Örömfőzés kamerák előtt a budapesti gasztronómiai rendezvényen. A sztárok ételeit a Gourmet Fesztivál közönsége is megkóstolhatta
Fotó: Makkay József
Magyarország legjelentősebb gasztronómiai seregszemléjének, a Gourmet Fesztiválnak adott otthont az elmúlt hétvégén a budapesti Millenáris Park. Az étel- és italkavalkádban nehéz volt eligazodni, hiszen a Kárpát-medence legjobb gasztronómiájával találkozhatott a látogató. A megkóstolt ételek a magyar hagyományok újratervezését bizonyítják.
2022. június 02., 09:152022. június 02., 09:15
2022. június 02., 21:292022. június 02., 21:29
A Budapesten tizedik alkalommal megrendezett OTP Bank Gourmet Fesztivál a magyar gasztronómia legnagyobb ünnepe. A koronavírus-járvány miatti kényszerszünet végét váró szakma kitett magáért a Millenáris Park területén megszervezett rangos eseménnyel. A május 27–29. között megrendezett fesztiválon Magyarország legjobb éttermei, cukrászdái, borpincészetei, kávézói és más rangos vendéglátópari egységei vettek részt. A korábbi seregszemlékre határon túli étterem nem kapott meghívást:
A gasztronómia iránt érdeklődő újságíróként nagy élmény volt az egynapos barangolás. A fesztivál a legjobb és legérdekesebb magyar ízekkel várta a sajtó munkatársait is. Olyan ételkülönlegességeket kóstolhattunk meg, amelyek Michelin-csillagos étteremben akár több tízezer forintba kerülnének a gasztronómiai ínyencségekre vadászó vendég számára. A fesztivál azoknak is nagy élményt jelentett, akik sztárokra vadásztak: a seregszemlén lépten-nyomon összefuthattak híres emberekkel.
Az RTL Klub főzőshowjának, A Konyhafőnöknek a zsűritagja, a Borkonyha étterem vezetőjeként a világ legrangosabb gasztronómiai díját, a 2014-ben Michelin-csillagot elnyert Sárközi Ákos a sajtó képviselőit kis fatányérokon szolgálta ki thai gulyáslevessel. A külföldön is nagy népszerűségnek örvendő mesterszakáccsal többen közös fotót készítettek, akárcsak tévés társával, a szintén Michelin-csillagos Rácz Jenővel, aki a legfiatalabb magyar szakácsként 26 évesen nyerte el a rangos nemzetközi elismerést. A budapesti Rumour étterem 32 éves vezető séfjének a mozgását sokat követték figyelemmel a fesztiválon: a legnézettebb magyarországi kereskedelmi tévé ,,gasztróarcai’’ heti rendszerességgel milliókhoz jutnak el. Sárközi és Rácz azonban két személy volt a tucatnyi sztár közül, hiszen a fesztiválra összesereglett mindenki, aki a szakmában számít.
Sárközi Ákos Michelin-csillagos séf szolgálta ki a sajtó munkatársait
Fotó: Makkay József
Ez az előszobája a később elhódítható neves csillagnak. A látványosan fejlődő magyar konyha Kelet-Európában éllovas szerepet tölt be, amely messze földről vonzza a turistákat. Ami meglátszott a fesztiválra érkező közönségen is: sok külföldivel találkoztam, aki végigkóstolta az ételkülönlegességeket s a legjobb magyar borokat.
Borbély Zsolt Attila gasztrobloggerrel, a Magyar Nemzet gasztronómiai szakújságírójával elsőként a Magyarországon székelő BDPST Group hazai, ausztriai és spanyolországi éttermeinek vezető séfjével, Litauszki Zsolttal találkoztunk.Megkóstoltuk a Botaniq Turai Kastélyhoz tartozó Clarisse étterem és a tarcali Andrássy Kúria új vendéglőjének, a Bobajkának a kínálatát. Magyarország egyik leghíresebb mesterszakácsa magyarázta el, mit jelent számukra a fesztivál által meghirdetett örökség témaköre.
Énekes-Nyakasi Laura szóvivő és Litauszki Zsolt séf a Bobajka standjánál
Fotó: Makkay József
„Két legfontosabb hívó szavunk a regionalitás és a szezonalitás.
illetve a környéken szedhető gombákat és vadfűszereket felhasználni” – foglalta össze a cégcsoport hitvallását a szakember. Az előételként ajánlott riolitos libamájat az egyik legősibb magyar ételnek, ínyencségnek tartja, amely még a 11–12. században érkezett hozzánk a Magyar Királyságban letelepedett franciák közvetítésével, akik a szőlészet tudományát is meghonosították a korabeli Magyarországon.
A remek ízű libamájat Szilvásváradról származó pisztráng követte slambuc körettel, ami tulajdonképpen krumplis tészta. A desszertként felszolgált mákosguba a Zempléni bobajka nevet viselte, innen az új étterem neve.
A Clarisse étterem kiváló magangalicasültje párolt kelkáposztával
Fotó: Makkay József
A Turai Kastélyban működő Clarisse étterem nevét a kastély egykori lakójáról, Schossberger Klára festőművészről kapta. A hálás utókor igyekezett minél többet megőrizni abból a miliőből, amelyet a Schossberger Zsigmond báró által 1883-ban felépített kastély őrzött ódon falai között. Magyarország talán legszebb kastélyvendéglője azonban nemcsak a külső megjelenésére ad, hanem ételeinek kiváló minőségére is. Itt mangalicasültet kóstolhattunk háromféle töltött kelkáposztával, desszertként pedig Körtegolyónak nevezett körtés gombócot kínált az étterem. A körte nemcsak a desszertben, hanem a cégcsoporthoz tartozó Botaniq Bár koktéljaiban is visszatér. Ez a séf szerint azzal magyarázható, hogy a kastély kertjében körteültetvényt örököltek, amit megfiatalítva gondoznak, és termését felhasználják a konyhán. Tavaly ősszel a két Michelin-csillagos Mészáros Ádám vezetésével megnyílt fine dining étterem a kastélygasztronómia csúcsát jelenti ma Magyarországon.
Zempléni bobajka néven felszolgált mákos guba
Fotó: Makkay József
A cégcsoport szóvivője, Énekes-Nyakasi Laura szerint a turisztikai ingatlanfejlesztésekkel, a szállodaiparral foglalkozó vállalkozásban nem volt nehéz a gasztronómiai vonalat az örökséghez, a hagyományőrzéshez kapcsolni, hiszen erre törekszenek a szállodai vendéglátásban is. „Szakembereink óvatosan nyúltak a gasztronómiai örökséghez: úgy alkottak újat, hogy közben megőrizték a hagyományokat” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak az étterem- és szállodaláncot működtető BDPST Group szóvivője.
Székelyföld egyik legmerészebb gasztronómiai vállalkozásának, a székelyudvarhelyi Páva étterem vezetőjétől, Trucza Adorjántól (portrénkon) azt kérdeztem, hogyan érzik magukat a budapesti sztárkavalkádban, ahol mindenki hagyományőrzésről és a magyar konyha megerősítéséről beszél.
Trucza Adorján, a Páva étterem vezetője
Fotó: Makkay József
„Ha a világ gasztronómiájának aktuális helyzetjelentését összevetjük székelyföldi örökségünkkel, rádöbbenünk, hogy
Évtizedekkel ezelőtt még nem tudták, hogy ennek a neve a legrövidebb ellátási lánc. Ami tömören azt jelenti, hogy nagymama a kertből behozta a répát, levágta a csirkét és húslevest készített, azaz mindent megtermelt magának. Az igényes és modern gasztronómia ezekhez a gyökerekhez akar visszatérni” – magyarázta az erdélyi stand képviseletében a szakember.
Édesmálé a székelyudvarhelyi étterem kínálatában
Fotó: Makkay József
Vendéglátóm hagyományos drobot kínált kóstolásra, ami báránybelsőség-fasírtot, reszelt tojást, pityókás házikenyeret, vad póréhagymát és vad kakukkfűvirágot jelent. Miközben kóstolgattam az erdélyi ízeket, a standon megakadt a szemem egy fényképen, amely idős székely asszony kidolgozott kezét mutatta egy darab szalonnával. A fénykép a hagyományos erdélyi gasztronómia tükörképe, ebből leleménnyel és szakértelemmel még sok minden felépíthető.
A következő fogást, ángádzsáburlevest eddig életemben egyszer kóstoltam: az erdélyi örmények hagyományos levesét a Páva étterem vezetője erjesztett zöldfűszerekkel és húsos tésztával kínálta. A fesztiválon több levest is megkóstoltam, de talán ez volt a legérdekesebb ízkombináció. Az udvarhelyi szakember az örmény levesritkaság megőrzésének élharcosa szeretne lenni, apai ágon ugyanis az ő ereiben is csordogál örmény vér.
Székelyföldi pityókás házikenyér
Fotó: Makkay József
Konyhájuk felhozatalát böngészve, egyértelmű, hogy kedvelik a bárányhúst – a drob mellett báránypacalt is hoztak a közönségnek, de odahaza kínálnak báránysültet is. Trucza Adorján szerint lépni kellett a nyersanyag beszerzése ügyében, ezért egy hagyományos juh-, sertés- és marhafajtákat tenyésztő közeli állatfarmmal és frissen induló vágóhíddal fogtak össze, hogy hosszú távra biztosítsák a legjobb minőségű húst a konyha számára.
A standok között sétálva más erdélyi vonatkozást nem találtam, azonban összefutottunk Magyarország egyik ritka erdélyi éttermének, a békéscsabai Kisvendéglő a Hargitához nevű étterem tulajdonosaival, a Vincze házaspárral. A találkozó mindannyiunk számára öröm volt. A magyarországi születésű házaspárnak rokoni kötődései nincsenek Erdélyhez, azonban a közeli Aradon már évtizedekkel ezelőtt összebarátkoztak helyi magyarokkal, és innen indult az erdélyi ízek iránti elköteleződés. Ebből az örökségből jött létre 23 évvel ezelőtt az erdélyi hangulatot és kínálatot hozó székely vendéglő, amely azóta komoly hírnévre tett szert nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is.
A békéscsabai erdélyi étterem tulajdonosai, a Vincze házaspár
Fotó: Makkay József
Az erdélyi levesek és csorbák mellett a vendég megkóstolhatja a magyar konyha klasszikusait, de olyan ritka ételekkel is találkozik, mint a marhapofa vagy a rántott sertésköröm. Egy pohár hárslevelű bor mellett folytatott beszélgetésünkből kiderül, hogy anyagilag nincs könnyű helyzetben a magyar vendéglátás sem. Sok alapanyag 20–40 százalékkal drágult, de a libamáj például az egy évvel ezelőtti ár duplájába kerül. Közben ki kell gazdálkodni a munkaerő bérét és az államnak fizetendő adókat. A békéscsabai étterem tulajdonosai azonban szerencsésnek mondhatják magukat, mert a koronavírus-járványt úgy sikerült átvészelni, hogy alkalmazottjaikat megtartották, a törzsgárda több tagja pedig szinte a kezdetektől kitart az étterem mellett. Szép történet egy olyan világban, ahol sok munkavállaló nem érzi magát anyagilag és erkölcsileg sem megbecsültnek munkahelyén, ezért az első adandó alkalommal továbbáll. Búcsúzásként Vincze Mária így fogalmaz: a vidéki vendéglátásnak vannak hátrányai, de ugyanakkor sok előnye is. „Nincs kiugró nyári és téli időszak, nem függünk a turizmus csökkenő vagy növekvő hatásától. Hosszú évek óta létezik hazai és határon túli törzsgárdánk, amely rendszeresen felkeres. Rájuk támaszkodhatunk” – magyarázza a vállalkozó, aki a járvány és az azt követő gondok ellenére elégedett munkájával. Úgy érzi, megéri magyaros erdélyi éttermet fenntartani.
A vendégkavalkádban sok volt a külföldi látogató
Fotó: Makkay József
Néhány percre megállok Magyarország ikonikus éttermének standja előtt, a Gundelnél. Alig van olyan magyar, aki ne hallott volna a 125 éves budapesti vendéglőről, ennek kerthelységei évtizedekkel ezelőtt ezer embert is vendégül tudtak látni. A kilencvenes évek elején egy amerikai üzletember által megvásárolt étterem épületeit gyönyörűen felújították, ma a Gundel ismét régi pompájában várja vendégeit. A patinás múltú étterem új séfje, Wolf András mosolyog, amikor elmondom tapasztalataimat, hogy a Gundel azon kevés magyarországi csúcséttermek közé tartozik, ahova egy átlag keresetű polgár is betérhet.
„Amikor azt mondjuk, a Gundel mindenkié, komolyan gondoljuk. Ami nyilván nem azt jelenti, hogy az étterem kínálata olcsó. Ám
– magyarázza vendéglátóm. A séf szerint az étterem kínálatából a Gundel-palacsinta, a gulyásleves és a paprikás csirke a legnépszerűbb, de meglepő módon a külföldiek körében ,,berobbant” a rakott krumpli is. A konyhán kissé tartottak ettől az ételtől, de a megújuló étlap bejött.
Wolf András:,,Amikor azt mondjuk, a Gundel mindenkié, ezt komolyan gondoljuk"
Fotó: Makkay József
A magyar konyha egyedi ízvilága sok meglepetést rejteget a hagyományos ételeinket felfedező magyar és külföldi turisták számára egyaránt. Az idei Gourmet Fesztivál is ezt bizonyította.
A standok körül minden helyet ,,belaktak" a látogatók
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!