A falusi vendéglátás vonzereje. Felföldi Zoltán kedvenc hátaslovaival
Fotó: Makkay József
A sok évszázados hagyományokra visszatekintő alföldi tanyavilág az 1990-es magyarországi rendszerváltás óta újra talpra állt. A pár holdas kisgazdaságoktól a több száz hektáros tanyákig széles a választék. Van, aki szőlővel, állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel vagy erdőgazdálkodással foglalkozik. A kelet-magyarországi Lakitelek határában 450 hektáron gazdálkodó Felföldi Zoltán tanyáján jártunk.
2022. március 24., 08:402022. március 24., 08:40
2022. március 24., 09:092022. március 24., 09:09
Egyedi hangulatuk van a történelmileg híres tanyavilágra emlékeztető alföldi tanyáknak Magyarországon. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látni eredeti kinézetű tanyai lakóházakat és gazdasági épületeket korhű berendezéssel, ahogyan a két világháború között, vagy a 19. században folyamán éltek az itteni gazdacsaládok. A szovjet szuronyok árnyékában az 1945 után megtelepedő magyarországi kommunista rendszer azonban gyökeresen megváltoztatott mindent: a tanyavilág kisebb-nagyobb birtokai szocialista termelőszövetkezetekké, nagyüzemekké alakultak át, a gazdák jó része pedig bekerült gyökértelen gyári munkásnak városra. Kevesen maradhattak meg tanyáikon, a hagyományos tanyasi életmódot igazából az 1990-es rendszerváltás után lehetett újrakezdeni. Az utódok közül sokan megpróbálkoztak az újrakezdés lehetőségével, mások vidéki kötődés nélkül vágtak bele az izgalmasnak ígérkező tanyai életbe.
A lakiteleki családi ház és a mellette levő vendégház. Jövőt látnak a turizmusban
Fotó: Makkay József
Az utóbbi három évtizedben újranépesült tanyavilág értelemszerűen nem ott kezdte, ahol az elődök évtizedekkel korábban abbahagyták.
Az itt élők is élvezhetik a modern életvitel nyújtotta lehetőségeket, miközben a természet közelségében töltik mindennapjaikat.
A Duna–Tisza közén fekvő Bács-Kiskun megyében, Lakitelken és a környező települések határában népes tanyavilággal találkozik az ember. Az egészen kis, pár holdas tanyáktól a néhány száz hektáros középméretű gazdaságokig igen sokszínű a választék és a gazdák boldogulása. Közéjük tartozik Felföldi Zoltán közgazdász, pályázatíró szakember is, aki 2010 és 2014 között Lakitelek község polgármestereként dolgozott, azonban nem a politika, hanem a gazdálkodás mellett kötelezte el magát.
Erdőkitermelés a lakiteleki tanyán
Fotó: Makkay József
A falu főutcájától néhány száz méterre, csendes erdőktől körülvett
Körbekerített lakiteleki erdejében dámszarvasokat nevel, így vadhús is kerül a család és a vendégek asztalára.
Miközben beszélgetünk, megmutatja hátaslovait a lakiteleki tanya állatfarmján. A közeli fészerben nyergek sorakoznak, választani lehet közülük. A vendégek egy része szívesen lovagol, főleg a gyerekek kedvelik a békés állatok közelségét. De van ennél érdekesebb választék is a szomszédos falu határában, a nyárlőrinci tanyán, ahol a lovas turisták számára modern istállót építettek. Ha az állatszerető vendég a lova közelében akar aludni, megteheti, hiszen az istálló padlásán hálózsákban tud éjszakázni. Vagy a szomszédos épület vendégszobáiban alszik, ki hogyan szereti.
Vendéglátóm terepjáróján gurulunk át Nyárlőrincre mezei és erdei utakon, ahol esős időben is jól lehet közlekedni, a homokos talaj nem okoz tengelyig érő sarat. Nem a legjobb termőterülete ez a megyének, így érthető, hogy a környékről kiszorultak a több ezerhektáros nagyüzemek, helyettük az emberarcú tanyák jutottak több lehetőséghez.
„Generációkra visszamenőleg gazdálkodó családból származom.
A kommunizmus éveiben erdőmérnökként dolgozó édesapám úgy döntött, amit lehet, visszaszerez az ősi birtokból. A kárpótlási jegyeken erdőt vásárolt, vagy parlagterületeket erdősített be” – magyarázza Felföldi Zoltán a családi újrakezdés történetét. Megtakarított pénzéből később ő gyarapította a családi birtokot, amely ma 450 hektár erdőből és 100 hektár szántóból, legelőből és kaszálóból áll. Az édesapja és a két gyerek családja által birtokolt tanyák három Kecskemét környéki településen fekszenek: Lakitelken, Nyárlőrincen és Szentkirályon.
Modern juhistálló. A bőséges eleség jó bárányszezont ígér
Fotó: Makkay József
A Lakitelken élő közgazdász látja el a birtok adminisztrációs teendőit, az édesapa főleg terepmunkával foglalkozik. Az erdőgazdálkodás az Alföldön is kemény dió: a zömében akácból, szürke és nemes nyárból, és kisebb részt fekete és erdei fenyőből álló faállomány tenyészideje 20–35 év, ami azt jelenti, hogy a telepítést követően bő két évtized után lehet csak fát értékesíteni. Igaz, akkor egyszerre nagy összeget kap érte az erdőtulajdonos, de a ritka bevételek nem igazán teszik vonzóvá az alföldi erdőgazdálkodást. Ehhez nagy elköteleződés és szakmai tudás kell, a Felföldi-birtokon azonban mindkettőből van elegendő.
Birkalegelő a tanya körül
Fotó: Makkay József
A nyárlőrinci tanyának más a hangulata, mint a lakitelekié, itt elsősorban juhászattal foglalkoznak. Az uniós pályázatból megépült tágas birkaistállót vasrácsos folyosó köti össze a juhlegelővel. A szűk alagút arra jó, hogy a gazda, az állatgondozó és szükség esetén az állatorvos hozzá tudjon férni a juhokhoz kezelés, fülszámozás vagy egyéb teendők elvégzése érdekében. Bográcsgulyásba való birkát is vásárolnak innen az emberek, a gazda pedig a fülszám alapján dönti el, mikor melyik állaton ad túl. Ami tenyészállat-szelekció is egyben: a számítógépes nyilvántartásban minden anya- és apaállatról bejegyzések szerepelnek. Ha valamelyik juhról kiderül, hogy nem jó báránynevelő vagy többször is elvetélt, akkor nagy eséllyel a közeli kis vágóhídon köt ki.
Most a húsvéti bárányok értékesítésére készülnek.
A teljes tejhozam a bárányoké, a magyarországi juhászatokban nem fejik az állatokat. Aki tejtermelésre vagy -feldolgozásra rendezkedett be, az inkább kecskét tart. A juhsajt és -túró jellegzetesen erdélyi hagyomány.
A telephelyen élő pásztor, Szeibert Károly jól jött a tanyai juhászat számára, érti a szakmáját. Éppen egy nehezen ellő anyából segíti világra a megviselt bárányt. Ellés idején nagyon fontos az emberi jelenlét, hogy idejében fel lehessen ismerni a hasonló gondokat. A gazda szerint Magyarországon is nagyon nehéz jó állatgondozót találni, így aki elszegődik erre a munkára, azt családtagként kezelik.
A gazda a fülszámot ellenőrzi Szeibert Károly juhász (jobbra) segítségével
Fotó: Makkay József
Egy több száz hektáros tanyavilágban sok munkás kell. Ha valaki kimarad, az bosszúságot okoz, de a gazdák hozzá vannak szokva a jelenséghez. Amikor hiányzik a munkáskéz, a tulajdonos ül a traktor nyergébe vagy rendezi az állatokat.
A tanyán élő gazda emberemlékezet óta mindenes volt, és nincs ez másként ma sem. A tanyai élet jellegzetes családi vállalkozás. A sokgyerekes Felföldi családban is, amint az apróságok felcseperednek, biztosan lesz olyan, aki tovább viszi a több évszázados hagyományt.
Vendéglátóm megmutatja a környék egyetlen lóúsztató tavát a tanya közepén: a nyári melegekben a 40 méteres távot az állatok szívesen átfürdik. De van itt disznótelep és csibekeltető is, a baromfiudvart időnként csak a róka szokta ritkítani.
Az új lóistálló, amelynek padlásterében szállást építettek ki
Fotó: Makkay József
Akik ezt komolyan veszik, ma már elkötelezett vendégkörrel rendelkeznek. A Felföldi család az elején jár a vendéglátásnak, de folyamatosan fejlesztenek. 16 ágyas lakiteleki vendégházukat újabb szobákkal, gőzkabinnal és pezsgőfürdővel bővítik, a nyárlőrinci tanyán pedig most fejezték be új vendégházukat, amelybe látogatásom idején érkezett a berendezés. Az európai uniós támogatásból megejtett beruházás jó turisztikai szezont ígér a koronavírus-járvány lecsengésével megpezsdülő magyarországi piacnak is. A meleg évszakokra már most folyamatos az érdeklődés. A közeli Tisza nem csak a vízi sportokat kedvelők számára vonzerő, hanem a horgászok és a szabadba vágyó kirándulók is szívesen töltenek itt pár napot.
A vegyes disznóállományban vadmalac is született. Néha vadkan is ellátogat a háztáji kocákhoz
Fotó: Makkay József
Pályázatíró szakemberként Felföldi Zoltánnak nem nehéz a több lábon álláshoz megkeresni a megfelelő hazai és európai uniós pályázati lehetőségeket. Magyarországon mindkettőből bőven akad. Ahogy vendéglátóm fogalmaz, ha egy gazdapályázatnak nincsenek formai hibái, akkor az nagy eséllyel nyerő. A gazdáknak szaktanácsadók segítenek. A pályázati rendszer olajozottabban működik, mint Erdélyben, ahol a pályázó gazdák töredéke jut európai uniós forrásokhoz.
A pályázati pénzek felhasználása azonban Magyarországon sem fenékig tejföl:
A szakember szerint azonban így is vonzó lehetőség az uniós gazdapályázat, amiből folyamatosan tudnak fejleszteni a gazdaságok.
A pályázatokat elsősorban beruházásokra igényelhetik a gazdák. Igen népszerűek a mezőgazdasághoz kötődő egyéb tevékenységeket támogató pályázatok, mint a falusi turizmus, vagy az élelmiszer-feldolgozás. Mindkét terület új kitörési pontokat jelent a gazdák számára, a mezőgazdasági termények értékesítése ugyanis sehol nem könnyű a nagyüzemek árnyékában.
Turistalátványosságnak is elkél a lóúsztató a Felföldi-birtokon
Fotó: Makkay József
A mintegy kétszáz anyajuhot, apaállatot és bárányt tartó Felföldi-tanyán az állattenyésztésben és a falusi turizmusban látnak nagyobb jövőt. A házigazda kezében összemorzsolja a homokos földet, ami nem a legjobb termőtalaj szántóföldi növénytermesztésre. A homokos talajt megvédő összefüggő erdőségek a török időkben pusztultak ki, amit az utóbbi három évszázadban, de főleg a második világháború után igyekeztek pótolni a futóhomok megkötésére.
Tűzifából sincs hiány
Fotó: Makkay József
A homok a szőlő számára jó termőhely. A 19. században a szőlészek rémálmaként Amerikából betörő filoxéra a homokos talajon szerencsére nem tudott megtelepedni, így ezek a vidékek menekítették át a magyar szőlészetet. Van, aki szőlővel és a környék híres sárgabarack-termesztésével foglalkozik, sokan viszont gyepgazdálkodásra, azaz állattartásra rendezkedtek be, amihez megfelelő takarmánynövénynek kínálkozik a lucerna szántóföldi termesztése.
Mindezt kiegészíti a szakszerű erdőgazdálkodás, a vágásra, kitermelésre érett erdőrészeket azonnal újratelepítik. Nemcsak azért, mert az erdőgazdálkodási ütemterv erre kötelezi az erdőtulajdonosokat, hanem az erdészetben jövőt látó tanyák birtokosai mindig évtizedekkel előre terveznek. Sokan már nem érik meg a most ültetett erdők kitermelését és értékesítését, de gyerekeire és unokáira gondolnak. Ez volt a tanyasi ember életének fő mozgatórugója az előző évszázadokban is. Jó látni, hogy ez a törekvés napjainkban is tovább él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!