A Sanghaji Együttműködési Szervezet üzbegisztáni találkozója idén szeptemberben. Alternatívát kínálnának a világnak
Fotó: Wikipédia
Az orosz–ukrán háború miatt erősödik a kelet-nyugati szembenállás. A Nyugat számos nemzetközi intézményen és szövetségen keresztül fejti ki hatását, ám az orosz és kínai vezetők is maguk köré gyűjtik azokat az államokat, amelyek kritikusak az amerikai világgal szemben.
2022. október 27., 07:292022. október 27., 07:29
2022. október 27., 15:382022. október 27., 15:38
Szeptember elején ülésezett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) immár 22. alkalommal. Az SCO több mint két évtizede aktív szereplője a nemzetközi politikának, azonban a mostani ülésre különös figyelem hárult, hiszen az orosz és kínai államfő mellett a NATO második meghatározó tagja, Törökország elnöke is jelen volt az eseményen. A találkozó alkalmat adott arra is, hogy Vlagyimir Putyin megbeszéléseket folytasson Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárral és Narendra Modi indiai elnökkel is. Mindez azért fontos, mert a Nyugaton elszigetelt orosz államfő tovább építhette kapcsolatait a NATO-tagországot vezető Erdogannal és a két nagy ázsiai hatalommal.
Felmerül a kérdés, hogy az SCO – valamint a BRICS nevű gazdasági együttműködés – milyen szerepet játszik az euroatlanti világgal szemben, és mennyire tudja befolyásolni a világ történéseit. Európában – az Európai Unió és a NATO tagjaiként –
Az SCO a világ lakosságának 41 százalékát és a termelés 30 százalékát adja. A BRICS szintén a világ lakosságának nagyjából 40 százalékát képviseli, és a világ össztermelésének 20 százalékát teszi ki. A szorosabb katonai együttműködésre hozták létre a Sanghaji Ötök nevű informális szervezetet Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán részvételével. Fontos cél volt a közös határ menti régiókban állomásozó haderő csökkentése. Borisz Jelcin orosz és Csiang Cö-min kínai elnök 1997-ben aláírt egy nyilatkozatot a többpólusú világról.
Hivatalosan 2001-ben alapította meg a Sanghaji Ötök Üzbegisztánnal kiegészülve. 2007-től az SCO gazdasági, kulturális és pénzügyi területen is bővült. 2015-ben új tagokat vett fel: a világ egyik legnagyobb és legnépesebb államát, Indiát, valamint a vele szemben álló atomhatalmat, Pakisztánt. Ez jelentős lépés volt az SCO számára, és nem túl jó hír az euroatlanti világnak.
Azóta Irán és Fehéroroszország is bejelentette csatlakozási szándékát, és 14 másik állam is partnerországnak számít, közülük néhányan később csatlakoznának a szövetséghez. Olyan jelentős regionális hatalmak is vannak a várakozók között, mint Egyiptom, a Nyugattal jó viszonyt ápoló Szaúd-Arábia vagy éppen a NATO-tag Törökország, amely EU-tagjelölt is volt. Meglepő, hogy az Egyesült Államok egyik szoros szövetségese, Izrael is partnerországnak jelentkezett.
Védelmi területen a tagok közös hadgyakorlatokat tartanak, fellépnek a terrorizmus ellen, és megosztanak egymással bizonyos hírszerzési információkat. A gazdasági együttműködés kiterjed közös energetikai projektekre, bankok és pénzügyi szervezetek közös munkáira is. A BRICS olyan feltörekvő hatalmakat tömörít, amelyek 2009-ben azzal a céllal álltak össze laza szövetségbe, hogy összehangolják gazdaságpolitikájukat, megreformálják a nemzetközi pénzügyi intézményrendszert, és
A New Development Bankot (NDP) 50 milliárd dolláros alaptőkével 2014-ben hozták létre, ezt később megduplázták. A monetáris alap szintén 100 milliárd dollárral rendelkezik, amely fizetési problémák esetén nyújt segítséget a tagországoknak. A bank a BRICS-országokban és a hozzájuk közel álló más államokban támogat fejlesztési beruházásokat az energetika, a környezetvédelem, vagy az infrastruktúra területén. A bank különálló szervezeti rendszer, tehát olyan államok is csatlakozhatnak hozzá, amelyek nem BRICS-tagok. Tagja még Banglades, Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok és Uruguay is. Az NDP azt is tervezi, hogy Oroszországot a közelmúltban kizáró SWIFT-rendszer megfelelőjét hozza létre. A SWIFT-en keresztül lehet nemzetközi banki kifizetéseket intézni, és a BRICS-tagokat megnyugtatná, ha saját rendszerüket használhatnák a nyugati befolyásoltság helyett.
Az SCO-hoz hasonlóan a BRICS-országok köre is bővül olyan a nemzetközi politikában nagyobb súlyra vágyó országokkal, mint Indonézia vagy Törökország. De érdeklődik a csatlakozás iránt Argentína, Egyiptom vagy a nyugati tömbbel jó kapcsolatokkal rendelkező Szaúd-Arábia.
A terv azért született meg, mert kiderült, hogy az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége kémkedett a területére be- és onnan kilépő távközlési kábeleken keresztül.
A BRICS és az SCO láthatóan laza együttműködést biztosít tagjai és partnerei számára. A konkrét tevékenység mellett fontosak az évente megrendezett csúcstalálkozók, ahol számos aktuális világpolitikai kérdést tudnak megtárgyalni a tagok. Így történt ez idén szeptemberben is, amikor a fő téma Kína, Oroszország és Törökország között az ukrajnai háború volt. A sajtóban megjelent találgatások szerint a háború aktuális kimenetelére ható fontos megállapodások is születhettek a találkozón. Az SCO csúcstalálkozóin egyre gyakrabban adnak ki közös nyilatkozatokat, amelyek főleg biztonsági kérdésekkel foglalkoznak. A szervezet helyet követel magának a világpolitikában, és befolyásolni akar bizonyos nemzetközi folyamatokat.
Érdemes figyelni, hogy más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan az SCO is igyekszik egyre inkább beilleszkedni, és a kezdeti katonai-biztonsági ügyek után már a gazdasági együttműködés is előtérbe került. Azonban még így is laza, a saját tagállami érdekeket és szuverenitást tiszteletben tartó intézményről van szó. Ezt mutatja, hogy a tagok között számos nézeteltérés létezik, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között a közelmúltban fegyveres összetűzés is kialakult. Ezekben az SCO nem kíván bíráskodni.
A külső szemlélő számára is egyértelmű: a célok között a nyugati expanzió megállítása is szerepel.
Tény, hogy a világ egypólusú működése számos közepes és nagyhatalmat zavar, ezért maguk mellé állítanak olyan államokat, amelyek kritikusak a fennálló világrenddel szemben. Ez az irány a mostani orosz–ukrán háború miatt várhatóan csak erősödik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!