Jövőt ígérő gyerekzsivaj Székelykocsárdon – magyar polgármester vezeti a többségében román lakosságú községet

Magyar szórványiskola

A polgármesterrel a Fehér Megyei Magyar Napok székelykocsárdi rendezvényén találkozom. Hivatalosan még nem avatják fel a felújított templom szomszédságában elkészült, külsőre be nem fejezett Magyar Házat és gyülekezeti otthont, azonban az idei sokadalom jó alkalom arra, hogy birtokba vehessék a sokrétű kihasználású ingatlant. Ahol különböző közösségi rendezvények mellett istentiszteleteket, bibliaórákat, egyházi ifjúsági foglalkozásokat is lehet tartani, de itt történik a környék magyar szórványiskolájában tanuló diákok délutáni oktatása is. Bőven van gyerek az ünnepségen, ami jó jel!
A polgármester szerint a többségi lakosság közül nem mindenki szereti, sőt van, aki hangoztatja, hogy bárki legyen a polgármester, csak ne magyar! A helyzeten mindez nem változtat: a többség elfogadta és támogatja, így folyamatosan fejlődik és épül a község.
„2016-ban annak köszönhetően nyertem, hogy sok volt a román jelölt, és engem egységesen a 30 százaléknyi magyarság támogatott. Négy évre rá, 2020-ban azonban fordult a kocka, mert sok román is rám szavazott” – foglalja össze sikeres szereplésének történetét dióhájban Csegezi Edit. Munkájára joggal figyelt fel a többségi román és cigány lakosság is, hiszen

Európai uniós pályázatokból ivóvíz- és szennyvízelvezető hálózatot, új orvosi rendelőt és sportpályát épített, és leaszfaltozta a falu több utcáját. Pár év alatt ez nem kis teljesítmény, a    magyar jövő szempontjából az igazi befektetés azonban a szórványiskola megalapozása.
A magyar tanári közösség és a polgármester támogatásával megalakult Cserevár Egyesület pályázatainak köszönhetően Fehér, Kolozs és Maros megye 7 környékbeli román településéről naponta 25 magyar gyereket ingáztatnak a székelykocsárdi iskolába. A gyerekek olyan falvakból érkeznek, ahol már megszűnt a magyar oktatás, a szülők pedig örültek a lehetőségnek, hogy az egyesület támogatásával nemcsak a gyerekek szállítása, hanem az ebéd és a délutáni foglalkozás is ingyenes. A székelykocsárdi kezdeményezés iránt fokozatosan nő az érdeklődés: egyre több színmagyar vagy vegyesházasságból származó gyerek szülei ébrednek rá a környékbeli településeken, hogy remek lehetőség Székelykocsárdra járatni a gyereket 8. osztályig.

Sokgyerekes családok közössége

Az ünnepségre készülődő tömegben rengeteg a kisgyerek. Egy szórványiskolával rendelkező, 1950 főt számláló faluban ennek nem kellene csodának számítania, de mégsem megszokott látvány. Főleg Dél-Erdélyben nem. Lészai Róbert fiatal lelkipásztor jó hírrel szolgál: mintegy 15-20 olyan sokgyerekes család él Székelykocsárdon, akinek legalább három gyereke van, de léteznek négy-öt gyereket nevelő szülők is. „Azok a fiatalok, akik itthon dolgoznak, jó eséllyel vállalnak több gyereket.

A székely felmenőkkel rendelkező falu fekvése sok szempontból kiváló lehetőségeket kínál. Egyenlő távolságra van a vidék három legjelentősebb városától: Kolozsvár, Gyulafehérvár és Marosvásárhely viszonylag könnyen megközelíthető autópályán. A fiatalok számára ma már nem gond, ha egy jobban fizetett állásért egy órát kocsikáznak, így napról napról nő az ázsiója az itthoni munkavállalásnak. A középkorúak és a nyugdíj előtt álló idősebb nemzedék a közelebbi Aranyosgyéresre vagy Tordára ingázik, és szép számban kertészkedik itthon, hiszen Székelykocsárd a fűszerpaprika termesztéséről híres. Aranyosszék határvidékén már a 19. század óta jelentős pénzt hozó foglalkozás volt a paprikatermesztés, napjainknak a helyi termékek iránti kereslete pedig újraértékelte e hagyományos foglalkozást.
A fiatal lelkésszel a román–magyar–cigány együttélésről is beszélgetünk, hiszen etnikailag vegyes közösségekben nem mindig súrlódásmentes az emberek közötti együttműködés. Lészai Róbert szerint ilyen szempontból Székelykocsárd mintaközösségnek számít. Erdélyben nem jellemző, hogy egy román többségű község magyar polgármestert választ magának. Ha vannak is hőzöngők, az együttélés jól működik a különböző etnikumú emberek között. „Azt látom, jól együtt dolgoznak:

A falu magyar lakosságát megmozgató ünnepségen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár beszédében azt kívánta a székelykocsárdi magyaroknak, hogy számbelileg gyarapodjanak, és érjék el akár az 50 százalékot is, vagy még többet, amennyi a régi időkben jellemezte a helyi magyar közösséget. A történelem iránt érdeklődők tudják, hogy