Szobor a kastélyparkban. Koltó Petőfi Sándor és Szendrey Júlia nászáról lett híres
Fotó: Makkay József
Az eredeti szépségében felújított Teleki-kastélyt színes ünnepség keretében adták át a Máramaros megyei Koltón. A turistavonzó ékszer Koltó jövőbeni boldogulásának, a helyi turizmus megerősítésének a záloga, amivel viszont nem mindenki ért egyet. Román pártok szeretnék megtorpedózni a Petőfi-kultusz további zavartalan ápolását.
2020. szeptember 09., 20:572020. szeptember 09., 20:57
2020. szeptember 11., 14:142020. szeptember 11., 14:14
A Máramaros megyei szórványban élő magyarság számára az utóbbi évek egyik legfontosabb megvalósítása az elmúlt hétvégén ünnepélyes keretek között átadott koltói Teleki-kastély, amit 1,5 millió eurós uniós pályázatból 26 hónapnyi megfeszített munkával újított fel a helyi önkormányzat, a kastélyhoz vezető sétányt pedig a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával építették ki.
Az 1760-ban elkészült főúri kastély azzal vonult be a magyar irodalomba és a köztudatba, hogy
ahova hosszú évtizedek óta az egész Kárpát-medencéből érkeznek magyarok, hogy meglátogassák az 1950-es években a kommunizmus idején kialakított Petőfi-emlékszobát, a kastélykertet, illetve a híres somfa alatti kőasztalt, ahol Petőfi Sándor több híres költeményét írta. A kastélykertet ma is több 19. századi fa díszíti, amelyek lombjai alatt Petőfi is megfordult.
Az elmúlt években többször jártam Koltón, így közelről is szemügyre vehettem azt a gigászi küzdelmet, amit a helyi önkormányzat – élén az 2008-ban független polgármesterként megválasztott Csendes Lajossal – folytatott az állagában lerongyolódott kastély megmentéséért. A Teleki család örököseinek politikai okok miatt kellett távozniuk Romániából – a korabeli román hatalom erre kényszerítette őket –, a kastélyt 1939-ben a helyi községháza vette át, és a telekkönyvi kivonat tanúsága szerint az ő tulajdonába került. A rendszerváltás után ez tette lehetővé, hogy a koltói polgármesteri hivatal elkezdjen gondolkodni a kastély felújításán, ami viszont hosszú ideig megvalósíthatatlan feladatnak tűnt.
Petőfi Sándor kőasztala a Teleki-kastély kertjében
Fotó: Makkay József
Szerencsénk volt, mert végül nekünk adtak igazat, és 2017-ben megítélték a kastély felújításához szükséges 1,5 millió eurós támogatást” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Csendes Lajos polgármester, aki immár a negyedik polgármesteri mandátumára készül Koltó községben. A sok közmunkával elért kastélyfelújítás és területrendezés végül meghozta eredményét, és az idei, 31. Petőfi-ünnepségen – amit a rendszerváltás óta minden szeptember első vasárnapján tartanak – sor kerülhetett nemcsak a kastély felújítására, hanem egy kopjafa leleplezésére is, amely annak az öt személynek és három helyi intézménynek állít emléket, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a kommunizmus idején a termelőszövetkezet használatába került épületben a kommunista években létrejöhessen egy Petőfi Sándor-emlékszoba.
Máramaros leghíresebb magyar települése Koltó. A Petőfi-zarándokhelyen az is helyi jellegzetesség, hogy az erdélyi magyar pártok felhőtlenül együtt tudnak működni. Az emberek abban reménykednek, hogy ezt nem fogja szétverni az önös politikai érdek.
A vírusjárvány ellenére a szükséges óvintézkedések betartásával összegyűlt jókora tömeg a tágas kastélyparkban elszórtan vehetett részt a több órás Petőfi-rendezvényen, amelyen volt ünnepi istentisztelet, elhangzottak kórusművek, ünnepi beszédek, szavalatok, szépirodalmi összeállítás, és megkoszorúzták Pogány Gábor Benő szolnoki képzőművész Petőfi Sándort és Szendrey Júliát megörökítő, 1998-ban felavatott bronzszobrát is. A nap hőse Csendes Lajos polgármester lett, akinek kitartását sokan szóvá tették, hiszen mint nagyon sok minden ebben az országban, ez a sikertörténet is olyan emberen múlott, akinek volt bátorsága a végsőkig vállalni a harcot a különböző állami hivatalok packázásával. Végül neki lett igaza, és a kastély eredeti szépségében várja a látogatókat. A történet itt még nem zárult le, hiszen a kastélyszobák zöme egyelőre üres vagy hiányosan berendezett. A helyiek most költöztetik át a felújítás idejére a falu kultúrotthonának egyik helyiségébe „menekített” kiállítási tárgyakat, hogy az első emelet Petőfi emlékéhez legyen köthető.
Kopjafaavatás. Az utókor emlékezete a kommunista évek megpróbáltatásaira, amikor néhány bátor ember létrehozta a Petőfi-emlékszobát
Fotó: Makkay József
A földszinten kerülne sor a Teleki-család történetének bemutatására: dr. Galántai Zsombor, a 19. században vad grófként elhíresült Teleki Sándor ezredes és emlékíró ükunokája segédkezne a kiállítás megszervezésében. Az utolsó emeleten, a konferenciateremként is szolgáló nagyteremben pedig állandó képzőművészeti kiállításoknak adnának helyet. Az alagsorban a falut és környékét bemutató helytörténeti kiállítás készül. Mindez persze a jövő zenéje, hiszen ahogyan Csendes Lajos lapunknak elmondta, a kastély felújítása minden erre szánható pénzét elvitte a polgármesteri hivatalnak, így csak külső segítségből tervezhetnek.
Abban a koltóiak is egyetértenek, hogy egy ilyen gyönyörűen felújított kastélyban interaktív múzeumra volna szükség, amely a mai kor szellemében mutatná be nemcsak az Erdélyhez köthető Petőfi-hagyatékot, hanem a környék gazdag népművészeti és egyéb örökségét is.
A felújított Teleki-kastély újra fellendítheti a turizmust a községben
Fotó: Makkay József
Kissé meglepőnek tűnik, hogy a faluban nem mindenki örül a Teleki-kastély felújításának. A falu utcáin szóba álltam néhány emberrel, akik nem jöttek el az ünnepségre. Volt, aki azt panaszolta, hogy a polgármesteri hivatalnak a rengeteg pénzt aszfaltozásra és a szennyvíz elvezetésére kellett volna költenie, és nem a kastélyra, amiből a falunak nincs sok haszna. Van, aki szerint az örökös vissza fogja perelni a kastélyt, és majd beleül a készbe. Amikor ezeket az érveket a polgármesternek szóvá tettem, Csendes Lajos elismerte, hogy megoszlanak a vélemények.
A polgármester szerint egyszerre mindent nem lehet elvégezni, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy Koltót Petőfi Sándor itt-tartózkodása és a Teleki-kastély tette híressé. „Ezek nélkül senki nem tudna rólunk. Ennek köszönhető a fellendülő helyi turizmus, ez jelentheti a falu jövőjét, amire alapozni lehet” – fogalmazott lapunknak a polgármester, aki azt is elmondta, hogy készen állnak a csatornázási munkálatok meghirdetésére és az azt követő aszfaltozásra is. Ha minden az eltervezett ütemben halad, egy év múlva Koltó összes mellékutcájában megoldják a szennyvízelvezetést, azt követően pedig aszfaltoznak.
A helyi magyar közösség a választások szempontjából is megosztott. Koltó és a hozzá tartozó Katalin 2004-ben önállósodott a többségében román Szakállas községtől, az új község első RMDSZ-es magyar polgármestere azonban kiábrándító teljesítményt nyújtott. Ennek hatására erősödött meg a községben az Erdélyi Magyar Néppárt, amely a legutóbbi választásokon 11 községi tanácsosból öt képviselőt juttatott be a helyi önkormányzatba. A polgármesterrel jól együttműködő többségi néppárti és kisebbségi RMDSZ-es képviselők idén ősszel egységesen úgy döntöttek, hogy nem indulnak külön, hanem RMDSZ-listán akarnak egységes frakcióként megméretkezni. Ez ellen a néppárt megyei vezetésének nem volt mit tennie, mert a helyi szervezetük döntötte el, amit az országos vezetés is tudomásul vett. Csendes Lajos továbbra is függetlenként indulna, mert mint fogalmaz, számára elfogadhatatlan a pártlistán megszerezhető polgármesteri mandátum, de elfogadja a helyi döntést. Ami mögött szerinte az áll, hogy
„Ezeknek a jelölteknek a magyarságáról nincs mit beszélni. Sok kárt okozhatnak a belső viszályok szításával. Ezt akarta a közösség elkerülni, amikor egységes listán indul, nehogy a román pártszínbe bújt társaság nyerjen. A nemzeti liberális köntösben induló álmagyarok nemcsak a Petőfi-örökséget rombolnák, hanem minden eddigi magyar törekvést. Remélem, legfentebb egy képviselőt juttatnak be a helyi önkormányzatba” – fogalmaz Csendes Lajos.
A gyönyörűen felújított kastély árnyékában nehezen értelmezhetőek ezek a helyi villongások. Annyi bizonyos, hogy a román hatalomnak semmi sem drága, ha a magyar törekvéseket kell megtorpedózni Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!