A Szent István Bazilika altemplomában emlékeznek Puskás Ferencre
Fotó: Okos Márton
A legendás magyar sportoló, Puskás Ferenc ha élne, 92 éves lenne. Az Aranycsapat egykori tagjainak emlékét ápoló Aranycsapat Alapítvány Budapesten emlékezett meg a játékosról. A csapat egyetlen ma élő tagja, Ráduly József közös élményeikről mesélt.
2019. április 11., 11:542019. április 11., 11:54
2019. április 11., 11:582019. április 11., 11:58
Az Aranycsapat Alapítványt a kétezres évek elején Kű Lajos – egykori Ferencváros- és magyar labdarúgó válogatott, az 1972-es olimpia ezüstérmese – alapította. A szervezet hívta életre a Kárpát-medencei Összmagyar Diákbajnokságot. Egyik célja a nemzet hittel, sporttal és kultúrával történő egyesítése, ugyanakkor az alapítvány fontos feladatának tartja az Aranycsapat egykori legendás játékosai emlékének ápolását, illetve példaképül szeretné állítani őket az ifjúság elé. Az Aranycsapat Alapítvány minden év április elején emlékezik meg Puskás Ferenc születésnapjára.
A néhai jeles labdarúgónk 92. születésnapja alkalmával a Szent István Bazilika altemplomában dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Dunai II. Antal, Gedó György, Wichmann Tamás olimpiai bajnokok, Nemcsák Károly színházigazgató, Sinkovits-Vitay András színművész, a Puskással játszó Raduly József válogatott, dr. Pénzes József professzor és a főszervező Kű Lajos jelenlétében emlékeztek meg Puskás Ferencre.
Tarlós István főpolgármester képviseletében Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes beszédében kiemelte, hogy Puskás az az ember volt, akiről ellenségei sem tudtak rosszat mondani. Kű Lajos felidézte Puskás Öcsi legendás karrierjének kiemelkedő állomásait. „Puskás még ahhoz a generációhoz tartozott, akik az iskolában a „Hiszek egy Istenben…” fohásszal kezdték a napot” – fogalmazott az előadó.
A koszorúzással és a Szózat eléneklésével véget érő templomi megemlékezés a polgármesteri hivatalban folytatódott, ahol a résztvevőknek alkalmuk volt megismerkedni a legidősebb élő magyar labdarúgó válogatott játékossal, Ráduly Józseffel, a Vasas sportklub örökös elnökével, aki Puskás Ferenchez hasonlóan 1927-ben született. Tíz évesen a Mária Valéria – Wekerle telepi rangadón játszottak együtt, majd 1955-ben, az Aranycsapatban a svájciak és a svédek ellen. A két esemény között közel két évtized telt el egy háborúval megékelve. Erről mesélt hallgatóságának a 92 éves Raduly József.
A legidősebb élő magyar labdarúgó-válogatott játékos, Ráduly József közös élményeikről mesél
Fotó: Okos Máron
Ráduly 1944. karácsonya előtt, 17 évesen kapott SAS-behívót. Mivel még egyenruhája sem volt, sikerült angolosan távoznia a Mária Terézia laktanyából. A razziázó nyilasok azonban csakhamar körbevették házukat, és megzsarolták a szüleit, így vissza kellett térnie a laktanyába. A Hunyadi páncélgránátosokhoz osztották be, és hóna alá tetoválták a vércsoportját: a későbbiekben a stigma sok szenvedést okozott. Németországban esett amerikai fogságba, de a jenkik hamar hazaengedték. Csakhogy hazafelé jövet elfogták a szovjetek, akiknél tetoválása azonnali „behívót” jelentett a lágerbe. Az oroszok magukkal vitték a Kaukázusba. „Csak azért nem Szibériába, mert ott már beteltek a helyek” – mondja tréfásan.
1945–51. között hat évet húzott le négy lágerben. Az volt a szerencséje, hogy focizhatott. „Az egyik meccsen 7 gólt rúgtam. A táborparancsnokok a játékom miatt megkedveltek, így a többi rabhoz képest jobban étkezhettem” – mesél oroszországi megpróbáltatásait az egykori labdarúgó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!