Eladásra váró csemeték Marosvásárhelyen. A jó minőségű fának ára van
Fotó: Haáz Vince
Uniós pályázatokból, magánbefektetések révén évente több száz hektárral szaporodnak a diófaültetvények. A legnagyobb diófa-szaporító Marosvásárhely határában üzemel: itt évente 60 ezer oltványt adnak el. Az ágazat fejlődéséről az ültetvényt vezető Ravasz Szabolcs mérnökkel beszélgettünk.
2019. április 08., 14:102019. április 08., 14:10
2019. április 08., 14:132019. április 08., 14:13
A héjas gyümölcsűek iránti kereslet egyre nő, hiszen az egészséges életmód és a különböző diéták hívei is azt hangoztatják, hogy a dió fontos élelmiszer-alapanyag. Sok diófaültetvényt azonban kivágtak az utóbbi években, vagy kivénültek, így a kereslet és a kínálat messze nincs összhangban. Aki nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy kertjéből, a nagyszülőktől vagy barátaitól kapjon egy-egy véka diót, annak a piacról vagy az áruházak polcairól kell beszereznie egyáltalán nem zsebbarát áron. A piacon 40 lejt is elkérnek egy kilogramm szép és tiszta dióbélért, az üzletekben kisebb kiszerelésben is meg lehet vásárolni.
Ravasz Szabolcs agrármérnök felügyeli a marosvásárhelyi diófa-iskolát
Fotó: Haáz Vince
Ravasz Szabolcs tudomása szerint Romániában mintegy 7 ezer hektárnyi diófa terem az utak mentén, és további 2500 hektárnyi friss ültetvény van nyilvántartásban: ezek csemetéi nagyobb részt a marosvásárhelyi faiskolából származnak. A szakembertől megtudtuk, egy hektárra 200 diófa telepíthető, viszont néhány év múlva, amikor a koronák összeérnek, minden második fát kivágnak, ami fűrészáruként értesíthető jó áron, így már ebből is komoly bevétel érhető el.
A piacokon vagy akár faiskolákban megvásárolható 15–20 lejes csemete zsákbamacska: a szakember szerint az ilyen csemetéből szárba szökő diófa bizonyos, hogy tíz évnél korábban nem fog teremni, és akkor sem biztos, hogy jó gyümölcsöt hoz. Uniós pályázatokban egy facsemetére ennek az összegnek csaknem az ötszörösét lehet fordítani.
„Romániában őshonos fajtákat szaporítunk, ami a klíma miatt fontos. Erdélyben az Algyógyon nemesített fajtákat használjuk, a déli megyékben pedig az onnan származó fajtákat. Több ültetvényt telepítettek tőlünk vásárolt csemetékkel Beszterce, Nagyszeben és Nagyvárad környékén, Kolozs és Maros megyében egyaránt. Székelyföldön főként Kovászna megyébe vittek csemetéket” – magyarázza a szakember.
A diófa termő részei megfagynak, ha tartósan mínusz 25 Celsius fok körüli a hőmérséklet, de Erdélyben ilyen hideg az elmúlt években nem volt. A mérnök szerint az országban bárhol lehet diót termeszteni. Az ültetvényeket főként uniós pályázatokból, de magántőkéből is támogatják.
Frissen kiültetett csemeték. Egyre többen érdeklődnek a diótermesztés iránt
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi faiskola által árult csemeték nagy előnye, hogy már a harmadik évben teremnek, azaz megjelennek az első diók. Megfelelő gondozás és öntözés esetén a befektetés hamar kifizetővé válik. A csemetéket általában ősszel érdemes végleges helyükre ültetni, de mivel konténerekben árulják, telepítésük az év bármely időszakában eredményes lehet. Sokan abba a hibába esnek, hogy elültetik a csemetéket, és többet nem foglalkoznak velük. Holott ezt is épp úgy kell gondozni, mint bármelyik más gyümölcsfát.
Ravasz Szabolcs megmutatja a tavaly április végén elvetett dióból kikelt és idén januárban beoltott fákat, azaz az alanyokat, ahogy ő nevezi őket. Az egyéves alanyokat beoltás után a 28 fokos, 100 százalék páratartalmú izzasztóba teszik, majd két hét után átültetik a fóliaházakba. Most már saját alanyuk és saját oltóvesszőjük van. A melegházakban olyan növények is vannak, amelyeken csak egy-két kis levél akad, de már 20 centiméternél nagyobbak. Mivel nincs két egyforma diófa, ezért oltás után az első évben igen eltérő a csemeték növekedése.
Ravasz egy növényvédelmi újdonságról is beszámol: kísérleti jelleggel egy Magyarországon kifejlesztett permetszert használnak a dió baktériumos fertőzése ellen. A baktérium minden dióban megtalálható, és amikor az oltott alanyt a szauna hatású izzasztóba teszik, a baktériumok gyors iramban el kezdenek szaporodni. A baktériumos betegséget xanthomonas juglandisnak hívják: megtámadja a rügyet, a levelet, a virágot és a termést is. „Három év keresés után bukkantam rá arra a magyarországi cégre, amely egy bakteriofág nevű baktériumspecifikus vírust fejlesztett ki, amit tavaly már ki is próbáltunk. Kovács Tamásnak már megvolt a vírusa a diót pusztító baktériumra, amikor megkerestem. A vírus csak az említett baktériumot pusztítja el, a környezetre, az emberre ártalmatlan” – magyarázza az új növényvédő szer lényegét a mezőgazdasági szakember. Ravasz Szabolcs rendszeresen visszajár Magyarországra, szakkonferenciákra, és más területeken is kutatásokat végez, hogy minél jobban megismerje a dió fiziológiáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!