Horthy Miklós: magyar és államférfi

Gondolataim az Atlanti-óceán partjáról szüntelen hazaszállnak a Duna-Tisza partjaira, édes hazámba, melyet számomra a világ legszebb országa sem pótolhat – írja Horthy Miklós 1952-ben befejezett emlékirataiban, emigrációjának utolsó helyszínén, a portugáliai Estorilban. A 20. század legnagyobb magyar államférfija ekkor már túl van a német hadifogságon – családjával együtt szerencsésen megmenekült Hitler fontos emberének, Himmlernek a kivégzési parancsától –, és szintén túl van az amerikai fogva tartáson is, amikor a külvilágtól elzárt kormányzó először értesül a második világháború végkimeneteléről, és Magyarország szovjet megszállásáról. Emlékirataiból tudjuk: Horthy amerikai fogvatartása idején, 1945-ben levelet ír Winston Churchill angol miniszterelnöknek, amelyben igazságosabb békét kér Magyarország számára, a levél azonban soha nem jut el a címzetthez...

 A kiváló katona

Az 1868. június 18-án 145 éve született Horthy Miklós székely felmenőkkel rendelkező szülők gyerekeként a kelet-magyarországi Kenderesen látta meg a napvilágot. Kilenc testvére közül István és Béla bátyja nyomdokain katonai pályára lép. A fiumei tengerészeti akadémia növendékeként Horthy Béla 1882-ben egy hadgyakorlaton halálosan megsebesül, Miklós pedig szülei ellenében is helyébe jelentkezik: az 1882-ben megejtett felvételin a több mint 600 jelentkező közül a szerencsés 40 közé kerül. A jó megjelenésű, művelt, több idegen nyelvet beszélő, a társaságban szívesen látott, és számos sportágban jártas fiatalember karrierje az akadémia elvégzése után azonnal felfele ívelt: előbb sorhajóhadnagy, majd 1909 és 1914 között I. Ferenc József király szárnysegédje. Az osztrák–magyar uralkodó kedvence lett: kiváló szervezőképessége, és a beosztottjai közötti népszerűsége is szerepet játszott abban, hogy az Osztrák-Magyar Haditengerészet tengerésztisztjeként ellentengernagyként a flotta főparancsnoka lett. Katonai teljesítményéről és lovagiasságáról nem csak a kor magyar haditudósítói számoltak be pozitívan, tetteit a szövetséges és az ellenséges erők tisztjei is méltatták. Az elveszített háború és az összeomlott monarchia után Horthy kenderesi birtokára vonult vissza feleségével, Purgly Magdolnával és négy gyerekével.

A vöröstől a fehérterrorig

Horthy Miklós két világháború közötti kormányzói életútjáról, illetve a II. világháborúban betöltött szerepéről akkor kaphatunk elfogulatlan képet, ha a Rákosi- és a Kádár-korban kiadott magyar történelemkönyveket elkerülve, Magyarország 20. századi történelmét feldolgozó, a rendszerváltás után megjelent történelmi munkákat vesszük alapul. Míg a magyar marxista-leninista történetírás a román, szerb, szlovák vagy a szovjet vélekedést másolta „a fasiszta, népnyúzó, antiszemita” Horthyról, csak 1990-től jelent meg a magyar történészek körében az elfogulatlanabb Horthy-kép.

Az országnak mérhetetlen fájdalmat és megpróbáltatást hozó vörös terrornak, a Tanácsköztársaságnak a bukása után hatalomra kerülő Horthy Miklós kormányzásának első évében – a rendteremtés idején – a kommunista történetírók által oly előszeretettel használt „fehérterror” azonban távol áll a kommunista népbiztosok által elkövetett kegyetlenségektől. A vörös terror által elkövetett bűncselekmények megtorlására alakult önkéntes különítményesek nem a mai jogállami keretek között működtek, és ezeket Horthy Miklós hadserege – ha nem is azonnal – de kíméletlenül felszámolta. Horthy nagy erénye a kommunisták, majd a román megszállók által teljesen kifosztott Magyarország újraépítése volt: a gazdasági világválság beköszöntéig Magyarország a csodával határos módon úgy állt talpra első világháborús terület- és egyéb veszteségeiből, hogy pénze és gazdasága túlszárnyalta a környező, magyar területeket bekebelező országokét.  Trianon revíziója nem Horthy Miklós egyéni partizánakciója volt, hanem a korabeli Magyarország egységes elvárása. Horthyt a német segítséggel visszaszerzett felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és erdélyi területek valamint az anyaország lakói hősként ünnepelték.

 Több tűz között

Mai szemmel azt mondhatnánk: rossz lóra tett, amikor a náci Németország mellett horgonyzott le. A kor viszonyait jól ismerő történészek szerint azonban Horthy mindvégig legalább két, de legtöbbször több tűz között vívódott. Egyértelmű, hogy nem volt németbarát, de a szovjetek és az angolok fele tett kiugrási kísérletei rendre mind meghiúsultak. Mai legnagyobb ellenzői a zsidók magyarországi deportálásáért teszik felelőssé, azt viszont elfelejtik megemlíteni, hogy Horthy valamennyi németbarát és a nyilasok fele jó kapcsolatot ápoló miniszterelnökét menesztette vagy megpróbálta meneszteni. Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően Edmund Veesenmayer birodalmi biztos kezébe kerül az ország, a zsidóság ezt követő tömeges deportálásáért már a nürnbergi per során sem tették felelőssé, csupán tanúként hallgatták ki, és szabadon távozhatott. Miután Horthy egy utolsó kísérletet tett a deportálások leállítására, a németek teljesen eltávolították a hatalomból, és Szálasi Ferencet nevezték ki helyette.

 Koszorús köszönet

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc bukása után Horthy Miklós mély apátiába esett portugáliai otthonában, és 1957. február 9-én meghalt. Végrendelete szerint 1993. szeptember 4-én temették újra szeretett szülővárosában, Kenderesen, a családi birtokon, miután az utolsó orosz katona is kivonult Magyarországról. A látogatók által gyakran felkeresett családi sírhelyen, a koszorúk tömkelegében egy zsidó szervezet koszorúja is fellelhető. Ez áll rajta: Köszönjük!