
A nagyenyedi kollégiumi dokumentációs könyvtár 2005-ben meghozott jogerős bírósági döntés nyomán kerülhetett vissza tulajdonosához, az Erdélyi Református Egyházkerülethez
Fotó: Makkay József
A kollégiumi könyvtárak közül a Bethlen Gábor nevét viselő nagyenyedi középiskola régi könyvtára az egyedüli Erdélyben, amelyet az egyházaknak sikerült visszaszerezniük a román államtól. A történelem viharait átélt dél-erdélyi intézmény napjainkban mintegy hatvanezer értékes kötettel rendelkezik. Riportunkban meglátogattuk a nagyenyedi kollégium dokumentációs könyvtárát.
2021. július 08., 07:332021. július 08., 07:33
2021. július 08., 09:512021. július 08., 09:51
Az egyházi tulajdonú könyvtárak és tudományos gyűjtemények romániai visszaszolgáltatásának kálváriáját legjobban a római katolikus alapítású gyulafehérvári Batthyáneum restitúciójának megtagadása mutatja. Az 1798-ban gróf Battyány Ignác által alapított könyvtár az ország legértékesebb középkori nyomtatványait őrzi. A romániai jogorvoslati lehetőségek kimerülése után a könyvtár tulajdonjogát visszakövetelő érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságán keresi igazát.
Hasonlóan tragikus a helyzet a református egyház erdélyi és partiumi kollégiumaitól elkobzott értékes könyvtárak esetében is.
Egyedül a Kolozsvári Református Kollégium értékes könyveit vette át a Román Akadémia könyvtára.
Az 1989-es rendszerváltás után mind a királyhágómelléki, mind az erdélyi egyházkerület az elkobzott ingatlanok visszaigénylése mellett visszakövetelte értékes középiskolai könyvtárait is. A sok évnyi jogi hercehurca, a romániai bírósági eljárások azonban csak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium régi könyvtárának a visszaigénylése esetében jártak sikerrel. A 2005-ben meghozott jogerős bírósági döntés nyomán a nagyenyedi kollégiumi dokumentációs könyvtár úgy kerülhetett vissza jogos tulajdonosához, az Erdélyi Református Egyházkerülethez, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár vezetősége partnernek bizonyult a restitúcióban.
A per azonban ma is folytatódik, mert az egyházkerület nem nyugodott bele ebbe az igazságtalanságba: a kolozsvári püspöki hivatal visszaköveteli a kollégiumtól kisajátított történelmi-régészeti gyűjteményt és a természettudományi múzeum anyagát.
A könyvtár legrégebbi könyve 1474-ben jelent meg. Szerzői: Aquinói Szent Tamás és Skóciai Duns János
Fotó: Makkay József
A 18. század végén létesített múzeum az államosítás óta a nagyenyedi polgármesteri hivatal felügyelete alatt áll. A helyi magyarsággal viszonylag jó kapcsolatot ápoló polgármesteri hivatalban – ahol magyar alpolgármester is van – furcsa módon azt már nem sikerült elérni, hogy a színmagyar kollégiumban a helyi önkormányzati felügyelet alatt álló múzeum személyzete magyarul is beszéljen. Az ország különböző részeiből érkező diákok a múzeumban találkozhatnak ugyan kétnyelvű feliratokkal, de magyar muzeológussal nem.
Nagyenyeden azonban nem csak az egyetlen állattani múzeum van magyar egyházi épületben kisajátítva. A polgármesteri hivatal által fenntartott történelmi múzeum épületét, a korabeli Bethlen-palotát szintén a magyar egyház akarja peres úton visszaszerezni.
Gordán Edina könyvtáros nyolc éve költözött Nagyenyedre
Fotó: Makkay József
Jövőre a fennállásának 400. évfordulóját ünneplő nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium európai uniós és magyarországi kormánytámogatással újult meg eredeti szépségében. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében a közelmúltban új óvodát és bölcsődét avattak a kollégium udvarán, így a teljes oktatási lánc korszerűen felszerelt épületekben zajlik.
Az első csapást az 1658. évi törökdúlásban, ami elől a könyvek egy részét kimenekítették, a helyben maradó köteteket azonban a vandál hadak felgyújtották. Az Apafi Mihály által 1662-ben Nagyenyeden újraszerveződő kollégium könyvtára a visszaszerzett példányokkal együtt a 17. század második felében igen jelentős könyvállományt, mintegy 1600 darab kötetet számlált. A nagyenyedi újrakezdés a könyvtár számára is új életet és folyamatos gyarapodást hozott, a pusztítás veszélye azonban nem múlt el. A hatalmas szellemi értéket őrző nagyenyedi intézmény – amely a 19. század közepén Erdély egyik legjelentősebb könyvtára volt – ezúttal a Mócvidékről beözönlő román parasztok áldozatává vált. Az Axente Sever és Simion Prodan román pópák által feltüzelt tömeg Nagyenyeden mintegy ezer magyart – zömében asszonyokat, gyerekeket és idős embereket – mészárolt le, és felgyújtotta a kollégiumot is. Az akkori könyvtár 20–30 ezer kötetre becsült könyvállományának és a különböző irattári dokumentációnak a 90 százaléka elpusztult.
Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállásának 400. évfordulóját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium
Fotó: Makkay József
A nagyenyedi könyvtárban tett látogatásomon Gordán Edina könyvtáros vezet végig a korabeli szekrények és könyvespolcok között. Könyvet kedvelő ember számára különleges élmény több száz éves kiadványokba belelapozni. Vendéglátóm az olvasóterem asztalára teszi az 1474-ből származó legrégebbi kiadványukat. A két híres skolasztikus filozófus, Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus (Skóciai Duns János) könyvét az 1970-es években restaurálták erdélyi szakemberek.
Eme ritkaság mellett természetesen sok más érdekesség is akad a kutatók számára a mintegy 60 ezer kötetet, kéziratot, oklevelet és egyéb értékes dokumentumokat tartalmazó könyvtárban. A dokumentációs könyvtárat kutatók számára tartják fenn, a kollégium saját könyvtárral rendelkezik a diákok és a tanárok számára.
Mivel az elmúlt évszázadokban a könyvtár elsősorban a kollégiumi oktatás igényeinek igyekezett megfelelni, e szerint válogatták össze a szükséges köteteket.
De megtalálható itt az egykori nagyenyedi lelkészképző protestáns teológia könyvtárának jelentős része is. Amikor a teológiai képzés 1896-ban Kolozsvárra került, még évekig tartott a vita arról, hogy jó vagy rossz döntés volt ez. A Nagyenyeden maradó idősebb professzorok jelentős része ebbe nem tudott belenyugodni. Abban reménykedtek, hogy a megőrzött könyvtárnyi szakirodalommal folytatni tudják a lelkészképzést, ez azonban hiú ábránd maradt. A könyvtár mai napig őrzi a 19. század végi teológusképzés gazdag bibliográfiáját, miközben Kolozsváron alakult újjá a protestáns teológiai képzés.
A nagyenyedi dokumentációs könyvtárból könyvet elvinni nem lehet, csak az olvasóterembe kikérni tanulmányozásra. Rendszerint kutatók keresik fel, a járvány miatt azonban e látogatások az elmúlt másfél esztendőben jelentősen meggyérültek. A munkát nehezíti, hogy hiányzik a korszerű számítógépes nyilvántartás.
A digitalizáció lenne a következő lépés, és elsősorban a helyi kiadványokat érintené. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán könyvtárosi diplomát szerzett fiatal szakember 2013-ban telepedett le férjével Nagyenyeden, miután a több évtizeden át könyvtárosi munkakört ellátó Győrfi Dénes nyugdíjba vonult. Sikeres versenyvizsga után utódjául a szatmári születésű fiatalasszonyt alkalmazták.
A szépen felújított kollégium ódon falai között az iskolával együtt jövőre a fennállásának 400. évfordulóját ünneplő könyvtárban szép számmal akadnak olyan kötetek is, amelyek Erdély egyik legnagyobb fejedelmének a korát és szellemi nagyságát mutatják be.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!