Vándorúton a magyar királyi sátor – Kárpát-medence-szerte ismerkedhetünk a magyar uralkodók életmódjával

hogy ne csak könyvekből és a képernyőn keresztül, hanem élőben is megismerkedhessen a több száz évvel ezelőtti tárgyi kultúránk érdekes darabjával. Az ötletet az adta, hogy a középkori magyar országgyűléseknek 1277 és 1540 közötti időszakban otthon adó Rákosmező központi helyszínét, a Királydombot – azt a helyet, ahol az országgyűlésre kilátogató király sátra állt – 2020-ban a Magyar Országgyűlés Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította.

– Az országgyűlések helyszíneként királyaink közül kihez kötődik a legtöbb rákosmezei adat?
– A Rákos mezején legalább 35 országgyűlést tartottak. Itt választották királlyá 1307-ben I. Károlyt, 1458-ban Hunyadi Mátyást, de édesapja, Hunyadi János kormányzói karrierje is innen indult 1446-ban. Itt hozták meg 1505-ben a rákosi végzést, amely kimondja, hogy ezentúl csak magyar uralkodót választanak, de itt pattant ki 1514-ben az eredetileg keresztes hadjáratnak indult Dózsa-féle jobbágyfelkelés is.

A Thuróczy-krónika egyik lapján I. András király szintén ilyen kerek, csúcsos tetejű sátorban trónol. Ugyanebben a krónikában egy sátortábor is látható a fentiekkel megegyező stílusú sátrakkal. Ezek alapján az alapítvány önerőből – hagyományőrző-szakértői, viseletkutatói csapattal és történész bevonásával – készíttette el a sátort.

– Mit tudunk az eredeti királyi sátor anyagáról?   
– A sátor anyagának erősnek, az időjárás viszontagságait jól viselő anyagnak kellett lennie. A mai rekonstrukció lenvászonból készült, de a régebbi korokban kellően tömörített állati szőrt is felhasználtak.

Az alapanyagot Csehországból sikerült beszerezni, a varrás viszont Magyarországon történt. Az építés, a bontás és a szállítás nem egyszerű feladatát hagyományőrző csapat végzi.

– A sátor berendezése mennyire tükrözi az egykori ,,királyi udvart”?
– Az uralkodói sátrak berendezéséről kevés forrás tanúskodik. III. Béla király felesége vörös szőnyeggel borított, nagyértékű takaróval leterített ággyal, párnával és székkel ellátott sátrat ajándékozott Barbarossa Frigyesnek. Mátyás király lakodalmával kapcsolatban feljegyezték, hogy a jeles alkalomból felállított három fő sátor közül az egyik bíborszínű selyemmel volt borítva. A sátor megjelenéséhez tartozott a tetején lévő aranyozott gomb és az uralkodói címer. A királyi sátrat őrség vigyázta, bejárása csak a király bizalmi körének lehetett. Az alapítvány által készíttetett sátor a régiekhez hasonlóan, 80 m2 alapterületű és 10 m magas.

– Mekkora anyagi befektetést igényel ez kulturális vállalkozás?
– Sátrunk tavaly készült el a budapesti Királyfeszt alkalmából. Nem kis befektetés, mint ahogy az sem, hogy elszállítsuk és felállítsuk a Kárpát-medence különböző helységeiben. Minderre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kerülhetett sor, az egyik helyszín a most zárult Kolozsvári Magyar Napok volt. Szándékunk szerint

– Milyen volt a kolozsvári fogadtatásuk?
– Pozitív volt, hiszen kevés olyan rendezvény van, ahol minden játék, díszlet, foglalkozás hiteles alapokra épül. Sokan tették tiszteletüket a sátornál, nemcsak a látogatók, hanem a média képviselői is. A királyi sátorban és környékén hiteles középkori környezetben érezhette magát mindenki. Ilyenkor derül ki, hogy műanyagjátékok és elektromos kütyük nélkül is jól érezheti magát az ember. Legtöbben azt kérdezték, hogy régen is ekkora volt-e a királyi sátor, hiteles-e a szerkezete vagy a fel- és leszerelés módja. Mindezekre a válasz igen. Meggyőződésünk, hogy csak hiteles múltból vezethet hiteles jövőbe az út.