Eladásra váró csemeték Marosvásárhelyen. A jó minőségű fának ára van
Fotó: Haáz Vince
Uniós pályázatokból, magánbefektetések révén évente több száz hektárral szaporodnak a diófaültetvények. A legnagyobb diófa-szaporító Marosvásárhely határában üzemel: itt évente 60 ezer oltványt adnak el. Az ágazat fejlődéséről az ültetvényt vezető Ravasz Szabolcs mérnökkel beszélgettünk.
2019. április 08., 14:102019. április 08., 14:10
2019. április 08., 14:132019. április 08., 14:13
A héjas gyümölcsűek iránti kereslet egyre nő, hiszen az egészséges életmód és a különböző diéták hívei is azt hangoztatják, hogy a dió fontos élelmiszer-alapanyag. Sok diófaültetvényt azonban kivágtak az utóbbi években, vagy kivénültek, így a kereslet és a kínálat messze nincs összhangban. Aki nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy kertjéből, a nagyszülőktől vagy barátaitól kapjon egy-egy véka diót, annak a piacról vagy az áruházak polcairól kell beszereznie egyáltalán nem zsebbarát áron. A piacon 40 lejt is elkérnek egy kilogramm szép és tiszta dióbélért, az üzletekben kisebb kiszerelésben is meg lehet vásárolni.
Ravasz Szabolcs agrármérnök felügyeli a marosvásárhelyi diófa-iskolát
Fotó: Haáz Vince
Ravasz Szabolcs tudomása szerint Romániában mintegy 7 ezer hektárnyi diófa terem az utak mentén, és további 2500 hektárnyi friss ültetvény van nyilvántartásban: ezek csemetéi nagyobb részt a marosvásárhelyi faiskolából származnak. A szakembertől megtudtuk, egy hektárra 200 diófa telepíthető, viszont néhány év múlva, amikor a koronák összeérnek, minden második fát kivágnak, ami fűrészáruként értesíthető jó áron, így már ebből is komoly bevétel érhető el.
A piacokon vagy akár faiskolákban megvásárolható 15–20 lejes csemete zsákbamacska: a szakember szerint az ilyen csemetéből szárba szökő diófa bizonyos, hogy tíz évnél korábban nem fog teremni, és akkor sem biztos, hogy jó gyümölcsöt hoz. Uniós pályázatokban egy facsemetére ennek az összegnek csaknem az ötszörösét lehet fordítani.
„Romániában őshonos fajtákat szaporítunk, ami a klíma miatt fontos. Erdélyben az Algyógyon nemesített fajtákat használjuk, a déli megyékben pedig az onnan származó fajtákat. Több ültetvényt telepítettek tőlünk vásárolt csemetékkel Beszterce, Nagyszeben és Nagyvárad környékén, Kolozs és Maros megyében egyaránt. Székelyföldön főként Kovászna megyébe vittek csemetéket” – magyarázza a szakember.
A diófa termő részei megfagynak, ha tartósan mínusz 25 Celsius fok körüli a hőmérséklet, de Erdélyben ilyen hideg az elmúlt években nem volt. A mérnök szerint az országban bárhol lehet diót termeszteni. Az ültetvényeket főként uniós pályázatokból, de magántőkéből is támogatják.
Frissen kiültetett csemeték. Egyre többen érdeklődnek a diótermesztés iránt
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi faiskola által árult csemeték nagy előnye, hogy már a harmadik évben teremnek, azaz megjelennek az első diók. Megfelelő gondozás és öntözés esetén a befektetés hamar kifizetővé válik. A csemetéket általában ősszel érdemes végleges helyükre ültetni, de mivel konténerekben árulják, telepítésük az év bármely időszakában eredményes lehet. Sokan abba a hibába esnek, hogy elültetik a csemetéket, és többet nem foglalkoznak velük. Holott ezt is épp úgy kell gondozni, mint bármelyik más gyümölcsfát.
Ravasz Szabolcs megmutatja a tavaly április végén elvetett dióból kikelt és idén januárban beoltott fákat, azaz az alanyokat, ahogy ő nevezi őket. Az egyéves alanyokat beoltás után a 28 fokos, 100 százalék páratartalmú izzasztóba teszik, majd két hét után átültetik a fóliaházakba. Most már saját alanyuk és saját oltóvesszőjük van. A melegházakban olyan növények is vannak, amelyeken csak egy-két kis levél akad, de már 20 centiméternél nagyobbak. Mivel nincs két egyforma diófa, ezért oltás után az első évben igen eltérő a csemeték növekedése.
Ravasz egy növényvédelmi újdonságról is beszámol: kísérleti jelleggel egy Magyarországon kifejlesztett permetszert használnak a dió baktériumos fertőzése ellen. A baktérium minden dióban megtalálható, és amikor az oltott alanyt a szauna hatású izzasztóba teszik, a baktériumok gyors iramban el kezdenek szaporodni. A baktériumos betegséget xanthomonas juglandisnak hívják: megtámadja a rügyet, a levelet, a virágot és a termést is. „Három év keresés után bukkantam rá arra a magyarországi cégre, amely egy bakteriofág nevű baktériumspecifikus vírust fejlesztett ki, amit tavaly már ki is próbáltunk. Kovács Tamásnak már megvolt a vírusa a diót pusztító baktériumra, amikor megkerestem. A vírus csak az említett baktériumot pusztítja el, a környezetre, az emberre ártalmatlan” – magyarázza az új növényvédő szer lényegét a mezőgazdasági szakember. Ravasz Szabolcs rendszeresen visszajár Magyarországra, szakkonferenciákra, és más területeken is kutatásokat végez, hogy minél jobban megismerje a dió fiziológiáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!