A kiállítás létrehozója, Hunyadi Attila előadást tart a közönségnek
Mintegy ezerötszáz magyar szövetkezet működött az 1948-as államosításig Erdélyben. A sztálinista típusú szövetkezetesítésnek ehhez később nem volt köze, a régi gazdasági védőhálót a kommunista rendszer felszámolta. Az értékes gazdasági örökséget mutatja be kiállításán a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
2022. október 06., 07:472022. október 06., 07:47
2022. október 06., 08:152022. október 06., 08:15
Aki úgy lép be a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet Jókai utcai, belvárosi épületének alagsorában megtekinthető erdélyi gazdaságtörténeti kiállításra, hogy nem ismeri a 20. század eleji, illetve a Trianon utáni magyar szövetkezeti mozgalmat, az elképedve tapasztalja, hogy amíg manapság országos viszonylatban is kevés szövetkezet működik, addig az 1948-as államosításig mintegy 1500 magyar szövetkezetből álló gazdasági háló jelentette a gazdatársadalom biztonságát Erdélyben. E hatalmas gazdasági örökséget igyekszik tömören bemutatni számos fényképpel, grafikával, részletes térképekkel és audiovizuális anyaggal Hunyadi Attila egyetemi adjunktus kiállítása.
Az Erdély és Románia gazdaságtörténetével foglalkozó szakember – a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán a Jelenkor Története és a Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének oktatója –
Ennek ismeretében lehet elmagyarázni a mai nemzedéknek, hogy a sztálinista típusú, kommunista szövetkezeteknek semmi közük nem volt ahhoz a polgári szövetkezeti mozgalomhoz, amely az 1848-as jobbágyfelszabadítást követő évtizedekben jött létre, és a századfordulót követő években teljesedett ki. A kolozsvári kiállítás az 1898–1948 közötti polgári szövetkezeti hálózatot mutatja be.
Hunyadi Attila történész, az erdélyi szövetkezeti múlt szakavatott kutatója
Fotó: Makkay József
„A rendszer önszerveződő módon működött. Megalakultak a takarékpénztárak, majd a biztosító intézetek és a szövetkezetek. A Bánságtól a Gyergyói-medencéig, illetve a Barcaságtól Szatmárig és Biharig egy hálózatba tartoztak valamennyien” – magyarázza vendéglátóm, akivel megszemléljük a kiállítás darabjait. A területi lefedettségnek nagy szerepe volt a terménybiztosítás szempontjából. Az utóbbi évek aszályos vagy éppen árvizes időszakaiban, amikor a gazdák jórészt az államtól várják a segítséget – ami vagy megjön, vagy nem –, nem gondolnak arra, hogy
A kolozsvári szakember szerint, ha Háromszéken jégverés pusztította el a termést, azt a szatmári gazdák által befizetett illetékekből fedezték, ha pedig Csíkban volt tűzvész egy településen, a bánsági gazdák beadott pénzéből kárpótolták a székelyföldi gazdákat, vagy éppen fordítva. A biztosítás a szövetkezeti háló részeként működött, és a szántóföldi növénytermesztők vagy állattenyésztők egyaránt tagjai voltak.
Jellemző az erdélyi gazdasági folyamatokra figyelő magyar értelmiségi réteg elkötelezettségére, hogy a trianoni békediktátum aláírásának napján, 1920. június 4-én Nagyenyeden újraalakult az Erdélyi Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek Szövetsége. Gazdasági szakembereink tisztában voltak azzal, hogy nem elég siránkozni és harangokat zúgatni, hanem cselekedni kell az új államkeretben is.
Hunyadi Attila kimutatásai szerint a román állam által államosított hatalmas szövetkezeti vagyon – amit beolvasztottak a kommunista szövetkezeti rendszerbe – az 1989-es rendszerváltás után eltűnt, az egykori szövetkezeti tagok örökösei eddig semmiféle kártérítést nem kaptak.
Térkép jelzi a mintegy ezerötszáz erdélyi szövetkezet helyszíneit
Fotó: Makkay József
A kiállítás térképein nyomon követhető, hogy Erdélyben hol épültek szövetkezeti ingatlanok, amelyek közül sok ma is áll, jó esetben a helyi polgármesteri hivatalok tulajdonában. Az ingatlanok többségét a 20. század elején a budapesti Földművelésügyi Minisztérium keretében meghirdetett Székely Akció pályázatain elnyert pénzekből építették.
A közösségi ingatlanok multifunkcionális szerepet töltöttek be, többnyire négynegyedes tulajdonban épültek: a közbirtokosság, az egyház, a hitelszövetkezet és a Hangya Fogyasztási Szövetkezet építette állami támogatással. Volt itt az ifjúság számára is közösségi tér és könyvtár. De készültek nagyobb beruházások is, ahol a Hangyának vendéglője és szállodája is üzemelt, Torockón például” – mutatja a még fellelhető épületeket a történész Nyárádszentlászlón, Gernyeszegen, Kibéden vagy Ákosfalván. Erdélyben több tucat egykori népház maradt fenn, amelyeknek azonban ma már nincs közük az egykori szövetkezeti mozgalomhoz.
A gazdaságtörténeti kiállítás másik területe a Trianon előtti földműves iskolák bemutatása. A Szilágysomlyón, Tordán, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Algyógyon, Nagyenyeden, Csombordon és Székelykeresztúron működő mezőgazdasági iskolákból kerültek ki azok a fiatal gazdák, akik közül többen a Kolozsmonostori vagy a Magyaróvári Gazdasági Akadémián folytatták tanulmányaikat.
hiszen alap- és középfokú minőségi mezőgazdasági szakoktatás már csak elvétve akad az országban.
Svájc gazdaságában megkerülhetetlen szerepet játszik a szövetkezeti rendszer
Fotó: Hunyadi Attila
„A századelő ötven évnyi erdélyi magyar gazdasági hálózatából sokat tanulhatunk napjainkban is. Támpont lehet az újraéledő szövetkezeti hálózat megalapozásában. Követendő példaként a svájciakat mondanám, akiknek a szövetkezeti folytonosság határozta meg a gazdasági életük sikerét. Modern szövetkezeti hálózatuk minta lehet számunkra is” – érvel Hunyadi Attila gazdaságtörténész.
Az erdélyi gazdaságtörténeti kiállítás október 7-től, a Tordai Gasztronómiai Központban tekinthető meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!