Hirdetés

Megújult Teleki-kastély Koltón: Petőfi-kultusszal a megosztottság ellen

Szobor a kastélyparkban. Koltó Petőfi  Sándor és Szendrey Júlia nászáról lett híres •  Fotó: Makkay József

Szobor a kastélyparkban. Koltó Petőfi Sándor és Szendrey Júlia nászáról lett híres

Fotó: Makkay József

Az eredeti szépségében felújított Teleki-kastélyt színes ünnepség keretében adták át a Máramaros megyei Koltón. A turistavonzó ékszer Koltó jövőbeni boldogulásának, a helyi turizmus megerősítésének a záloga, amivel viszont nem mindenki ért egyet. Román pártok szeretnék megtorpedózni a Petőfi-kultusz további zavartalan ápolását.

Makkay József

2020. szeptember 09., 20:572020. szeptember 09., 20:57

2020. szeptember 11., 14:142020. szeptember 11., 14:14

A Máramaros megyei szórványban élő magyarság számára az utóbbi évek egyik legfontosabb megvalósítása az elmúlt hétvégén ünnepélyes keretek között átadott koltói Teleki-kastély, amit 1,5 millió eurós uniós pályázatból 26 hónapnyi megfeszített munkával újított fel a helyi önkormányzat, a kastélyhoz vezető sétányt pedig a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával építették ki.
Az 1760-ban elkészült főúri kastély azzal vonult be a magyar irodalomba és a köztudatba, hogy

gróf Teleki Sándor vendégeiként 1847. szeptember 9. és október 19. között itt töltötte mézesheteit Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Ez tette híressé a kastélyt és a falut,

Hirdetés

ahova hosszú évtizedek óta az egész Kárpát-medencéből érkeznek magyarok, hogy meglátogassák az 1950-es években a kommunizmus idején kialakított Petőfi-emlékszobát, a kastélykertet, illetve a híres somfa alatti kőasztalt, ahol Petőfi Sándor több híres költeményét írta. A kastélykertet ma is több 19. századi fa díszíti, amelyek lombjai alatt Petőfi is megfordult.

Hatszori próbálkozásra sikerült

Az elmúlt években többször jártam Koltón, így közelről is szemügyre vehettem azt a gigászi küzdelmet, amit a helyi önkormányzat – élén az 2008-ban független polgármesterként megválasztott Csendes Lajossal – folytatott az állagában lerongyolódott kastély megmentéséért. A Teleki család örököseinek politikai okok miatt kellett távozniuk Romániából – a korabeli román hatalom erre kényszerítette őket –, a kastélyt 1939-ben a helyi községháza vette át, és a telekkönyvi kivonat tanúsága szerint az ő tulajdonába került. A rendszerváltás után ez tette lehetővé, hogy a koltói polgármesteri hivatal elkezdjen gondolkodni a kastély felújításán, ami viszont hosszú ideig megvalósíthatatlan feladatnak tűnt.

Idézet
2009 és 2017 között hatszor nyújtottunk be eredménytelenül uniós pályázatot, mígnem az európai alapokért felelős miniszterhez fordultunk, hogy fellebbezzünk a pályázatok elutasítása miatt.
Petőfi Sándor kőasztala a Teleki-kastély kertjében •  Fotó: Makkay József Galéria

Petőfi Sándor kőasztala a Teleki-kastély kertjében

Fotó: Makkay József

Szerencsénk volt, mert végül nekünk adtak igazat, és 2017-ben megítélték a kastély felújításához szükséges 1,5 millió eurós támogatást” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Csendes Lajos polgármester, aki immár a negyedik polgármesteri mandátumára készül Koltó községben. A sok közmunkával elért kastélyfelújítás és területrendezés végül meghozta eredményét, és az idei, 31. Petőfi-ünnepségen – amit a rendszerváltás óta minden szeptember első vasárnapján tartanak – sor kerülhetett nemcsak a kastély felújítására, hanem egy kopjafa leleplezésére is, amely annak az öt személynek és három helyi intézménynek állít emléket, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a kommunizmus idején a termelőszövetkezet használatába került épületben a kommunista években létrejöhessen egy Petőfi Sándor-emlékszoba.

korábban írtuk

Petőfi Sándor jelenti Koltó múltját és jövőjét
Petőfi Sándor jelenti Koltó múltját és jövőjét

Máramaros leghíresebb magyar települése Koltó. A Petőfi-zarándokhelyen az is helyi jellegzetesség, hogy az erdélyi magyar pártok felhőtlenül együtt tudnak működni. Az emberek abban reménykednek, hogy ezt nem fogja szétverni az önös politikai érdek.

Modern múzeumot szeretnének

A vírusjárvány ellenére a szükséges óvintézkedések betartásával összegyűlt jókora tömeg a tágas kastélyparkban elszórtan vehetett részt a több órás Petőfi-rendezvényen, amelyen volt ünnepi istentisztelet, elhangzottak kórusművek, ünnepi beszédek, szavalatok, szépirodalmi összeállítás, és megkoszorúzták Pogány Gábor Benő szolnoki képzőművész Petőfi Sándort és Szendrey Júliát megörökítő, 1998-ban felavatott bronzszobrát is. A nap hőse Csendes Lajos polgármester lett, akinek kitartását sokan szóvá tették, hiszen mint nagyon sok minden ebben az országban, ez a sikertörténet is olyan emberen múlott, akinek volt bátorsága a végsőkig vállalni a harcot a különböző állami hivatalok packázásával. Végül neki lett igaza, és a kastély eredeti szépségében várja a látogatókat. A történet itt még nem zárult le, hiszen a kastélyszobák zöme egyelőre üres vagy hiányosan berendezett. A helyiek most költöztetik át a felújítás idejére a falu kultúrotthonának egyik helyiségébe „menekített” kiállítási tárgyakat, hogy az első emelet Petőfi emlékéhez legyen köthető.

Kopjafaavatás. Az utókor emlékezete a kommunista évek megpróbáltatásaira, amikor néhány bátor ember létrehozta a Petőfi-emlékszobát •  Fotó: Makkay József Galéria

Kopjafaavatás. Az utókor emlékezete a kommunista évek megpróbáltatásaira, amikor néhány bátor ember létrehozta a Petőfi-emlékszobát

Fotó: Makkay József

A földszinten kerülne sor a Teleki-család történetének bemutatására: dr. Galántai Zsombor, a 19. században vad grófként elhíresült Teleki Sándor ezredes és emlékíró ükunokája segédkezne a kiállítás megszervezésében. Az utolsó emeleten, a konferenciateremként is szolgáló nagyteremben pedig állandó képzőművészeti kiállításoknak adnának helyet. Az alagsorban a falut és környékét bemutató helytörténeti kiállítás készül. Mindez persze a jövő zenéje, hiszen ahogyan Csendes Lajos lapunknak elmondta, a kastély felújítása minden erre szánható pénzét elvitte a polgármesteri hivatalnak, így csak külső segítségből tervezhetnek.

A polgármester szerint egyik lehetséges forrás a Budapesten székelő Petőfi Irodalmi Múzeum, amelynek vezetőségével több egyeztetés is történt, de kérdés, hogy a koronavírus-járvány okozta pénzügyi gondok mennyire írják felül az eredeti elképzeléseket.

Abban a koltóiak is egyetértenek, hogy egy ilyen gyönyörűen felújított kastélyban interaktív múzeumra volna szükség, amely a mai kor szellemében mutatná be nemcsak az Erdélyhez köthető Petőfi-hagyatékot, hanem a környék gazdag népművészeti és egyéb örökségét is.

A felújított Teleki-kastély újra fellendítheti a turizmust a községben •  Fotó: Makkay József Galéria

A felújított Teleki-kastély újra fellendítheti a turizmust a községben

Fotó: Makkay József

Román párt színeiben induló magyarok

Kissé meglepőnek tűnik, hogy a faluban nem mindenki örül a Teleki-kastély felújításának. A falu utcáin szóba álltam néhány emberrel, akik nem jöttek el az ünnepségre. Volt, aki azt panaszolta, hogy a polgármesteri hivatalnak a rengeteg pénzt aszfaltozásra és a szennyvíz elvezetésére kellett volna költenie, és nem a kastélyra, amiből a falunak nincs sok haszna. Van, aki szerint az örökös vissza fogja perelni a kastélyt, és majd beleül a készbe. Amikor ezeket az érveket a polgármesternek szóvá tettem, Csendes Lajos elismerte, hogy megoszlanak a vélemények.

Míg a többség támogatja a Petőfi-örökség és -kultusz ápolását, a falu embereinek egy része más prioritásokat szeretett volna.

A polgármester szerint egyszerre mindent nem lehet elvégezni, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy Koltót Petőfi Sándor itt-tartózkodása és a Teleki-kastély tette híressé. „Ezek nélkül senki nem tudna rólunk. Ennek köszönhető a fellendülő helyi turizmus, ez jelentheti a falu jövőjét, amire alapozni lehet” – fogalmazott lapunknak a polgármester, aki azt is elmondta, hogy készen állnak a csatornázási munkálatok meghirdetésére és az azt követő aszfaltozásra is. Ha minden az eltervezett ütemben halad, egy év múlva Koltó összes mellékutcájában megoldják a szennyvízelvezetést, azt követően pedig aszfaltoznak.

A helyi magyar közösség a választások szempontjából is megosztott. Koltó és a hozzá tartozó Katalin 2004-ben önállósodott a többségében román Szakállas községtől, az új község első RMDSZ-es magyar polgármestere azonban kiábrándító teljesítményt nyújtott. Ennek hatására erősödött meg a községben az Erdélyi Magyar Néppárt, amely a legutóbbi választásokon 11 községi tanácsosból öt képviselőt juttatott be a helyi önkormányzatba. A polgármesterrel jól együttműködő többségi néppárti és kisebbségi RMDSZ-es képviselők idén ősszel egységesen úgy döntöttek, hogy nem indulnak külön, hanem RMDSZ-listán akarnak egységes frakcióként megméretkezni. Ez ellen a néppárt megyei vezetésének nem volt mit tennie, mert a helyi szervezetük döntötte el, amit az országos vezetés is tudomásul vett. Csendes Lajos továbbra is függetlenként indulna, mert mint fogalmaz, számára elfogadhatatlan a pártlistán megszerezhető polgármesteri mandátum, de elfogadja a helyi döntést. Ami mögött szerinte az áll, hogy

a Nemzeti Liberális Párt teljes „magyar listát” indított a községben az eddigi vezetés leváltására.

„Ezeknek a jelölteknek a magyarságáról nincs mit beszélni. Sok kárt okozhatnak a belső viszályok szításával. Ezt akarta a közösség elkerülni, amikor egységes listán indul, nehogy a román pártszínbe bújt társaság nyerjen. A nemzeti liberális köntösben induló álmagyarok nemcsak a Petőfi-örökséget rombolnák, hanem minden eddigi magyar törekvést. Remélem, legfentebb egy képviselőt juttatnak be a helyi önkormányzatba” – fogalmaz Csendes Lajos.
A gyönyörűen felújított kastély árnyékában nehezen értelmezhetőek ezek a helyi villongások. Annyi bizonyos, hogy a román hatalomnak semmi sem drága, ha a magyar törekvéseket kell megtorpedózni Erdélyben.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 30., szombat

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról

Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról
Hirdetés
2026. május 28., csütörtök

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről

A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről
2026. május 27., szerda

„A kiváltságosoknak kedvez”: széles körű elégedetlenséget szült a készülő bértörvény

Felzúdulást váltott ki a romániai társadalomban a készülő közalkalmazotti bértörvény, miután kiderült, hogy a közméltóságok, magas rangú köztisztviselők fizetése emelkedne, számos társadalmi kategóriájé viszont érintetlen maradna.

„A kiváltságosoknak kedvez”: széles körű elégedetlenséget szült a készülő bértörvény
2026. május 27., szerda

Kánikulai szerda után lehűlés érkezik: hétvégén már zivatarok is jöhetnek Erdélyben

A nyárias meleg még kitart szerdán Erdélyben, ám a hét második felétől fokozatos lehűlés kezdődik. A hét közepéig tartó kánikulai meleget hétvégére záporok, zivatarok válthatják fel, vasárnap pedig kiadósabb csapadék is érkezhet.

Kánikulai szerda után lehűlés érkezik: hétvégén már zivatarok is jöhetnek Erdélyben
Hirdetés
2026. május 17., vasárnap

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország

,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
Hirdetés
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
Hirdetés
Hirdetés