A kiállítás létrehozója, Hunyadi Attila előadást tart a közönségnek
Mintegy ezerötszáz magyar szövetkezet működött az 1948-as államosításig Erdélyben. A sztálinista típusú szövetkezetesítésnek ehhez később nem volt köze, a régi gazdasági védőhálót a kommunista rendszer felszámolta. Az értékes gazdasági örökséget mutatja be kiállításán a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
2022. október 06., 07:472022. október 06., 07:47
2022. október 06., 08:152022. október 06., 08:15
Aki úgy lép be a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet Jókai utcai, belvárosi épületének alagsorában megtekinthető erdélyi gazdaságtörténeti kiállításra, hogy nem ismeri a 20. század eleji, illetve a Trianon utáni magyar szövetkezeti mozgalmat, az elképedve tapasztalja, hogy amíg manapság országos viszonylatban is kevés szövetkezet működik, addig az 1948-as államosításig mintegy 1500 magyar szövetkezetből álló gazdasági háló jelentette a gazdatársadalom biztonságát Erdélyben. E hatalmas gazdasági örökséget igyekszik tömören bemutatni számos fényképpel, grafikával, részletes térképekkel és audiovizuális anyaggal Hunyadi Attila egyetemi adjunktus kiállítása.
Az Erdély és Románia gazdaságtörténetével foglalkozó szakember – a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán a Jelenkor Története és a Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének oktatója –
Ennek ismeretében lehet elmagyarázni a mai nemzedéknek, hogy a sztálinista típusú, kommunista szövetkezeteknek semmi közük nem volt ahhoz a polgári szövetkezeti mozgalomhoz, amely az 1848-as jobbágyfelszabadítást követő évtizedekben jött létre, és a századfordulót követő években teljesedett ki. A kolozsvári kiállítás az 1898–1948 közötti polgári szövetkezeti hálózatot mutatja be.
Hunyadi Attila történész, az erdélyi szövetkezeti múlt szakavatott kutatója
Fotó: Makkay József
„A rendszer önszerveződő módon működött. Megalakultak a takarékpénztárak, majd a biztosító intézetek és a szövetkezetek. A Bánságtól a Gyergyói-medencéig, illetve a Barcaságtól Szatmárig és Biharig egy hálózatba tartoztak valamennyien” – magyarázza vendéglátóm, akivel megszemléljük a kiállítás darabjait. A területi lefedettségnek nagy szerepe volt a terménybiztosítás szempontjából. Az utóbbi évek aszályos vagy éppen árvizes időszakaiban, amikor a gazdák jórészt az államtól várják a segítséget – ami vagy megjön, vagy nem –, nem gondolnak arra, hogy
A kolozsvári szakember szerint, ha Háromszéken jégverés pusztította el a termést, azt a szatmári gazdák által befizetett illetékekből fedezték, ha pedig Csíkban volt tűzvész egy településen, a bánsági gazdák beadott pénzéből kárpótolták a székelyföldi gazdákat, vagy éppen fordítva. A biztosítás a szövetkezeti háló részeként működött, és a szántóföldi növénytermesztők vagy állattenyésztők egyaránt tagjai voltak.
Jellemző az erdélyi gazdasági folyamatokra figyelő magyar értelmiségi réteg elkötelezettségére, hogy a trianoni békediktátum aláírásának napján, 1920. június 4-én Nagyenyeden újraalakult az Erdélyi Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Szövetsége. Gazdasági szakembereink tisztában voltak azzal, hogy nem elég siránkozni és harangokat zúgatni, hanem cselekedni kell az új államkeretben is.
Hunyadi Attila kimutatásai szerint a román állam által államosított hatalmas szövetkezeti vagyon – amit beolvasztottak a kommunista szövetkezeti rendszerbe – az 1989-es rendszerváltás után eltűnt, az egykori szövetkezeti tagok örökösei eddig semmiféle kártérítést nem kaptak.
Térkép jelzi a mintegy ezerötszáz erdélyi szövetkezet helyszíneit
Fotó: Makkay József
A kiállítás térképein nyomon követhető, hogy Erdélyben hol épültek szövetkezeti ingatlanok, amelyek közül sok ma is áll, jó esetben a helyi polgármesteri hivatalok tulajdonában. Az ingatlanok többségét a 20. század elején a budapesti Földművelésügyi Minisztérium keretében meghirdetett Székely Akció pályázatain elnyert pénzekből építették.
A közösségi ingatlanok multifunkcionális szerepet töltöttek be, többnyire négynegyedes tulajdonban épültek: a közbirtokosság, az egyház, a hitelszövetkezet és a Hangya Fogyasztási Szövetkezet építette állami támogatással. Volt itt az ifjúság számára is közösségi tér és könyvtár. De készültek nagyobb beruházások is, ahol a Hangyának vendéglője és szállodája is üzemelt, Torockón például” – mutatja a még fellelhető épületeket a történész Nyárádszentlászlón, Gernyeszegen, Kibéden vagy Ákosfalván. Erdélyben több tucat egykori népház maradt fenn, amelyeknek azonban ma már nincs közük az egykori szövetkezeti mozgalomhoz.
A gazdaságtörténeti kiállítás másik területe a Trianon előtti földműves iskolák bemutatása. A Szilágysomlyón, Tordán, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Algyógyon, Nagyenyeden, Csombordon és Székelykeresztúron működő mezőgazdasági iskolákból kerültek ki azok a fiatal gazdák, akik közül többen a Kolozsmonostori vagy a Magyaróvári Gazdasági Akadémián folytatták tanulmányaikat.
hiszen alap- és középfokú minőségi mezőgazdasági szakoktatás már csak elvétve akad az országban.
Svájc gazdaságában megkerülhetetlen szerepet játszik a szövetkezeti rendszer
Fotó: Hunyadi Attila
„A századelő ötven évnyi erdélyi magyar gazdasági hálózatából sokat tanulhatunk napjainkban is. Támpont lehet az újraéledő szövetkezeti hálózat megalapozásában. Követendő példaként a svájciakat mondanám, akiknek a szövetkezeti folytonosság határozta meg a gazdasági életük sikerét. Modern szövetkezeti hálózatuk minta lehet számunkra is” – érvel Hunyadi Attila gazdaságtörténész.
Az erdélyi gazdaságtörténeti kiállítás október 7-től, a Tordai Gasztronómiai Központban tekinthető meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!