A nagyenyedi kollégiumi dokumentációs könyvtár 2005-ben meghozott jogerős bírósági döntés nyomán kerülhetett vissza tulajdonosához, az Erdélyi Református Egyházkerülethez
Fotó: Makkay József
A kollégiumi könyvtárak közül a Bethlen Gábor nevét viselő nagyenyedi középiskola régi könyvtára az egyedüli Erdélyben, amelyet az egyházaknak sikerült visszaszerezniük a román államtól. A történelem viharait átélt dél-erdélyi intézmény napjainkban mintegy hatvanezer értékes kötettel rendelkezik. Riportunkban meglátogattuk a nagyenyedi kollégium dokumentációs könyvtárát.
2021. július 08., 07:332021. július 08., 07:33
2021. július 08., 09:512021. július 08., 09:51
Az egyházi tulajdonú könyvtárak és tudományos gyűjtemények romániai visszaszolgáltatásának kálváriáját legjobban a római katolikus alapítású gyulafehérvári Batthyáneum restitúciójának megtagadása mutatja. Az 1798-ban gróf Battyány Ignác által alapított könyvtár az ország legértékesebb középkori nyomtatványait őrzi. A romániai jogorvoslati lehetőségek kimerülése után a könyvtár tulajdonjogát visszakövetelő érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságán keresi igazát.
Hasonlóan tragikus a helyzet a református egyház erdélyi és partiumi kollégiumaitól elkobzott értékes könyvtárak esetében is.
Egyedül a Kolozsvári Református Kollégium értékes könyveit vette át a Román Akadémia könyvtára.
Az 1989-es rendszerváltás után mind a királyhágómelléki, mind az erdélyi egyházkerület az elkobzott ingatlanok visszaigénylése mellett visszakövetelte értékes középiskolai könyvtárait is. A sok évnyi jogi hercehurca, a romániai bírósági eljárások azonban csak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium régi könyvtárának a visszaigénylése esetében jártak sikerrel. A 2005-ben meghozott jogerős bírósági döntés nyomán a nagyenyedi kollégiumi dokumentációs könyvtár úgy kerülhetett vissza jogos tulajdonosához, az Erdélyi Református Egyházkerülethez, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár vezetősége partnernek bizonyult a restitúcióban.
A per azonban ma is folytatódik, mert az egyházkerület nem nyugodott bele ebbe az igazságtalanságba: a kolozsvári püspöki hivatal visszaköveteli a kollégiumtól kisajátított történelmi-régészeti gyűjteményt és a természettudományi múzeum anyagát.
A könyvtár legrégebbi könyve 1474-ben jelent meg. Szerzői: Aquinói Szent Tamás és Skóciai Duns János
Fotó: Makkay József
A 18. század végén létesített múzeum az államosítás óta a nagyenyedi polgármesteri hivatal felügyelete alatt áll. A helyi magyarsággal viszonylag jó kapcsolatot ápoló polgármesteri hivatalban – ahol magyar alpolgármester is van – furcsa módon azt már nem sikerült elérni, hogy a színmagyar kollégiumban a helyi önkormányzati felügyelet alatt álló múzeum személyzete magyarul is beszéljen. Az ország különböző részeiből érkező diákok a múzeumban találkozhatnak ugyan kétnyelvű feliratokkal, de magyar muzeológussal nem.
Nagyenyeden azonban nem csak az egyetlen állattani múzeum van magyar egyházi épületben kisajátítva. A polgármesteri hivatal által fenntartott történelmi múzeum épületét, a korabeli Bethlen-palotát szintén a magyar egyház akarja peres úton visszaszerezni.
Gordán Edina könyvtáros nyolc éve költözött Nagyenyedre
Fotó: Makkay József
Jövőre a fennállásának 400. évfordulóját ünneplő nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium európai uniós és magyarországi kormánytámogatással újult meg eredeti szépségében. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében a közelmúltban új óvodát és bölcsődét avattak a kollégium udvarán, így a teljes oktatási lánc korszerűen felszerelt épületekben zajlik.
Az első csapást az 1658. évi törökdúlásban, ami elől a könyvek egy részét kimenekítették, a helyben maradó köteteket azonban a vandál hadak felgyújtották. Az Apafi Mihály által 1662-ben Nagyenyeden újraszerveződő kollégium könyvtára a visszaszerzett példányokkal együtt a 17. század második felében igen jelentős könyvállományt, mintegy 1600 darab kötetet számlált. A nagyenyedi újrakezdés a könyvtár számára is új életet és folyamatos gyarapodást hozott, a pusztítás veszélye azonban nem múlt el. A hatalmas szellemi értéket őrző nagyenyedi intézmény – amely a 19. század közepén Erdély egyik legjelentősebb könyvtára volt – ezúttal a Mócvidékről beözönlő román parasztok áldozatává vált. Az Axente Sever és Simion Prodan román pópák által feltüzelt tömeg Nagyenyeden mintegy ezer magyart – zömében asszonyokat, gyerekeket és idős embereket – mészárolt le, és felgyújtotta a kollégiumot is. Az akkori könyvtár 20–30 ezer kötetre becsült könyvállományának és a különböző irattári dokumentációnak a 90 százaléka elpusztult.
Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállásának 400. évfordulóját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium
Fotó: Makkay József
A nagyenyedi könyvtárban tett látogatásomon Gordán Edina könyvtáros vezet végig a korabeli szekrények és könyvespolcok között. Könyvet kedvelő ember számára különleges élmény több száz éves kiadványokba belelapozni. Vendéglátóm az olvasóterem asztalára teszi az 1474-ből származó legrégebbi kiadványukat. A két híres skolasztikus filozófus, Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus (Skóciai Duns János) könyvét az 1970-es években restaurálták erdélyi szakemberek.
Eme ritkaság mellett természetesen sok más érdekesség is akad a kutatók számára a mintegy 60 ezer kötetet, kéziratot, oklevelet és egyéb értékes dokumentumokat tartalmazó könyvtárban. A dokumentációs könyvtárat kutatók számára tartják fenn, a kollégium saját könyvtárral rendelkezik a diákok és a tanárok számára.
Mivel az elmúlt évszázadokban a könyvtár elsősorban a kollégiumi oktatás igényeinek igyekezett megfelelni, e szerint válogatták össze a szükséges köteteket.
De megtalálható itt az egykori nagyenyedi lelkészképző protestáns teológia könyvtárának jelentős része is. Amikor a teológiai képzés 1896-ban Kolozsvárra került, még évekig tartott a vita arról, hogy jó vagy rossz döntés volt ez. A Nagyenyeden maradó idősebb professzorok jelentős része ebbe nem tudott belenyugodni. Abban reménykedtek, hogy a megőrzött könyvtárnyi szakirodalommal folytatni tudják a lelkészképzést, ez azonban hiú ábránd maradt. A könyvtár mai napig őrzi a 19. század végi teológusképzés gazdag bibliográfiáját, miközben Kolozsváron alakult újjá a protestáns teológiai képzés.
A nagyenyedi dokumentációs könyvtárból könyvet elvinni nem lehet, csak az olvasóterembe kikérni tanulmányozásra. Rendszerint kutatók keresik fel, a járvány miatt azonban e látogatások az elmúlt másfél esztendőben jelentősen meggyérültek. A munkát nehezíti, hogy hiányzik a korszerű számítógépes nyilvántartás.
A digitalizáció lenne a következő lépés, és elsősorban a helyi kiadványokat érintené. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán könyvtárosi diplomát szerzett fiatal szakember 2013-ban telepedett le férjével Nagyenyeden, miután a több évtizeden át könyvtárosi munkakört ellátó Győrfi Dénes nyugdíjba vonult. Sikeres versenyvizsga után utódjául a szatmári születésű fiatalasszonyt alkalmazták.
A szépen felújított kollégium ódon falai között az iskolával együtt jövőre a fennállásának 400. évfordulóját ünneplő könyvtárban szép számmal akadnak olyan kötetek is, amelyek Erdély egyik legnagyobb fejedelmének a korát és szellemi nagyságát mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!