Szobor a kastélyparkban. Koltó Petőfi Sándor és Szendrey Júlia nászáról lett híres
Fotó: Makkay József
Az eredeti szépségében felújított Teleki-kastélyt színes ünnepség keretében adták át a Máramaros megyei Koltón. A turistavonzó ékszer Koltó jövőbeni boldogulásának, a helyi turizmus megerősítésének a záloga, amivel viszont nem mindenki ért egyet. Román pártok szeretnék megtorpedózni a Petőfi-kultusz további zavartalan ápolását.
2020. szeptember 09., 20:572020. szeptember 09., 20:57
2020. szeptember 11., 14:142020. szeptember 11., 14:14
A Máramaros megyei szórványban élő magyarság számára az utóbbi évek egyik legfontosabb megvalósítása az elmúlt hétvégén ünnepélyes keretek között átadott koltói Teleki-kastély, amit 1,5 millió eurós uniós pályázatból 26 hónapnyi megfeszített munkával újított fel a helyi önkormányzat, a kastélyhoz vezető sétányt pedig a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával építették ki.
Az 1760-ban elkészült főúri kastély azzal vonult be a magyar irodalomba és a köztudatba, hogy
ahova hosszú évtizedek óta az egész Kárpát-medencéből érkeznek magyarok, hogy meglátogassák az 1950-es években a kommunizmus idején kialakított Petőfi-emlékszobát, a kastélykertet, illetve a híres somfa alatti kőasztalt, ahol Petőfi Sándor több híres költeményét írta. A kastélykertet ma is több 19. századi fa díszíti, amelyek lombjai alatt Petőfi is megfordult.
Az elmúlt években többször jártam Koltón, így közelről is szemügyre vehettem azt a gigászi küzdelmet, amit a helyi önkormányzat – élén az 2008-ban független polgármesterként megválasztott Csendes Lajossal – folytatott az állagában lerongyolódott kastély megmentéséért. A Teleki család örököseinek politikai okok miatt kellett távozniuk Romániából – a korabeli román hatalom erre kényszerítette őket –, a kastélyt 1939-ben a helyi községháza vette át, és a telekkönyvi kivonat tanúsága szerint az ő tulajdonába került. A rendszerváltás után ez tette lehetővé, hogy a koltói polgármesteri hivatal elkezdjen gondolkodni a kastély felújításán, ami viszont hosszú ideig megvalósíthatatlan feladatnak tűnt.
Petőfi Sándor kőasztala a Teleki-kastély kertjében
Fotó: Makkay József
Szerencsénk volt, mert végül nekünk adtak igazat, és 2017-ben megítélték a kastély felújításához szükséges 1,5 millió eurós támogatást” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Csendes Lajos polgármester, aki immár a negyedik polgármesteri mandátumára készül Koltó községben. A sok közmunkával elért kastélyfelújítás és területrendezés végül meghozta eredményét, és az idei, 31. Petőfi-ünnepségen – amit a rendszerváltás óta minden szeptember első vasárnapján tartanak – sor kerülhetett nemcsak a kastély felújítására, hanem egy kopjafa leleplezésére is, amely annak az öt személynek és három helyi intézménynek állít emléket, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a kommunizmus idején a termelőszövetkezet használatába került épületben a kommunista években létrejöhessen egy Petőfi Sándor-emlékszoba.
Máramaros leghíresebb magyar települése Koltó. A Petőfi-zarándokhelyen az is helyi jellegzetesség, hogy az erdélyi magyar pártok felhőtlenül együtt tudnak működni. Az emberek abban reménykednek, hogy ezt nem fogja szétverni az önös politikai érdek.
A vírusjárvány ellenére a szükséges óvintézkedések betartásával összegyűlt jókora tömeg a tágas kastélyparkban elszórtan vehetett részt a több órás Petőfi-rendezvényen, amelyen volt ünnepi istentisztelet, elhangzottak kórusművek, ünnepi beszédek, szavalatok, szépirodalmi összeállítás, és megkoszorúzták Pogány Gábor Benő szolnoki képzőművész Petőfi Sándort és Szendrey Júliát megörökítő, 1998-ban felavatott bronzszobrát is. A nap hőse Csendes Lajos polgármester lett, akinek kitartását sokan szóvá tették, hiszen mint nagyon sok minden ebben az országban, ez a sikertörténet is olyan emberen múlott, akinek volt bátorsága a végsőkig vállalni a harcot a különböző állami hivatalok packázásával. Végül neki lett igaza, és a kastély eredeti szépségében várja a látogatókat. A történet itt még nem zárult le, hiszen a kastélyszobák zöme egyelőre üres vagy hiányosan berendezett. A helyiek most költöztetik át a felújítás idejére a falu kultúrotthonának egyik helyiségébe „menekített” kiállítási tárgyakat, hogy az első emelet Petőfi emlékéhez legyen köthető.
Kopjafaavatás. Az utókor emlékezete a kommunista évek megpróbáltatásaira, amikor néhány bátor ember létrehozta a Petőfi-emlékszobát
Fotó: Makkay József
A földszinten kerülne sor a Teleki-család történetének bemutatására: dr. Galántai Zsombor, a 19. században vad grófként elhíresült Teleki Sándor ezredes és emlékíró ükunokája segédkezne a kiállítás megszervezésében. Az utolsó emeleten, a konferenciateremként is szolgáló nagyteremben pedig állandó képzőművészeti kiállításoknak adnának helyet. Az alagsorban a falut és környékét bemutató helytörténeti kiállítás készül. Mindez persze a jövő zenéje, hiszen ahogyan Csendes Lajos lapunknak elmondta, a kastély felújítása minden erre szánható pénzét elvitte a polgármesteri hivatalnak, így csak külső segítségből tervezhetnek.
Abban a koltóiak is egyetértenek, hogy egy ilyen gyönyörűen felújított kastélyban interaktív múzeumra volna szükség, amely a mai kor szellemében mutatná be nemcsak az Erdélyhez köthető Petőfi-hagyatékot, hanem a környék gazdag népművészeti és egyéb örökségét is.
A felújított Teleki-kastély újra fellendítheti a turizmust a községben
Fotó: Makkay József
Kissé meglepőnek tűnik, hogy a faluban nem mindenki örül a Teleki-kastély felújításának. A falu utcáin szóba álltam néhány emberrel, akik nem jöttek el az ünnepségre. Volt, aki azt panaszolta, hogy a polgármesteri hivatalnak a rengeteg pénzt aszfaltozásra és a szennyvíz elvezetésére kellett volna költenie, és nem a kastélyra, amiből a falunak nincs sok haszna. Van, aki szerint az örökös vissza fogja perelni a kastélyt, és majd beleül a készbe. Amikor ezeket az érveket a polgármesternek szóvá tettem, Csendes Lajos elismerte, hogy megoszlanak a vélemények.
A polgármester szerint egyszerre mindent nem lehet elvégezni, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy Koltót Petőfi Sándor itt-tartózkodása és a Teleki-kastély tette híressé. „Ezek nélkül senki nem tudna rólunk. Ennek köszönhető a fellendülő helyi turizmus, ez jelentheti a falu jövőjét, amire alapozni lehet” – fogalmazott lapunknak a polgármester, aki azt is elmondta, hogy készen állnak a csatornázási munkálatok meghirdetésére és az azt követő aszfaltozásra is. Ha minden az eltervezett ütemben halad, egy év múlva Koltó összes mellékutcájában megoldják a szennyvízelvezetést, azt követően pedig aszfaltoznak.
A helyi magyar közösség a választások szempontjából is megosztott. Koltó és a hozzá tartozó Katalin 2004-ben önállósodott a többségében román Szakállas községtől, az új község első RMDSZ-es magyar polgármestere azonban kiábrándító teljesítményt nyújtott. Ennek hatására erősödött meg a községben az Erdélyi Magyar Néppárt, amely a legutóbbi választásokon 11 községi tanácsosból öt képviselőt juttatott be a helyi önkormányzatba. A polgármesterrel jól együttműködő többségi néppárti és kisebbségi RMDSZ-es képviselők idén ősszel egységesen úgy döntöttek, hogy nem indulnak külön, hanem RMDSZ-listán akarnak egységes frakcióként megméretkezni. Ez ellen a néppárt megyei vezetésének nem volt mit tennie, mert a helyi szervezetük döntötte el, amit az országos vezetés is tudomásul vett. Csendes Lajos továbbra is függetlenként indulna, mert mint fogalmaz, számára elfogadhatatlan a pártlistán megszerezhető polgármesteri mandátum, de elfogadja a helyi döntést. Ami mögött szerinte az áll, hogy
„Ezeknek a jelölteknek a magyarságáról nincs mit beszélni. Sok kárt okozhatnak a belső viszályok szításával. Ezt akarta a közösség elkerülni, amikor egységes listán indul, nehogy a román pártszínbe bújt társaság nyerjen. A nemzeti liberális köntösben induló álmagyarok nemcsak a Petőfi-örökséget rombolnák, hanem minden eddigi magyar törekvést. Remélem, legfentebb egy képviselőt juttatnak be a helyi önkormányzatba” – fogalmaz Csendes Lajos.
A gyönyörűen felújított kastély árnyékában nehezen értelmezhetőek ezek a helyi villongások. Annyi bizonyos, hogy a román hatalomnak semmi sem drága, ha a magyar törekvéseket kell megtorpedózni Erdélyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!