Még nincs minden veszve. A görgényszentimrei Bornemissza-kastélyt a Maros Megyei Történelmi Múzeum igyekszik megmenteni
Fotó: Szucher Ervin
Az Ázsiából és Észak-Amerikából telepített fák pusztulásával és a helyi fajták terjedésével Románia második legnagyobb dendrológiai parkja pusztulásra van ítélve. A görgényszentimrei önkormányzat mégsem akar lemondani a létesítményről, de gondozni nem tudja. Az arborétumot valamikor az erdészeti iskola óvta, de a tanintézmény ma már nem törődik a természeti kinccsel.
2020. augusztus 27., 08:052020. augusztus 27., 08:05
A 17–18. században épült és restaurálás alatt álló Bornemissza-kastélyegyüttest megkerülve Erdély és egyben az ország második legnagyobb dendrológiai parkjában találjuk magunkat. A fő sétányig embernagyságra nőtt bukszusbokrok övezte sikátor vezet. A Kínából származó kártékony lepkefaj által teljesen tönkretett élő sövény látványa előrevetíti mindazt, amit 20 méterrel odébb, a 11 hektáros parkban megtapasztalhatunk.
A növényzet kellemes illatával keveredő bűzök jelzik, mire használják egyesek a parkot. Egyedül a tóban úszkáló hattyúk nem sínylették meg az emberi hanyagság és nemtörődömség kártékony hatásait. Igaz, őket drótkerítés és lelakatolt kapu óvja, nehogy bécsi „rokonaik” sorsára jussanak.
A bozótban elég nehéz megtalálni az egykori Rákóczi-vár maradványaihoz vezető kapaszkodót. A néhány évvel ezelőtt még aránylag széles útnak mindössze libasorban bevehető nyoma maradt. Egy kis félrelépés jobbra vagy balra a csalánnal való simogatás veszélyét rejti magában. Az esőzések miatt a csihány már nem csak a túrázó bokáját csípheti meg: ha a turista nem ügyel eléggé, az alkarját is vakarhatja. A tetőre érve keserűen állapítjuk meg, hogy egyik irányba sem lehet már kilátni.
Rudolf trónörökös öngyilkossága után 1893-ban hiába alapított a magyar állam erdészeti és erdőőri iskolát Görgényszentimrén, és hiába örökölte azt az új román hatalom, a tanoda már rég lemondott az arborétum gondozásáról. Mintha sem a leendő erdészek, sem tanáraik nem látnák a fától az erdőt, pontosabban az erdőtől a sok értékes fát. Ha nem is vitte túlzásba, valamikor még az iskola is jobban odafigyelt az arborétum gondozására.
„Egészen másként nézne ki ez a hely, ha átadták volna nekünk” – állítja Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, akinek intézménye fennhatósága alá került néhány évvel ezelőtt a Bornemissza-kastély. Annak átvétele sem volt akadálymentes.
A görgényszentimrei erdészeti iskolának már semmi köze a nagy elődök szakmai oktatásához
Fotó: Szucher Ervin
de amikor kiderült, hogy az épületegyüttes őrzése évi 250 ezer lejjel terhelné a polgármesteri hivatal költségvetését, lemondtak az amúgy is silány állapotba került ingatlanegyüttesről. Anyagiak híján apró lépésekben azóta a múzeum restaurálja az épületet. A dendrológiai parkkal viszont más a helyzet: a görgényiek kijelentették, azt nem adják, mert szentimentális alapon ragaszkodnak hozzá. A helyi ifjúságnak most is a kedvenc helye az arborétum. Kár, hogy az érzelmeiket jobbára a sörösdobozok elhajításával és a padok megrongálásával fejezik ki.
Megkeresésünkre Laurențiu Boar polgármester elsősorban az erdészeti szakközépiskolát okolja a lehangoló helyzetért. Mint mondja, valamikor az arborétum gondozása az itt történő gyakorlati képzés szerves része volt a leendő erdészek számára. Az elöljáró nem kommentálja az iskolában uralkodó helyzetet, azt viszont könnyen kiszűrjük szavaiból, hogy
Sőt, még csak a kommunista világbeli önmagához sem hasonlítható.
Ma már nemhogy az iskola tanárai és diákjai nem viselik szívükön a dendrológiai park sorsát, de a polgármesteri hivatalnak még pénzért sem sikerül embert találni, aki füvet kaszáljon és fát nyírjon. „Tavaly 20 ezer lejt különítettünk el a költségvetésből, de nem találtunk senkit, aki a park gondozását felvállalta volna. A hivatal öt munkására a község tíz falujának a szépítése jut. A szociális segélyre szorulókkal szoktuk megoldani az arborétum kaszálását” – vázolja fel a lehangoló helyzetet a polgármester.
„Ha elkészülünk a kastély felújításával, és a közelében megépül a szálloda, óvintézkedésként kénytelenek leszünk kerítéssel leválasztani a parktól. Pedig milyen szép lenne így együtt: kastély, arborétum, tó, hotel, kápolna, várrom!” – tervezi az egyelőre lehetetlent Soós Zoltán. Hogy mindez jelenleg csupán ábránd, a dombtetőn lévő várrom a további ékes bizonyíték. Mivel az már az arborétumon kívüli résznek számít, telekkönyvileg nem az önkormányzathoz, hanem az erdészeti hivatalhoz tartozik, akárcsak a felkanyargó út.
„A várat újjáépíteni már nem lehet. De a romjai körüli részeket el lehetne pucolni, látványossá lehetne tenni, a munkálatokra akár uniós forrásokat is lehívhatnánk. Az erdészet viszont rendkívül arrogáns magatartást tanúsít: kérésünkre a brassói regionális központ még csak válaszra sem méltatott” – mondja Soós.
és azt is tudni, hogy a 16. században Izabella királynő kapta jegyajándékul. A magaslaton álló impozáns épületet két kőfal vette körül, és hat bástya védte. A három öl magasságú közfalban lévő ókapunál láncos, emelős hídon lehetett a várba átjutni. Mindezt I. Rákóczi Ferenc leltárkészítői jegyezték fel 1652-ben. A leírtakat egy későbbi rajz is igazolja, amit az erdélyi reneszánsz építészet megörökítője, M. Visconti 1699-ben készített.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!