
Az alapítvány által készíttetett sátor a régiekhez hasonlóan, 80 m2 alapterületű és 10 m magas
Fotó: Makkay József
Nagy siker övezte a Kolozsvári Magyar Napokon bemutatott magyar királyi sátrat, amely hű mása a középkori országgyűlések idején Rákosmező legmagasabb pontján álló uralkodói sátornak. A hagyományőrzők részvételével Kolozsvárra érkezett sátor elkészítéséről Kontos Gáborral, a Múltból a jövőbe Alapítvány vezetőjével beszélgettünk.
2022. augusztus 28., 20:482022. augusztus 28., 20:48
– Honnan indult a kezdeményezés, hogy középkori királyi sátrat építsenek?
– Alapítványunk 2013 óta szolgálja történelmi ismeretterjesztő, hagyományápoló és kulturális tevékenysége révén a nemzeti identitás erősítését.
hogy ne csak könyvekből és a képernyőn keresztül, hanem élőben is megismerkedhessen a több száz évvel ezelőtti tárgyi kultúránk érdekes darabjával. Az ötletet az adta, hogy a középkori magyar országgyűléseknek 1277 és 1540 közötti időszakban otthon adó Rákosmező központi helyszínét, a Királydombot – azt a helyet, ahol az országgyűlésre kilátogató király sátra állt – 2020-ban a Magyar Országgyűlés Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította.
– Az országgyűlések helyszíneként királyaink közül kihez kötődik a legtöbb rákosmezei adat?
– A Rákos mezején legalább 35 országgyűlést tartottak. Itt választották királlyá 1307-ben I. Károlyt, 1458-ban Hunyadi Mátyást, de édesapja, Hunyadi János kormányzói karrierje is innen indult 1446-ban. Itt hozták meg 1505-ben a rákosi végzést, amely kimondja, hogy ezentúl csak magyar uralkodót választanak, de itt pattant ki 1514-ben az eredetileg keresztes hadjáratnak indult Dózsa-féle jobbágyfelkelés is.
Kontos Gábor szerint csak hiteles múltból vezethet hiteles jövőbe az út
Fotó: Makkay József
– Milyen forrásokból tájékozódtak a sátor újjáépítéséhez?
– Nem sok olyan kép lelhető fel, amely a középkori magyar királyi sátrat ábrázolná.
A Thuróczy-krónika egyik lapján I. András király szintén ilyen kerek, csúcsos tetejű sátorban trónol. Ugyanebben a krónikában egy sátortábor is látható a fentiekkel megegyező stílusú sátrakkal. Ezek alapján az alapítvány önerőből – hagyományőrző-szakértői, viseletkutatói csapattal és történész bevonásával – készíttette el a sátort.
– Mit tudunk az eredeti királyi sátor anyagáról?
– A sátor anyagának erősnek, az időjárás viszontagságait jól viselő anyagnak kellett lennie. A mai rekonstrukció lenvászonból készült, de a régebbi korokban kellően tömörített állati szőrt is felhasználtak.
Az alapanyagot Csehországból sikerült beszerezni, a varrás viszont Magyarországon történt. Az építés, a bontás és a szállítás nem egyszerű feladatát hagyományőrző csapat végzi.
– A sátor berendezése mennyire tükrözi az egykori ,,királyi udvart”?
– Az uralkodói sátrak berendezéséről kevés forrás tanúskodik. III. Béla király felesége vörös szőnyeggel borított, nagyértékű takaróval leterített ággyal, párnával és székkel ellátott sátrat ajándékozott Barbarossa Frigyesnek. Mátyás király lakodalmával kapcsolatban feljegyezték, hogy a jeles alkalomból felállított három fő sátor közül az egyik bíborszínű selyemmel volt borítva. A sátor megjelenéséhez tartozott a tetején lévő aranyozott gomb és az uralkodói címer. A királyi sátrat őrség vigyázta, bejárása csak a király bizalmi körének lehetett. Az alapítvány által készíttetett sátor a régiekhez hasonlóan, 80 m2 alapterületű és 10 m magas.
– Mekkora anyagi befektetést igényel ez kulturális vállalkozás?
– Sátrunk tavaly készült el a budapesti Királyfeszt alkalmából. Nem kis befektetés, mint ahogy az sem, hogy elszállítsuk és felállítsuk a Kárpát-medence különböző helységeiben. Minderre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kerülhetett sor, az egyik helyszín a most zárult Kolozsvári Magyar Napok volt. Szándékunk szerint
– Milyen volt a kolozsvári fogadtatásuk?
– Pozitív volt, hiszen kevés olyan rendezvény van, ahol minden játék, díszlet, foglalkozás hiteles alapokra épül. Sokan tették tiszteletüket a sátornál, nemcsak a látogatók, hanem a média képviselői is. A királyi sátorban és környékén hiteles középkori környezetben érezhette magát mindenki. Ilyenkor derül ki, hogy műanyagjátékok és elektromos kütyük nélkül is jól érezheti magát az ember. Legtöbben azt kérdezték, hogy régen is ekkora volt-e a királyi sátor, hiteles-e a szerkezete vagy a fel- és leszerelés módja. Mindezekre a válasz igen. Meggyőződésünk, hogy csak hiteles múltból vezethet hiteles jövőbe az út.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!