800 éves Kövend. Csoportkép a gyülekezet idősebb tagjaival az unitárius templom előtt
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
Első írásos említésének 800. évfordulóján bensőséges ünnepség keretében idézték fel az aranyosszéki falu elmúlt évszázadainak történetét. Tündérkert név alatt a szervezők olyan gyümölcsöskertet hoztak létre, ahol Erdély valamennyi hagyományos gyümölcsfajtáját megőriznék.
2019. november 21., 09:402019. november 21., 09:40
2019. november 21., 09:522019. november 21., 09:52
Nagy a sürgés-forgás a kövendi kultúrotthon udvarán és a tanácsteremben. A levegőben érezni az ünnepi hangulatot: a közösség emlékezik, hiszen nyolcszáz éve említették először írásos feljegyzések Kövend nevét, amely egyike Aranyosszék huszonkét falujának.
Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár ...
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
... és Hunyadi Attila Gábor történész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója tartott előadást a falu és a vidék történetéről
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
Orbán Balázs hat alkalmat említ, amikor Kövenden lustrát tartottak. Tatárjárás idején a kövendiek védvárként használták a templomot. 1661-ben a tatárok bevették és felperzselték a templomot és a falut. 1703-ban labancok égették fel újra a környéket, majd Rákoczi katonáit üldözve 1709-ben a labancok megismételték elődeik irgalmatlan pusztításait.
Az itt élő embereknek mindig volt lelki erejük és hitük újraépíteni házaikat, templomukat. Ez a szellemiség jellemzi évszázadok óta a közösséget. A Tordától 15 km-re fekvő települést ma is nagyszerű emberek lakják, akik képesek összefogni és tenni közösségükért, illetve segítenek bajba jutott embertársaikon. Ezt igazolja a Tündérkert létrehozása is az unitárius egyház területén, amelynek megálmodói olyan gyümölcsöst neveztek el Móricz Zsigmond Erdély történelmének egyik fontos időszakát megörökítő regénycíme nyomán, amely az őshonos erdélyi gyümölcsfajták kertje lesz.
Kövend első írásos említését megörökítő kopjafa avatása a Tündérkertben
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
Régmúlt idők hangulatát idéző pillanat volt, amikor szürkületben a Tündérkert határát jelző fáklyákat meggyújtották. A kertet jelölő emléktábla leleplezésekor hagyományőrző honvédek tisztelegtek.
Miközben Vásárhelyi Géza egyik versét szavalom, az ünnepség résztvevőjeként testközelből élem át a nyolc évszázados történelmi évforduló hangulatát. A résztvevőket megtisztelte jelenlétével Kőrösi Viktor Dávid, a kolozsvári magyar főkonzulátus konzulja és Várfalva község polgármestere, Mărginean János. A hat faluból álló községnek része Kövend is. A faluról és a vidékről Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi oktató, Kovács Sándor teológiai tanár és Hunyadi Attila Gábor történész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója tartott előadást.
Kövendi hagyományőrzők között
Fotó: Kövendi Unitárius Egyházközség
A falu szülötteként gyerekkori emlékképek villannak fel bennem Kányádi Sándor, Jakabos Ödön, Bágyoni Szabó István, Tamás Mária vagy Banner Zoltán kövendi látogatásairól, akik az itt szervezett népfőiskolán tartottak előadást a falu messze földön híres orvosa és költője, Vásárhelyi Géza szervezésében.
Sok visszaemlékezés tükrözte hűen nemcsak a falu távoli, hanem a kultúreseményekben gazdag közelmúltját is. A kultúrotthon házi süteményeinek illata ugyanakkor szorgos női kezekről tett tanúbizonyságot. A közösség apraja-nagyja meghitten tudott ünnepelni a jeles napra hazatérő elszármazottakkal, illetve a Kövendre érkező vendégekkel együtt.
Szabó Enikő
A szerző a kövendi általános iskola tanítónője
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!