon Kovács Attila farmján szépen gyarapodik a mangalicaállomány. Övé a megyében az egyetlen nagyobb létszámú hagyományos disznófarm. A mesterséges tápszerek nélkül nevelt, külterjes tartású mangalica húsának nagy a keletje.
– magyarázta a tenyésztő, akinek elég hamar kialakult a vevőköre. Elismeri, hogy a mangalicával sok a munka, de mégis úgy tartja, megéri ezzel foglalkozni. Még akkor is, ha a többi fajtától eltérően sokkal lassúbb, és emiatt hosszabb ideig tart a fejlődése.
Marius Ştefan aligazgató nemcsak elméleti mezőgazdasági szakember, hanem maga is sikeres agrárvállalkozó. Előadásából kiderült, bélfenyéri farmján hortobágyi fehér ludakkal foglalkozik, amelynek nemcsak a húsát, de a tollát is értékesíteni lehet. A hortobágyi fehér liba őse az olasz parlagi lúd, és több mint két évezredes tenyésztői múltra tekint vissza. A gúnárok 4,5–6,4 kg, a tojók 3,6–5,4 kg közötti testtömegűek. A fajta középnehéz változata terjedt el, bár a farm gazdája a nagy fajtára esküszik, amelynek hízott példánya elérheti a 10–11 kilogrammot is. Kedvező tulajdonságai miatt Európa több államában tenyésztik.
A hortobágyi fehér lúdfajta tollazata fehér, teste viszonylag hosszú és széles, a mell telt és kerek. Évi tojástermelése 45–50 darab, és nagy előnye, hogy a megtermékenyített tojások keltethetősége nagyon jó. További előnye, hogy már fiatal korban jó húsformákat mutat. Májtermelő képessége közepes, egy-egy libamáj eléri a 0,5–0,7 kg-ot. A bélfenyéri libafarm tulajdonosa nem győzte hangsúlyozni, hogy
A libatömés – vagy ahogy manapság szakszerűen kényszeretetésnek nevezik – szintén kivesző hagyomány, hiányzik a hozzáértő munkaerő. A szakember mégis úgy látja, hogy aki lúdtartásra adja a fejét, és ehhez megfelelő legelővel rendelkezik, annak megtérül a befektetett pénz és munka.
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének az elnöke, Ványi Attila beszámolója szerint szervezetük sikeres évet zárt. Egy év alatt mintegy negyven programot hoztak tető alá. Ezek közül a legfontosabbak: részvétel az AgroMash Expón, a Magyarok kenyere programban, az OMÉK-on és a hagyományőrző napokon. Az egyesület több gazdaképző tanfolyamot is szervezett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karával, a Partium Keresztény Egyetemmel és a Partium–Debrecen Agrárklubbal közösen.
Kun Attila bihardiószegi pályázatíró az egyesület célkitűzései között fontos szerepet játszó pályázati lehetőségekről szólt. Elmondta:
Czaholi Tibor, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) képviselője munkatársával, Bereczki Erikával közösen tartott részletes ismertetőt az idén elérhető mezőgazdasági támogatásokról. A gazdák szórólapokat kaptak a megpályázható támogatásokról. A rendezvényen részt vett dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja is.
Az V. Agrárkonferencia főszervezője, Csomortányi István ÉGE-ügyvezető elmondta: a szalacsi szakmai fórumon 23 településről 120 gazda és mezőgazdasági vállalkozó vett részt, ez a régió legnépszerűbb mezőgazdasági konferenciája, amelyet anyagilag a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!