
A nagyenyedi kollégiumi dokumentációs könyvtár 2005-ben meghozott jogerős bírósági döntés nyomán kerülhetett vissza tulajdonosához, az Erdélyi Református Egyházkerülethez
Fotó: Makkay József
A kollégiumi könyvtárak közül a Bethlen Gábor nevét viselő nagyenyedi középiskola régi könyvtára az egyedüli Erdélyben, amelyet az egyházaknak sikerült visszaszerezniük a román államtól. A történelem viharait átélt dél-erdélyi intézmény napjainkban mintegy hatvanezer értékes kötettel rendelkezik. Riportunkban meglátogattuk a nagyenyedi kollégium dokumentációs könyvtárát.
2021. július 08., 07:332021. július 08., 07:33
2021. július 08., 09:512021. július 08., 09:51
Az egyházi tulajdonú könyvtárak és tudományos gyűjtemények romániai visszaszolgáltatásának kálváriáját legjobban a római katolikus alapítású gyulafehérvári Batthyáneum restitúciójának megtagadása mutatja. Az 1798-ban gróf Battyány Ignác által alapított könyvtár az ország legértékesebb középkori nyomtatványait őrzi. A romániai jogorvoslati lehetőségek kimerülése után a könyvtár tulajdonjogát visszakövetelő érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságán keresi igazát.
Hasonlóan tragikus a helyzet a református egyház erdélyi és partiumi kollégiumaitól elkobzott értékes könyvtárak esetében is.
Egyedül a Kolozsvári Református Kollégium értékes könyveit vette át a Román Akadémia könyvtára.
Az 1989-es rendszerváltás után mind a királyhágómelléki, mind az erdélyi egyházkerület az elkobzott ingatlanok visszaigénylése mellett visszakövetelte értékes középiskolai könyvtárait is. A sok évnyi jogi hercehurca, a romániai bírósági eljárások azonban csak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium régi könyvtárának a visszaigénylése esetében jártak sikerrel. A 2005-ben meghozott jogerős bírósági döntés nyomán a nagyenyedi kollégiumi dokumentációs könyvtár úgy kerülhetett vissza jogos tulajdonosához, az Erdélyi Református Egyházkerülethez, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár vezetősége partnernek bizonyult a restitúcióban.
A per azonban ma is folytatódik, mert az egyházkerület nem nyugodott bele ebbe az igazságtalanságba: a kolozsvári püspöki hivatal visszaköveteli a kollégiumtól kisajátított történelmi-régészeti gyűjteményt és a természettudományi múzeum anyagát.
A könyvtár legrégebbi könyve 1474-ben jelent meg. Szerzői: Aquinói Szent Tamás és Skóciai Duns János
Fotó: Makkay József
A 18. század végén létesített múzeum az államosítás óta a nagyenyedi polgármesteri hivatal felügyelete alatt áll. A helyi magyarsággal viszonylag jó kapcsolatot ápoló polgármesteri hivatalban – ahol magyar alpolgármester is van – furcsa módon azt már nem sikerült elérni, hogy a színmagyar kollégiumban a helyi önkormányzati felügyelet alatt álló múzeum személyzete magyarul is beszéljen. Az ország különböző részeiből érkező diákok a múzeumban találkozhatnak ugyan kétnyelvű feliratokkal, de magyar muzeológussal nem.
Nagyenyeden azonban nem csak az egyetlen állattani múzeum van magyar egyházi épületben kisajátítva. A polgármesteri hivatal által fenntartott történelmi múzeum épületét, a korabeli Bethlen-palotát szintén a magyar egyház akarja peres úton visszaszerezni.
Gordán Edina könyvtáros nyolc éve költözött Nagyenyedre
Fotó: Makkay József
Jövőre a fennállásának 400. évfordulóját ünneplő nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium európai uniós és magyarországi kormánytámogatással újult meg eredeti szépségében. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében a közelmúltban új óvodát és bölcsődét avattak a kollégium udvarán, így a teljes oktatási lánc korszerűen felszerelt épületekben zajlik.
Az első csapást az 1658. évi törökdúlásban, ami elől a könyvek egy részét kimenekítették, a helyben maradó köteteket azonban a vandál hadak felgyújtották. Az Apafi Mihály által 1662-ben Nagyenyeden újraszerveződő kollégium könyvtára a visszaszerzett példányokkal együtt a 17. század második felében igen jelentős könyvállományt, mintegy 1600 darab kötetet számlált. A nagyenyedi újrakezdés a könyvtár számára is új életet és folyamatos gyarapodást hozott, a pusztítás veszélye azonban nem múlt el. A hatalmas szellemi értéket őrző nagyenyedi intézmény – amely a 19. század közepén Erdély egyik legjelentősebb könyvtára volt – ezúttal a Mócvidékről beözönlő román parasztok áldozatává vált. Az Axente Sever és Simion Prodan román pópák által feltüzelt tömeg Nagyenyeden mintegy ezer magyart – zömében asszonyokat, gyerekeket és idős embereket – mészárolt le, és felgyújtotta a kollégiumot is. Az akkori könyvtár 20–30 ezer kötetre becsült könyvállományának és a különböző irattári dokumentációnak a 90 százaléka elpusztult.
Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállásának 400. évfordulóját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium
Fotó: Makkay József
A nagyenyedi könyvtárban tett látogatásomon Gordán Edina könyvtáros vezet végig a korabeli szekrények és könyvespolcok között. Könyvet kedvelő ember számára különleges élmény több száz éves kiadványokba belelapozni. Vendéglátóm az olvasóterem asztalára teszi az 1474-ből származó legrégebbi kiadványukat. A két híres skolasztikus filozófus, Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus (Skóciai Duns János) könyvét az 1970-es években restaurálták erdélyi szakemberek.
Eme ritkaság mellett természetesen sok más érdekesség is akad a kutatók számára a mintegy 60 ezer kötetet, kéziratot, oklevelet és egyéb értékes dokumentumokat tartalmazó könyvtárban. A dokumentációs könyvtárat kutatók számára tartják fenn, a kollégium saját könyvtárral rendelkezik a diákok és a tanárok számára.
Mivel az elmúlt évszázadokban a könyvtár elsősorban a kollégiumi oktatás igényeinek igyekezett megfelelni, e szerint válogatták össze a szükséges köteteket.
De megtalálható itt az egykori nagyenyedi lelkészképző protestáns teológia könyvtárának jelentős része is. Amikor a teológiai képzés 1896-ban Kolozsvárra került, még évekig tartott a vita arról, hogy jó vagy rossz döntés volt ez. A Nagyenyeden maradó idősebb professzorok jelentős része ebbe nem tudott belenyugodni. Abban reménykedtek, hogy a megőrzött könyvtárnyi szakirodalommal folytatni tudják a lelkészképzést, ez azonban hiú ábránd maradt. A könyvtár mai napig őrzi a 19. század végi teológusképzés gazdag bibliográfiáját, miközben Kolozsváron alakult újjá a protestáns teológiai képzés.
A nagyenyedi dokumentációs könyvtárból könyvet elvinni nem lehet, csak az olvasóterembe kikérni tanulmányozásra. Rendszerint kutatók keresik fel, a járvány miatt azonban e látogatások az elmúlt másfél esztendőben jelentősen meggyérültek. A munkát nehezíti, hogy hiányzik a korszerű számítógépes nyilvántartás.
A digitalizáció lenne a következő lépés, és elsősorban a helyi kiadványokat érintené. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán könyvtárosi diplomát szerzett fiatal szakember 2013-ban telepedett le férjével Nagyenyeden, miután a több évtizeden át könyvtárosi munkakört ellátó Győrfi Dénes nyugdíjba vonult. Sikeres versenyvizsga után utódjául a szatmári születésű fiatalasszonyt alkalmazták.
A szépen felújított kollégium ódon falai között az iskolával együtt jövőre a fennállásának 400. évfordulóját ünneplő könyvtárban szép számmal akadnak olyan kötetek is, amelyek Erdély egyik legnagyobb fejedelmének a korát és szellemi nagyságát mutatják be.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!